2019. április 9-én, kedden 17 órakor:
Jaschik Álmos (1885--1950) grafikus-, festő- és iparművész, szakíró, művészetpedagógus
munkásságáról, a helyszínen kiállított munkáiról, az alkotó életművéről
Bakos Katalin művészettörténész tart
előadást
a Deák Gyűjteményben (Székesfehérvár, Oskola u. 10.).
Deák Balázs fotói a rendezvényről:
"Jaschik Álmos (1885--1950) a huszadik század első felének méltánytalanul margóra szorult grafikus-, festő- és iparművésze, jeles szakírója, valamint különleges képességű művészetpedagógusa." -- írta róla Dr. Mezei Ottó (1925--2004) művészettörténész.
Jaschik Álmos Deák Dénes gyűjteményében fennmaradt mintegy hatvan egyedi rajzából most mutatunk be először válogatást egy kamarakiállítás keretében.
Bakos Katalint (sz. 1952) a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményének korábbi vezetőjét kértük fel, hogy közönségünknek mutassa be az alkotó életművét.
A kiállítással és előadással célunk, hogy a fehérvári művészetbarátok, művészeti tanulmányokat folytató diákok fogalomtárába egy új, arra méltó művésznevet rögzítsünk.
Biztosak vagyunk benne, hogy a szerteágazó izgalmas életmű szakavatott bemutatása jelentősen hozzájárul kultúrtörténeti ismereteink bővítéséhez.
Szűcs Erzsébet
Alább Dr. Mezei Ottó írása Jaschik Álmosról
Jaschik Álmos ébresztése
Jaschik (1885--1950) a letűnő század első felének méltánytalanul margóra szorult grafikus-, festő- és iparművésze, jeles szakírója, valamint különleges képességű művészetpedagógusa. A Székely Bertalant mesterének valló, tüneményes kezű, mintarajziskolai és rajztanárképezdei növendék, a Székesfővárosi Községi Iparrajziskolában kezdte pályafutását (1907--1919), majd haláláig működő grafikai tervezőiskolát nyitott. Az iskola folyamatosan fiatalok százainak adott kenyérkereső szakmát a kezébe, számosan közülük megbecsült könyvtervezőként, illusztrátorként, iparművészként, festőként, restaurátorként, régészként, építészként, művészettörténészként s ki tudja még miként szereztek maguknak nevet idehaza és/vagy külföldön.
Jaschikot elsősorban -- korai munkája alapján -- "szecessziós" művészként tartja számon a művészeti irodalom, holott szerteágazó munkássága az egyetemes magyar kultúra szerves részét alkotja. Autonóm gondolkodású művészegyéniség volt, a fővárosi polgári értelmiség vezető rétegéhez kötődően neveltetéséből, a század eleji kulturális légkörből adódóan, nemzeti-népi hagyományainkra támaszkodva alakította ki művészi tevékenységének folyamatosan táguló körét.
Érett festészetében helyet kapnak a kor befelé is tekintő emberének társadalmi és morális problémái, tekintélyes számú Biblia-tolmácsolásában, vallási elfogultságtól mentes istenkeresése szólal meg. A magyar költészet és a népi kultúra remekeit közvetítő munkái mély emberismeretről, képzeletgazdag természetességről, Arany János-i humorról tanúskodnak.
Mindezt mindössze a lényegre szorítkozó, fölényesen biztos rajzi-festői előadásmód megejtő köntösébe burkolva adja elénk.
Magániskolája, amely kiállításai, rendszeresen közzétett beszámolói, ma is élő tanítványaival folytatott beszélgetések alapján a főváros fejlődő civilizációs igényeihez alkalmazkodott, méltán progresszív szellemiségűnek nevezhető. Kapcsolatban állt a Hét és a Nyugat körével, Rabinovszky Máriusz révén Szentgál Olga újító szellemű mozgásművészeti iskolájával, 1925 és 1944 között színpadművészként és játékmesterként együttműködött Németh Antallal, a Nemzeti Színház antinaturalista beállítottságú rendezőjével, majd igazgatójával. Az ő ösztönzésére vezette be Jaschik Magyarországon elsőként a színpadi makettépítés tanítását. A Németh Antallal folytatott közös munkába időnként bevonta tanítványait is, hasonlóképpen bevonta őket nem kevésbé újító szellemű animációs mesefilmkísérleteibe is.
Színpadművészként, jelmeztervezőként négy ízben is közreműködött a Csongor és Tünde Babits Mihály-i értelmezésű színrevitelében. Ezek közül az 1937-es felújítás a magyar színháztörténet ragyogó fejezetét alkotja.
Kevéssé számon tartott negyvenes évekbeli színes rajzfilmkísérletei és másokkal közös bábművészeti kezdeményezései ugyancsak a jövő útját egyengették.
Jaschik Álmos művészi és pedagógiai munkássága a maga korában egyedülálló, komplex művészeti jelenség: fővárosi kötődésű, egyben nemzeti, népi hagyományainkhoz kapcsolódó. Az ornamentum eredetéről vallott eredetével, az ornamentális formaképzés gyakorlatával munkássága a nemzeti művészet fő áramába illeszkedik. A művészt és a művészetet hivatásként vállaló egykori tanítványai joggal érdemesíthetők arra a megtisztelő gesztusra, hogy akár több kiállításra is igényt tartó munkáikról gondosan előkészített, lelkiismeretesen kivitelezett művészi katalógus készüljön.
De. Mezei Ottó művészettörténész
AJÁNLÓ
KIÁLLÍTÁSOK
- Deák Dénes gyűjteménye (Városi Képtár)
- Moskovszky-gyűjtemény (Hetedhét Játékmúzeum)
- Réber Gyűjtemény (Hetedhét Játékmúzeum)
HÍREK
- Interaktív, 360°-os panorámakép (Hetedhét Játékmúzeum)
- Interaktív, 360°-os panorámakép (Városi Képtár)
- Interaktív, 360°-os panorámakép (Pelikán)
- A játék fiatalít! (Hetedhét Játékmúzeum)
- Projektterem (Városi Képtár)
- A Diák--Deák Galériáról (Városi Képtár)
- Múzeumi élmény zárva tartásunk idejére -- frissítve (Hetedhét Játékmúzeum)
- Moskovszky Éva gyermekkora óta szeretettel őrzött tárgyai (Hetedhét Játékmúzeum)
- Réber-kiállítás (Hetedhét Játékmúzeum)
- interaktív játék készül -- az Open History együttműködésével (Hetedhét Játékmúzeum)
- Kulturális játszóterek -- múzeumpedagógiai foglalkozást óvodásoknak a Réber Gyűjteményhez kapcsolódva (Hetedhét Játékmúzeum)
- 2023. augusztus 7--11.: Móri művésztelep (Városi Képtár)
- Gyűjteménygyarapodás! (Hetedhét Játékmúzeum)
- Réber László grafikák (Hetedhét Játékmúzeum)
- Hetedhét Játékfesztivál 2024 -- frissítve (Hetedhét Játékmúzeum)
- A Pelikán Galéria 2024-es évi kiállítási terve (Pelikán)
- Perlrott-Csaba Vilmos: Csendélet maszkokkal (Városi Képtár)
- Újra látogatható -- frissítve (Városi Képtár)
- Kóré -- sajtófigyelő (Városi Képtár)
- Műtárgyak és sorsok (Városi Képtár)
- Pályázati kiírás a 2025. évi Deák Dénes-ösztöndíj elnyerésére (Városi Képtár)
- Szabad gondolatok (Pelikán)