Fejléc
Árnyék
 
(c) deakgyujtemeny.hu

Emlékmentés - Székesfehérvár fotótörténete 1945-ig

2011-ben kezdtük meg a magán és köztulajdonban levő régi fotók gyűjtését és digitalizálását. Közel 500 fotó van jelenleg gyűjteményünkben. 2012-ben a munkát folytatjuk. Úgy ítéljük meg, hogy ez az anyag alkalmas lesz Székesfehérvár 1860-1945-ig tartó fotótörténeti kiállításának megrendezéséhez.


2012. 11. 16. - 2013. 03. 28.
Elválasztás
Emlékmentés / Székesfehérvár fotótörténete a kezdetektől 1945-ig
Elválasztás

A székesfehérvári Városi Képtár - Deák Gyűjtemény (Oskola utca 10.) szeretettel meghívja Önt és kedves családját, barátait az Emlékmentés. Székesfehérvár fotótörténete a kezdetektől 1945-ig című kiállítás megnyitójára, melyet Dr. Demeter Zsófia (várostörténész, múzeumigazgató) és Kincses Károly (fotótörténész) nyit meg 2012. november 16-án 17 órakor.
A tárlat 2013. március 28-a, csütörtökig látogatható.

2011 tavaszán hirdette meg intézményünk a városi, magántulajdonban lévő régi fotográfiák gyűjtését, azért, hogy a képeket digitalizálva teljesebb arcot adjunk a város 19-20. századi történetének.
Az eddigi összegyűjtött családi képekből, városi közgyűjteményekből (Szent István Király Múzeum, Városi- és Egyházmegyei Levéltárak) és Oroszlán Balázs magángyűjteményéből válogattuk ki a tárlat anyagát, több mint száz értékes régi fotográfiát. A gyűjtést összefoglaló, emlékmentés című honlapot a tárlat idején tesszük nyilvánossá, amit a képtár internetes oldaláról érhetnek el. Szép régi arcokat, csoport- és életképeket, városi utcaképeket találnak majd rajta.
Aki tudja, gazdagítsa e gyűjteményt velünk tovább!
A kiállításban elhelyezett munkaállomásnál bemásolva, vagy otthonából is elküldheti (keptar@enternet.hu) régi fehérvári vonatkozású fotóját, így díjtalanul tekintheti meg a tárlatot.

A kiállítást kísérő rendezvények
november 17-én, szombaton 14-17 óráig magyar fotográfiai honlapok készítőinek, működtetőinek találkozója (nyilvános program)
december 2-án, 9-én, 16-án, és 23-án, vasárnap 15 órától adventi hangversenyek a kiállításban szereplő családok tagjai, illetve meghívott vendégeik fellépésével.
folyamatosan: múzeumpedagógiai program: fotogram készítés, múltidéző interaktív foglalkozás díja személyenként 300 Ft (előzetes bejelentkezés szükséges).

Belépődíj: felnőtt 700 Ft; kedvezményes (diák, nyugdíjas, csoportos 10 főtől) 500 Ft;
6 év alatt, 70 év felett, a városi oktatási intézmények csoportjai számára, valamint a fotográfiát kölcsönzők és vendégeik számára a kiállítás látogatása díjtalan.


Köszönjük a segítséget
Bányai Balázs, történész (Szent István Király Múzeum)
Kincses Károly, fotómuzeológus (Budapest, Kecskemét)
Kovács Eleonóra, levéltáros (Városi Levéltár, Székesfehérvár)

Csitáry-Hock Tamás
Endl László
Illyés Endréné
József Lipót, fotográfus
Kiss László, fotográfus
Kneifel György
Oroszlán Balázs
Smohay András
Tóthné Szemes Erzsébet
Zákányi Péter

Székesfehérvári Szent István Király Múzeum
Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár

... és még sokan mások, akik megőrzésre és a kiállításba beadott régi fényképekkel segítettek.


A kiállítás támogatói:
Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzata (az intézmény fenntartója)
Nemzeti Kulturális Alap
Lánczos-Szekfű Alapítvány









A kiállított munkák jegyzéke:

Műtermi fotók

VII. terem:

Pribék Antal; Díszes fogatú bérkocsis. Székesfehérvár, 1870 k.; várostörténeti; 210*310 mm; H/13.99.17.1.; 80.11.49; SZIKM; 2012_10_29_IMG_0087 és 0088
Pribék A. és Társa; Hölgy karosszékkel; műtermi; fotó; karton; 105*61 mm; Oroszlán Balázs; 2012_10_27_IMG_0023 és 0024
Pribék A. és Bülch A. Székes-Fehérvárott; Fiatal lány; műtermi; fotó; karton (sárga); 67*104 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_05_IMG_0018 és 0019
Pribék A. és Bülch A. Székes-Fehérvárott; Könyöklő fiatal lány; műtermi; fotó; karton (sárga); 67*108 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_05_IMG_0016 és 0017
Pribék A. és Bülch A. Sz.-Fehérvárott; ülő hölgy félprofilból; műtermi; fotó; karton (sárga); 65*106 mm; h.: "2t/VI. 880. S. Bankele"; Oroszlán Balázs; 2012_08_05_IMG_0030 és 0031
Pribék Antal Székes-Fehérvárott / az izraelitál imolája mellett a csatorna partján; hölgy; műtermi; fotó; karton (sárga); 63*103 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_05_IMG_0022 és 0023
Pribék Antal és Társa; hölgy; műtermi; fotó; karton; 61*103 mm; Oroszlán Balázs; 2012_07_03_IMG_0005 és 0006
Pribék Antal // Pribék Antal / Székes / Fehérvárott / az izraeliták uj / imolája mellett.; bajuszos, csokornyakkendős férfi; műtermi; fotó kartonon, albumin; 1865 k.; 65*107 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0011
Pribék A. Székesfehérvárott.; szakállas bajuszos férfi portréja; műtermi; fotó; karton (sárga) fekete hátlappal; 69*110 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_05_IMG_0032 és 0033
Pribék Antal // Pribék Antal / Székes / Fehérvárott / az izraeliták uj / imolája mellett.; álló férfi háttámlának támaszkodva, széke előtt kutyával; műtermi; fotó kartonon, albumin; 1865 k.; 65*105 mm; 500; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0010
Pribék Antal // Pribék Antal / Székes / Fehérvárott / az izraeliták uj / imolája mellett.; férfi portré "1875. Oct. Hó"; műtermi; fotó kartonon, albumin; 1875. Oct hó.; 63*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0009
Pribék A. Székesfehérvárott.; ülő katona karddal; műtermi; fotó; karton (sárga); 58*107 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_05_IMG_0034 és 0035
Pribék és Tsa.; ülő, könyöklő férfi; műtermi; fotó; karton (sárga); 63*101 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_05_IMG_0012 és 0013 Pribék Antal // Pribék Antal / Székes / Fehérvárott / az izraeliták uj / imolája mellett.; Székesfehérvár püspökei; tabló; fotó; 210*135 mm; H/9.86.293.1.; 137/1916; SZIKM; 2012_10_27_IMG_0005 és 0006
Pribék Antal // Pribék Antal / Székes / Fehérvárott / az izraeliták uj / imolája mellett.; két ülő és egy álló férfi asztal körül; műtermi; fotó kartonon, albumin; 1865 k.; 63*103 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0008
Pribék Antal és Társa Székesfejérvárott / az izraeliták uj imolája mellett a volt Pendl kertben; 5 fős ülő férficsoport; műtermi; fotó; karton (sárga); 61*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_05_IMG_0010 és 0011
Pribék Antal Székes Fehérvárott az izraeliták uj imolája mellett; pici gyermek pici székben; műtermi; fotó; karton; 64*95 mm; Oroszlán Balázs; 2012_07_03_IMG_0007 és 0008
Pribék Antal és Társa Székes Fehérvárott; kisfiú kalappal a kezében; műtermi; fotó; karton (sárga); 63*103 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_05_IMG_0014 és 0015
Pribék Antal Székes Fehérvárott az izraeliták uj imolája mellett; két kislány; műtermi; fotó; karton; 64*104 mm; Oroszlán Balázs; 2012_07_03_IMG_0003 és 0004
Pribék Antal fényképész; Családi fotó a XIX. Sz. végén (5 felnőtt, 4 gyermek); műtermi; fotó; karton; 190*252 mm; Az utánzás tilos; H/1.72.101.1.; 80.11.1.; 134/1924.; SZIKM; 2012_10_27_IMG_0013 és 0014
Schmidt V.; család (bal oldalt ülő nő, középen álló lány, jobb oldalt ülő férfi); műtermi; fotó; karton (sárga); 60*102 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_09_IMG_0006 és 0007
Schmidt V. // Schmidt V. Fényképészeti műterem / Fazékas tér 130 / Sz.Fejérvárott; egész alakos női portré (szék háttámláját fogja); műtermi; fotó kartonon; 1880 k.; 63*102 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0007
Schmidt V.; ülő hölgy kisbabával; műtermi; fotó; karton (sárga); 60*103 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_09_IMG_0008 és 0009
Schmidt V. / Schmidt Vilmos Fényképész Sz. Fehérvárott; bajuszos férfi; műtermi; fotó; karton (sárga); 65*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_09_IMG_0002 és 0003
Schmidt V. Fényképész Fazékas tér 130 Sz. Fehérvárott; férfi lépcsőnél; műtermi; fotó; karton (sárga); 62*107 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_09_IMG_0010 és 0011
Schmidt Vilmos Fényképészeti műterem Fazékas tér 110 Sz. Fehérvárott; szakállas bajuszos férfi kalappal és szivarral; műtermi; fotó; karton (sárga); 62*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_09_IMG_0000 és 0001
W. Schmidt Photograph Alba; katona karddal, csípőre tett kézzel; műtermi; fotó; karton; 65*104 mm; Oroszlán Balázs; 2012_10_27_IMG_0025 és 0026
Schmidt és Majláth fényképészeti műtermek Székesfehérvár Kórház utcza 3; göndör hajú bajuszos férfi; műtermi; fotó; karton (sárga) fekete hátlappal; 63*104 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_09_IMG_0028 és 0029
Schmidt és Majláth fényképészeti műtermek Székesfehérvár Kórház utcza 3; bajuszos szakállas férfi; műtermi; fotó kartonom, albumin; 1870 k.; 65*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_12_03_IMG_0006
Schmidt és Majláth fényképészeti műtermek Székesfehérvár Kórház utcza 3; ülő könyöklő fiú; műtermi; fotó kartonom, albumin; 1870 k.; 65*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_12_03_IMG_0007
Schmidt és Majláth császári és királyi udvari fényképész Székesfehérvár Kórház utcza 3; bajuszos szakállas férfi; műtermi; fotó kartonom, albumin; 1870 k.; 65*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_12_03_IMG_0008
Schmidt és Majláth; szakállas férfi kockás csokornyakkendővel; műtermi; fotó; karton (sárga); 106*152 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_09_IMG_0036 és 0037
Schmidt és Majláth fényképészeti műtermek Székesfehérvár Kórház utcza 3; fonott hajú, frufrus kislány nyaklánccal; műtermi; fotó kartonom, albumin; 1870 k.; 65*105 mm; Gemmel Ilma I.; ; Oroszlán Balázs; 2012_12_03_IMG_0004
Schmidt és Majláth fényképészeti műtermek Székesfehérvár Kórház utcza 3; ülő nő, karjában csecsemővel; műtermi; fotó kartonom, albumin; 1870 k.; 65*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_12_03_IMG_0005
Schmidt V. és Majláth fényképészeti műtermek Székesfehérvár Kórház utcza 3; könyöklő hölgy kereszttel a nyakában; műtermi; fotó; karton (sárga); 64*106 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_09_IMG_0022 és 0023
Schmidt és Majláth császári és királyi udvari fényképész Székesfehérvár Kórház utcza 3; fiatal nő nyakékkel - háttámlára támaszkodva; műtermi; fotó; fotó kartonom, albumin; 65*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_12_03_IMG_0003
Schmidt V. és Majláth fényképészeti műtermek Székesfehérvár Kórház utcza 3; hölgy szék előtt; műtermi; fotó; karton (elől fekete, hátul szürke); 65*108 mm; Oroszlán Balázs; 2012_08_09_IMG_0016 és 0017
Schmidt és Majláth császári és királyi udvari fényképész Székesfehérvár Kórház utcza 3; ülő nő; műtermi; fotó kartonon; 1870 k.; 65*105 mm; sötét ruha; Oroszlán Balázs; 2012_12_03_IMG_0002
Majláth János / fényképész / Vörösmarty-tér / dr. Say József / féle házban / Székesfehérvárott; könyöklő kisfiú; műtermi; fotó kartonon; 1880 k.; 60*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0005
fénykép Majláth János Székesfehérvárott; fonott hajú hölgy arcképe (a szája színezve); műtermi; fotó; karton (sárga); 63*106 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0055 és 0056
Majláth János fényképész Sz.-Fehérvárott Vörösmarty-tér (dr. Say-ház); fonott hajú hölgy arcképe; műtermi; fotó; karton (sárga); 64*107 mm; alul: Flórának (jelzés); Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0057 és 0058
Majláth János / fényképész / Vörösmarty-tér / dr. Say József / féle házban / Székesfehérvárott; háttámlára könyöklő, ülő hölgy; műtermi; fotó; karton (barna); 65*105 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0053 és 0054
Székhelyi / Majláth János / fényképész / Vörösmarty Tér / dr. Say József / féle házban / Székes Fehérvárott; bajuszos szakállas fiatal férfi; műtermi; fotó kartonon; 1890 k.; 65*96 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0003
Majláth János fényképész Fehérvárott; idősebb szakállas férfi; műtermi; fotó kartonon; 1880 k.; 60*102 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0004
Lengyel Samu; bajuszos, szakállas férfi pipával; műtermi; fotó; karton (sárga); 61*103 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0051 és 0052
Virág Sándor; A Ciszterci rend székesfehérvári gimnáziumának önképzőkörének 50 éves jubileumát ünneplő társas ebéd a Szent István teremben. Székesfehérvár, 2011. április 30.; várostörténeti; celloidin; 28*35 cm; néhai dr Saára Gyula ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, városi tanácsos hagyatékából a múzeumnak ajándékozta 1930 május 6-án Horváth József Géza; H 79.689.1.; 80.18.1.; 104/1930; SZIKM; 2012_11_29_IMG_0015
Virág Sándor műterméből Székesfehérvár Rákóczi utca 5; fiatal férfi; műtermi; fotó; karton; 65*107 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0040 és 0041
Virág Sándor fényképész SzFehérvár; Esküvői kép (házaspár - bajszos férfi); műtermi; fotó; karton; 116*210 mm; ; H/5.79.509.1.; SZIKM; 2012_10_27_IMG_0019 és 0020
Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterme Ligetsor 5 sz. Székesfehérvár; Esküvői pár; műtermi; fotó; karton; 132*215 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0024 és 0025
Nemes Pál fényképész Székesfehérvár; Esküvői kép; műtermi; fotó; karton; 203*107 mm; H/5.79.508.1.; SZIKM; 2012_10_27_IMG_0011 és 0012
Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterme Ligetsor 5 sz. Székesfehérvár; Szauter József a 1900 évek elején - 1902; műtermi; fotó; karton; 202*107 mm; Lencsésné Székus Mária; 2012_10_27_IMG_0064 és 0065
Nemes Pál Székesfehérvár; Fiatal nő; műtermi; fotó; karton; 45*81 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0022 és 0023
Nemes Pál Székesfehérvár // Nemes Pál Székesfehérvár / Liget sor 5 sz.; ősz szakállas idős férfi portréja; műtermi; fotó kartonon, celloidin; 1900 k.; 68*108 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0012
Nemes Pál Fényképészeti Műterme Ligetsor 5 sz. Székesfehérvár; Fiatal hölgy esernyővel; műtermi; fotó; karton; 49*90 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0026 és 0027
Nemes Pál Székesfehérvár // Nemes Pál Székesfehérvár / Liget sor 5 sz.; idős hölgy portréja; műtermi; fotó kartonon, celloidin; 1900 k.; 68*108 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0013
Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterme Ligetsor 5 sz. Székesfehérvár; Fiatal pár; műtermi; fotó; karton; 108*165 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0010 és 0011
Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterme Ligetsor 5 sz. Székesfehérvár; bajuszos katona (jobbjával támaszkodik, balja csípőre téve; műtermi; fotó; karton; 65*105 mm; Puha János - első világháborúban elesett édesanyám ikertestvére; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0018 és 0019
Nemes Pál fényképész Ligetsor 5.; katona festett háttér előtt (jobbjával asztalon lévő könyvekre támaszkodik, baljával markolatot fog); műtermi; fotó; karton; 105*65 mm; Oroszlán Balázs; 2012_10_27_IMG_0021 és 0022
Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterme Ligetsor 5 sz. Székesfehérvár; katona (jobbjával asztalra támaszkodik, baljával kardját fogja; műtermi; fotó; karton; 65*106 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0002 és 0003
Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterme Ligetsor 5 sz. Székesfehérvár; katona (három csillaggal a gallérján - körülötte keretként kisebb képek: címerek, császárok, katonák); műtermi; fotó; karton (szürke); 99*149 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0012 és 0013
Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterme Vilmos császár tér 10. Székesfehérvár; katona cigivel (jobb kezével könyököl); műtermi; fotó; karton (sárga); 106*164 mm; a hátoldalon olvashatatlan írás; 5430 40*50 Eredeti 8E; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0016 és 0017
Nemes Pál Székesfehérvár Vilmos cs 10. (pecsét); Székesfehérvári Városi Dalegylet /:I. díjas/ A Székesfehérvári dunántúli Kerületi dalosversenyen. Koszorúsleány: Keller Lili. 1930ban.); műtermi; fotó; 90*140 mm; Oroszlán Balázs; 2012_09_15_IMG_0020 és 0021
Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterme Ligetsor 5 sz. Székesfehérvár; fiatal katona (jobb mellén két plecsnivel); műtermi; fotó; karton; 64*106 mm; Oroszlán Balázs; 2012_07_03_IMG_0017 és 0018
Nemes Pál; család (lépcső előtt (apa ül, anya a jobbján áll, előtte kislány babával, a ffi balján fiú hullahoppkarikával); műtermi fotó; 32*25,5 cm (190*120 mm); H/5.79.506.1.; SZIKM; 2012_10_31_IMG_0036 és 0037

IV. terem:

Tóth Károly; Magdics István pápai ... szfvári kanonok, a ... egyesület volt elnöke; várostörténeti; 275*200 mm (225*170); H/5. 79.675.1.; 80.11.1.; 283/1936; SZIKM; 2012_10_31_IMG_0032 és 0033
Tóth K. fényképész; Fiatal lány; műtermi portré; 88*135 mm; Oroszlán Balázs; 2011_09_01_IMG_0047 és 0048
Tóth K. fényképész; Dalegylet; műtermi portré; 82*130 mm; Oroszlán Balázs; 2011_09_15_IMG_0030 és 0031
Tóth K. fényképész; Szép Márta - Kislány elsőáldozáskor "Kedves Főtisztelendő Úrnak..."; műtermi portré; 87*136 mm; Oroszlán Balázs; 2011_09_15_IMG_0049és 0050
Tóth Károly; Esküvői fotó műteremben, 1920 k.; várostörténeti; 215*28 (kerettel); H/5.79.5101.1.; SZIKM; 2012_07_09_IMG 0015 és 0016
Tóth K. fényképész; Kisfiú labdával; műtermi portré; 134*84 mm; Oroszlán Balázs; 2012_10_27_IMG_0039 és 0040
Tóth Károly; Erkélyes ház a Jókai utcában; várostörténeti; 225*290 mm; H/1.72.158.1.; 27/1929; SZIKM; 2012_10_29_IMG_0049 és 0050
Tóth Károly; A papnevelő intézet ebédlője; várostörténeti; 250*327 mm; H/1.72.159.1.; 80.43.; 92/1929; SZIKM; 2012_10_29_IMG_0063 és 0064
Pete Gyula fényképész; Ülő hölgy; műtermi portré; 132*211 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_11_IMG_0015 és 0016
Pete Gyula fényképész; Hölgy (esernyővel); műtermi portré; 109*203 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_11_IMG_0021 és 0022
Pete Gyula fényképész; Kislány; műtermi portré; 107*167 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_11_IMG_0023 és 0024
Pete Gyula fényképész; Asztalnál álló katona (sapkája az asztalon); műtermi portré; 88*139 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_11_IMG_0025 és 0026
Pete Gyula fényképész; Fiatal pár; műtermi portré; 107*169 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_11_IMG_0029 és 0030
Pete Gyula fényképész; Család (fiú, apa egyenruhában, anya); műtermi portré; 156*242 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_11_IMG_0031 éa 0032
Pete Gyula fényképész; Hölgy (profilból); műtermi portré; 66*106 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_25_IMG_0000 és 0001
Pete Gyula fényképész; Ősz, idős úr (bajúszos); műtermi portré; 66*105 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_25_IMG_0002 és 0003
Pete Gyula fényképész; Két fiatal hölgy; műtermi portré; 69*69 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_25_IMG_0004 és 0005
Pete Gyula fényképész; Ülő kisbaba; műtermi portré; 66*107 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_25_IMG_0010 és 0011
Ismeretlen; "Kedves Toni bácsi, én is vörös ördög lettem" Kisfiú katonaruhában; műtermi portré; ?*138 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_25_IMG_0012 és 0013
Pete Gyula; Katona és felesége, I. világhaború ; várostörténeti; 90*138 mm; H. 79.490.1; SZIKM; 2012_07_09_IMG_0009 és 0010 Pete fényképész; Hét öltönyös férfi virággal díszített körasztal körül; várostörténeti; 185*140 / 278*230 mm; H/5.79.514.1.; SZIKM; 2012_10_27_IMG_0001 és 0002
Pete Székesfehérvár; A Székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai 1919 évben. Fekete József elnök. Ferslik Ferenc bíró, Bencsik István bíró, Bognár Gyula irodavezető / Dr. Balogh János vádbiztos Vámos Dezső jegyző; várostörténeti; 285*325 mm (190*250); H/13.99.45.1.; SZIKM; 2012_10_31_IMG_0052 és 0053
Pete Székesfehérvár; csoportkép udvaron (46+1 fős, leánycsoport papbácsival); várostörténeti; 255*350 mm (220*285); H/13.99.41.1.; SZIKM; 2012_10_31_IMG_0054 és 0055
Pete műterem Székesfehérvár; Álló alakok: balról jobbra: Hálnek Béla, Bélkei Ferenc, Dr Vass József, Szabó János / Ülő alakok: Dornis István, Dr. Klausz György, Csúcs István, Dr. Lakatos Frigyes; várostörténeti; 295*390 mm (200*260); H.79.690.1.; 80.11.1.; 543/1930; SZIKM; 2012_10_31_IMG_0056 és 0057
Pete Gyula fényképész; Asztalnál álló katona; műtermi portré; 86*136 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_11_IMG_0027 és 0028
Pete Gyula fényképész; Kislány elsőáldozó ruhában; műtermi portré; 75*159 mm; Oroszlán Balázs; 2011_10_25_IMG_0014 és 0015
Szigeti és Társa; Kalapos hölgy (ülő); műtermi portré; 129*212 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_02_IMG_0000 és 0001
Szigeti J. fényképész; "Mici néni" Kislány kutyával; műtermi portré; 110*165 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_02_IMG_0004 és 0005
Szigeti és Gonda; Hölgy (+fényképtok); műtermi portré; 66*109 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_02_IMG_0006, 0007 és 0008
Szigeti és Társa; Hölgy kesztyűvel; műtermi portré; 78*153 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_02_IMG_0009 és 0010
Szigeti J. fényképész; Katona karddal és kesznyűvel; műtermi portré; 66*106 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_02_IMG_0021 és 0022
Szigeti J. fényképész; Kislány (székben); műtermi portré; 66*106 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_02_IMG_0027 és 0028
Szigeti és Társa; Fiatal pár; műtermi portré; 108*202 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_02_IMG_0033 és 0034
Szigeti fényképész; Három tagú család ("Bardon család") anya és lánya ül, mögöttük egyenruhás férfi; műtermi portré; 195*292 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_02_IMG_0035
Szigeti fényképész; "Laczi fiam önkéntes kápláni minőségben az 59. Számú közös gyalogezredben szolgálva 1913 év deczember havában. Vida pál" Katona portré; műtermi portré; 198*272 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_02_IMG_0036 és 0037
Szigeti és Társa; Esküvői fotó; műtermi portré; 110*230 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_03_IMG_0033 és 0034
Szigeti H. fényképész; Nógrádi László "1902 április 8án Nógrádi Lacika 11 hónapos korában"; műtermi portré; 108*108 mm; Oroszlán Balázs; 2012_07_03_IMG_0029 és 0030
Szigeti fényképész; Férfiportré; műtermi portré; 108*165 mm; Oroszlán Balázs; 2012_07_03_IMG-0031 és 0032
Szigeti I. fényképész; Középkorú férfi sétapálcával; műtermi fotó; 172*267 mm; H.72.203.1.; 80.11.1.; SZIKM; 2012_10_27_IMG_0015 és 0016
Szigeti J. fényképész; Hölgy legyezővel fekete ruhában; várostörténeti; 173*265 mm; H/7.82.93.1.; SZIKM; 2012_10_27_IMG_0017 és 0018
Szigeti fényképész; A székesfehérvári m.k. áll. Főreáliskola VIII. osztály növendékei 1909/10; tabló; 295*364 mm; SZIKM; 2012_10_31_IMG_0040 és 0041
Szigeti J. fényképész; Leánykép; műtermi portré; fotó kartonon, albumin; 1900 k.; 98*68 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0018
Szigeti J. fényképész; Asszony gyermekkel (ülő portré); műtermi portré; fotó kartonon, albumin; 1900 k.; 98*68 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0019
Szigeti J. fényképész; Széktámlán könyöklő ülő leányportré; műtermi portré; fotó kartonon, albumin; 1900 k.; 98*68 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0020
Szigeti J. fényképész; Férfiportré; műtermi portré; fotó kartonon, albumin; 1900 k.; 98*68 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0021
Szigeti J. fényképész; Hölgy fotel mellett (álló portré); műtermi portré; fotó kartonon, albumin; 1900 k.; 98*68 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0022
Szigeti J. fényképész; Fiatal férfi portréja; műtermi portré; fotó kartonon, albumin; 1900 k.; 98*68 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0023
Szigeti fényképész; Csoportkép (3 férfi és 2 kalapos hölgy); csoportkép; 1900 k.; 106*163 mm; Oroszlán Balázs; 2011_11_02_IMG_0002 és 0003
Szigeti J. fényképész; Gróf Cziráky Béla főispánnak emlékül Fejérvármegye tisztikara 1891.; tabló; 329*500 mm; 80.11.1; SZIKM; 2012_10_31_IMG_0044 és 0045
Szigeti J. fényképész; Férfiportré; műtermi portré; 98*68 mm; Oroszlán Balázs; nincs adat
Hege László műterem; Csoportkép a Szent István Teremben; várostörténeti; 234*170 mm; H/5.79.507.1.; SZIKM; 2012_10_27_IMG_0003 és 0004
Hege Károly Székesfehérvár; a Ciszt. Diákszövetség 1938. Évi Szfvári Közgyűlése; várostörténeti; 330*250 mm; ; H/1.72.298.1.; 80.18.4.; 18/2939; SZIKM; 2012_10_29_IMG_0095 és 0096
Hajdú S.-né fényképész; Kislány (pártával) ; műtermi portré; 87*137 mm; Oroszlán Balázs; 2011_09_15_IMG_0032
Hajdú S.-né fényképész; Férfiportré; műtermi portré; 87*135 mm; Oroszlán Balázs; 2011_09_15_IMG_0033
Fekete Zoltán fényképész; Katona; műtermi portré; 164*250 mm; Oroszlán Balázs; 2011_08_30_IMG_0000
Fekete Zoltán fényképészeti műterme; Fekete Zoltán fényképészeti műterme; várostörténeti; 327*246 mm; H/3.72.233.1.; SZIKM; 2012_10_27_IMG_0007 és 0008
Fekete Zoltán; Középkorú házaspár; várostörténeti; 198*249 mm; H/5. 79.532.1.; SZIKM; 2012_10_27_IMG_0009 és 0010
Fekete Zoltán fényképész; Négy katona; műtermi portré; 87*140 mm; Oroszlán Balázs; 2012_10_27_IMG_0041 és 0042
Fekete Zoltán Székesfehérvár 936; csoportkép (katonák) 12 álló, 10 ülő, 5 fekvő; csoportkép; fotó kartonon; 1936; 170*225 mm fotó: 260*315 mm; Oroszlán Balázs; 2012_11_29_IMG_0006
Bodó és Pataki fényképészmesterek; Katona ; műtermi portré; 86*136 mm; Oroszlán Balázs; 2011_09_15_IMG_0045 és 0046
Rézmann műterem; Család (fiú, apa egyenruhában, anya); műtermi portré; 90*140 mm; Oroszlán Balázs; 2011_09_15_IMG_0034 és 0035

Várostörténet

V. terem:


VI. terem:




letölthető egyben xls formátumban














Családtörténet

VIII. terem:

Fodor József: Fekete József Fekete Imre kocsmában, Székesfehérvár "Fekete József vendéglőtulajdonos sosem fogyasztott mint fogyasztó a saját vendéglőjébe. A helyszín tehát másik kocsma, valószínűleg a Felsővárosban valahol."; családtörténet; fotó kartonon; 106*158 mm; Sindelyné Gáspár Julianna; 2011_05_07_IMG_0000 és 0001
Ismeretlen: Budai úti vendéglő az utolsó majdani tulajdonossal (kisfiú) "Dugó" becenéven [a mostani Széchenyi iskolával szemben]; családtörténet; fotó, képeslapformátum; 87*140 mm; Sindelyné Gáspár Julianna; 2011_05_07_IMG_0002 és 0003 Ismeretlen: Fekete nagymama Felsővárosi "Csillog" vendéglőben; családtörténet; fotó, képeslapformátum; 137*88 mm; Sindelyné Gáspár Julianna; 2011_05_07_IMG_0004 és 0005
Sréter és Bartos fényképészeti műterem Szfvár, volt Schmidt féle közben a püspöki palota átellenében; vagy a Csillog vendéglő, vagy a Fekete Dugó József vendéglőjében; családtörténet; fotó (kemény - barnított); 191*131 mm; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0006 és 0007
Nemes Pál fényképész // Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterem Sz. Fehérvár Ligetsor 5 sz.; Verger Zóni; családtörténet; fotó kartonon; 67*107 mm; Sindelyné Gáspár Julianna; 2011_05_07_IMG_0008 és 0009
Nemes Pál fényképész // Nemes Pál fényképészet Sz-Fehérvár Liget sor 5 szám; Hegedűs Mihály; családtörténet; fotó kartonon; 67*107 mm; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0010 és 0011
Nemes Pál fényképész // Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterem Sz. Fehérvár Ligetsor 5 sz.; férfi; családtörténet; fotó kartonon; ; 68*107 mm; ; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0012 és 0013
Nemes Pál fényképész // Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterem Sz. Fehérvár Ligetsor 5 sz.; Poór Ferenc - anyám testvére; családtörténet; fotó; ; 88*133 mm; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0014 és 0015
Fekete Zoltán Fényképészet Szfvár; férfiak (egylet, vagy katonák?) Címezve: Fekete néninek, 1918; családtörténet; fotó, képeslapformátum; 1918; 139*88 mm; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0016 és 0017
Ismeretlen: Poor Ferencz és barátai, (1903?); családtörténet; fotó, képeslapformátum; 140*89 mm; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0018 és 0019
Ismeretlen: Férfiakat; családtörténet; fotó, képeslapformátum; 140*92 mm; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0020 és 0021
Ismeretlen: Horváth József, Jangbluth Ferenc; családtörténet; fotó, képeslapformátum; 86*133 mm; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0022 és 0023
Ismeretlen: szobalányok (?) - Nagy Rozália, Galler Jánosné; családtörténet; fotó; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0024, 2011_05_08_IMG_0025
Nemes Pál Műterem Sz. Fehérvár // Nemes Pál Fényképészeti és Festészeti Műterme Sz. Fehérvár Liget sor 5 sz.; Fekete József és neje (Vendéglőtulajdonos Budai uton / Beszálló Vendéglő Budai úton); családtörténet; fotó kartonon; 106*164 mm; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0028 és 0029
Nemes Pál Sz. Fehérvár Liget sor 5 sz; Fister Ferencz és Almási Mária; családtörténet; fotó kartonon; 108*163 mm; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0032 és 0033
Pete Gyula Műterem Székesfehérvár; Fekete Imréné sz. Májer Juliánna, Sindelyné Gáspár Júlia nagymamája (Fekete József vendéglő tulajdonos testvére); családtörténet; fotó kartonon; 119*185 mm; Sindelyné Gáspár Júlianna; 2011_05_07_IMG_0034 és 0035
Ismeretlen: Házaspár Schuller Ferencné gyermekeivel; családtörténet; fénymásolat; 180*147 mm; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0024
Nemes Pál; Molnár család (Lujza néni, Pista bácsi, Juliska néni) [Zákányi Péter apai nagyanyja Zákányi Imréné sz. Weisz Etelka anyai ága], 1904. augusztus; családtörténet; fotó barna kartonon; 1904. augusztus; 66*107 mm; ; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0006 és 0007
Ismeretlen: Weisz János sütőmester; családtörténet; cikk - csak másolatban; Zákányi Imréné Szfvári Palotaváros múltja és jelene c. könyvbe; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0025 és 0026
Ismeretlen: Schuller József és Szigli Mária felsővárosi esküvői fényképe, 1931-32. (Zákányi Péter anyai nagyapja ifj. Schuller József szülei); családtörténet; karton; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0000
Ismeretlen: házaspár [Felsőváros jussa c. könyvből 286. o. - Sükösd Gézáné Schuller Erzsébet]; családtörténet; fénymásolat; 110*165 mm; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0022 és 0023 Hege Károly; Szigli Mária [Schuller Ilona sz. 1957 nagymamája, Záká
nyiné Schuller Ilona Zákányi Péter édesanyja], 1928.; családtörténet; fotó (barna); 86*137 mm; Zákányi Péter - Schuller Ilona; 2011_06_01_IMG_0014 és 0015
Ismeretlen: ifj. Schuller József [Zákányi Péter anyai nagyapja sz. 1933] gyermekkori képe (kb. 6 hónapos) 1933. november; családtörténet; karton; 1933.; 85*136 mm; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0002
Pete Gyula Műterem Székesfehérvár; Schuller István, Schuller Mária, Schuller József [Zákányi Péter anyai nagyapja sz. 1933], 1939 körül; családtörténet; cirádás barna levelezőlap; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0020 és 0021
Ormai Gyula fényképmester Székesfehérvár Ferenc József-tér 8.; ifj. Schuller József [Zákányi Péter anyai nagyapja sz. 1933] elsőáldozásakor készült csoportkép 1943-45 körül a Fiskális úti iskola (ma templom) bejáratánál [bal oldalt felső sor a szélétől a második]; családtörténet; cirádás sárga karton; 1933; 83*137 mm; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0001
Pete Gyula Műterem Székesfehérvár; Szigl Ferenc és neje Málics Rozália (ZP üknagyanyja) 1908-ban; családtörténet; karton; 131*180 mm; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0018
Pete Gyula Műterem Székesfehérvár; esküvői kép: Schuller József és neje Szigl (Szigli) Mária; családtörténet; karton; 1932 (esetleg 1931); kisebb kópia 1. sz. alatt; Zákányi Péter nagymamája; 2011_06_01_IMG_0019
Ismeretlen: Weisz Ervin és Weisz Elemér (Zákányi Imréné sz. Weisz Etelka (1930-2011) unokatestvérei - nagybátyja Weisz Nándor gyermekei; családtörténet; cirádás levlap; 86*134 mm; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0010
Ismeretlen: Weisz János 1942 körül (Palotaváros tört Weis János palotavárosi sütőmester) [Weisz Etelka édesapja]; családtörténet; sárgás cirádás levlap; 83*136 mm; Weisz Jánosról lásd Zákányi Imréné Palotaváros múltja és jelene c. könyvben 59-60. o.; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0011
Pete Gyula Műterem Székesfehérvár; Weisz János (Zákányi Imréné sz. Weisz Etelka (1930-2011) apja, ZP dédapja; családtörténet; barna karton; 68*107 mm; A fotómegjelent A székesfehérvári Palotaváros múltja és jelene, Szfv, 2008, 60.o.; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0012 és 0013
Rembrandt fényírda Székesfehérvár Korház utcza 3. / Schmidt féle ház/; Zákányi Imréné sz. Weisz Etelka 1930-2011 apai nagyapja(?); családtörténet; Zákányi Péter
szárazpecsét bal felső sarok - valószínűleg Rembrandt fényírda; Molnár Juliska néni [Zákányi Imréné sz. Weisz Etelka nővére] és fia Schwartz Gyula 1915. III. 21.; családtörténet; levlap; 1915; 76*134 mm; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0003
Szigeti // Souvenir verso; 2 kisgyermek - Zákányi Imréné sz. Weisz Etelka (1930-2011) hagyatékából; családtörténet; karton; 118*163 mm; a kép hátulján Manczi Ferenc kézírásai; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0004 és 0005
Nemes Pál Liget sor 5. sz.; Málics Rozália [ZP nagyapja (Schuller József sz. 1933) nagyanyja - vagyis ZP ükanyja] (sz. 1890) és barátnője; családtörténet; karton; 1909 k.; 105*153 mm; A kép reprodukálva Sükösd Gézáné Schuller Erzsébet: Felsőváros jussa, Szfv, 2003, 272.o.; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0016 és 0017
Bodo és Pataki Székesfehérvár fényképészeti mesterek; Molnár Dezsőné (Judit), Molnár Dezső, Molnár Jenő (Dedike) és Jucika [ZP apai nagymamája részéről rokonai: Zákányi Imréné sz. Weisz Etelka (1930-2011)]; családtörténet; cirádás levlap; 1942; 87*136 mm; Szeretetünk emlékére; Zákányi Péter; 2011_06_01_IMG_0008 és 0009



Kincses Károly: Történet, fotó, Székesfehérvár (Emlékmentés / Székesfehérvár fotótörténete a kezdetektől 1945-ig)
Elválasztás

Kincses Károly: Történet, fotó, Székesfehérvár

Kicsinyke dilemmák előszó gyanánt
Horváth Júliát, a fiatalon elhunyt muzeológust, tanítottam a fotómuzeológusok posztgraduális képzésén, ekkor írta szakdolgozatként a Fényképészek és műtermek Székesfehérváron című tanulmányának első variációját. Ennek egy kicsit átdolgozott, rövidített változata megjelent a Fotóművészet 1997. évi 3-4 számában. Miként előszavában is említi, bár sok mindent átnézett, az összkép mégis töredékes. Az. És az is maradt, mert nem állt senki a helyére, nem folytatták tovább az általa abbahagyott gyűjtő-, feldolgozó munkát. Nem mondhatjuk, hogy semmi nem történt, hiszen megjelent 2002-ben Demeter Zsófia és Gelencsér Ferenc jóvoltából a Székesfehérvár anno második, kiegészített, átdolgozott kötete is, de ebben csak város- és kultúrtörténeti szempontok szerint használják, de nem kutatják a fotókat.
Most, amikor az első komolyabb fotó- és várostörténeti kiállításra készülünk a székesfehérvári kollégákkal, felmerült, hogy ezt a torzóban maradt tanulmányt kiadjuk-e, vagy csak felhasználva Juli kutatásait, előkészítsük egy majdani jobb kor, jobb feltételek között dolgozó kutatójának majdani munkáját. Mindent mérlegelve, az utóbbi mellett döntöttünk.
Innentől pedig már csak két választásunk kínálkozott. Egy. Felmondjuk a leckét, s a forrásmunkából kivonatolunk egy korrekt zanzát, megemlítve minden nevet, dátumot, utcanevet, s végeredményként előállítunk egy nehezen emészthető masszát, melyet a közönség nem olvas el, mert minek is, a szakemberek pedig szintén nem, mert ők meg hozzáférhetnek az eredeti tanulmányhoz is.
A másik választási lehetőség szerint pedig megpróbáljuk megnézni, Székesfehérvár mit adott 1860 óta a magyar vagy esetleg az egyetemes fotográfia történetének, s ezeket a neveket, eseményeket kontextusba állítva, egy érvényes fotótörténeti bédekkert adunk a kiállításlátogatók, kutatók vagy az érdeklődők kezébe. Induljanak el a segítségével, jussanak el oda, ahová szeretnének, találjanak rá mindarra, amit már tudunk, és fedezzenek fel új és fontos dolgokat!

A semmi története
Tudható, hogy a fényképezés felfedezése, a világgal való megosztásának kezdő éve 1839. Számos dolog történt azt követően, melynek eredményeként már néhány évvel a felfedezés után is fényképek tíz- és százezrei készültek Új-Mexikótól Vlagyivosztokig, közbül itt Magyarországon is. Van-e ezek között bármi, ami Székesfehérvárt kitüntetett helyzetbe hozza? Sajnos, még nem tudunk ilyet mondani. Eltelt egy periódus, több mint két évtized, elmúlt a fotográfia első korai szakasza, kimúlt egy technika, amikorra az első fényképészeti említést tehetjük a várossal kapcsolatban. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy az egyik legrégibb magyar város, amit már a kisiskolások is emlegetnek (legalább is remélem) az 1055-ös tihanyi alapítólevél ominózus sorát citálva, tehát elképzelhetetlen, hogy ez az akkoriban majd húszezer fős város kimaradt volna az egész világra kiterjedő "daguerreotyp-mániából", amikor is minden magára valamit adó nemes és polgár, tisztviselő és virilista készíttetett magáról és családjáról egy fényszülte rajzot. Biztos itt is jártak a világ számos pontjáról, Itáliából, Morvaországból, Franciaországból, Ausztriából műtermükkel, felszerelésükkel vándorló fényképészek, biztos itt is készítettek pár tucat, talán néhány száz képet ezüstlemezre, de sem elő nem került még ilyesmi, sem nyomára nem bukkantak a kutatók a korabeli lapokban szokásos hirdetéseknek. Most meg kell elégedjünk annak kimondásával, hogy Székesfehérváron is készültek, készülhettek fényképek, de nyomukra még nem akadtunk.

Az első ismert műterem
Eltelt bizony két évtized is, mire az első fényképész elég tőkeerősnek találta Székesfehérvárt csaknem húszezer lakójával, számos civil szerveződésével, a Fejérvári Casinoba gyülekezett nemesekkel, arisztokratákkal, a Székes-Fejérvári Casinoba gyűlt polgárokkal és tisztviselőkkel, az iskolákkal, a pénzintézetekkel, a városi és megyei közhivatalokkal, az egyházi hivatalt vállalókkal, a tehetősebb iparosokkal, hogy ne csak idelátogasson, néhány heti, havi itt-tartózkodása alatt kielégítve a fényképezés miatt a fővárosba utazni nem akarók igényeit, majd továbbálljon, hanem megtelepedjen. Az első állandó fehérvári műtermet mai ismereteink szerint Pribék Antal nyitotta 1860-ban. Horváth Juli egy másik, későbbi fényképész, Pete Gyula nevére kiállított hatósági bizonyítványban lelt erre az adatra. Műterme az izraeliták új imolája mellett, a csatorna partján, a volt Pendl-kertben állt. Nem maradt rajz, ábrázolás róla, de tudható, hogy a korban szokásos faszerkezetű, üvegoldalú és tetejű, ideiglenes építési engedéllyel felhúzott udvari épületben dolgozott, melyben a felvételnek helyet adó üvegműtermen kívül egy kis fogadótér, két öltöző, valamint egy laborhelység szolgálta a fényképezés céljait. Pribék Antal a város köztiszteletben álló polgára volt: 1869. október 14-e és 1872. április 18-a között „helyettesített polgármester", teljes polgármesteri hatáskörrel felruházva, s később is tagja a városi tanácsnak. Nagy érdemei voltak az országos iparkiállítás megrendezésében. 1878. január 16-án kelt a következő Tekintetes Városi Tanácsnak címzett levele. "Városunk közönségének minden rétegében átszövődött ama köztisztelet és szeretet, melyet sok kitűnő tulajdonságuk mellett főméltóságú Szőgyény Marich László főispán úr ő excellentiája főleg városunknak igazságszeretettel párosult bölcs és tapintatos kormányzása, méltóságos és főtisztelendő dr. Dulánszky Nándor - fájdalom csak rövid ideig volt fehérvári, jelenleg pécsi püspök úr - pedig kiváltképpen városnak irányában számtalanszor tanúsított bőkezű adományai által maguknak kiérdemeltenek, indított tisztelettel alulíratott arra: hogy magas személyüknek arcképeit a városház számára emlékül és ajándékképpen átnyújtsam." A városi tanács természetesen elfogadta az arcképeket és a bizottsági gyűlés termében helyezte el azokat. Sajnos, még másolat sem maradt róluk. Pribék Antal anyagi helyzete a nyolcvanas évek elején megrendült. Már 1880-ban illeték elengedését kérelmezte. 1882-ben a Magyar Királyi Kincstári Jogügyek Igazgatóságának megkeresésére a városi tanács a következő választ adta: "Pribék Antal él és magát fényképészi művészetéből tartja fenn, csekély értékű ingóságai és fényképészeti üzletéhez tartozó készülékeken kívül egyéb vagyona nincs." A városi tanácsi iratok iktatókönyvéből tudható, hogy 1886-ban árverésre került sor. A következő évben a "királyi járásbíróság részéről foglalás történt." Az iratokból annyi derül ki biztosan, hogy 1886. november 16-a előtt "ingó és ingatlan vagyon hátrahagyása nélkül halt meg". Feleségét 1902-ben a város temettette el. Pribék Antal nem csak az első, de az egyik legjelentősebb fehérvári fényképész is volt. Közgyűjteményekben, a ciszter albumban, szinte minden, a múlt században már Fehérváron élő család fényképei között számtalan felvétele található. Ő készítette az első városképeket, melyek jelentős része a Szent István Király Múzeum gyűjteményében van. Műtermét előbb Fodor József vette át, akitől két női arcképen kívül nem lelhető fel egyéb, és akiről levéltári adatunk sincsen. A képek hátlapján olvasható: Fodor József, Székesfehérvár, Várköz utcza 2. A volt Pribék-féle műterem helyén. Fodor József legfeljebb négy évig dolgozhatott itt, mert 1890-ben az üzlet már Elbl és Pitsch műterme. Ők Budapestről anélkül költöztek ide, hogy 1 frt 25 kr közmunka váltságtartozásukat kifizették volna. 1890 novemberében fehérvári helybéli lakosok, 1891 májusában már a városban "feltalálhatóak nem voltak". 1910-től Pete Gyula dolgozik majd ebben a műteremben.

Aki Párizsban tanult, és akinek társa cs. és kir. udvari fényképész lett
Általában a kor fényképészei nem rendelkeznek elegendő tőkével, hogy saját műtermet építsenek, hanem háztulajdonosoktól bérelték azokat. Mint itt is, több éven, évtizeden keresztül nyomon követhetők, akik hosszabb-rövidebb ideig használták az üvegműtermet. Horváth Júlia kutatásai tipikus fényképészi sorsot mutatnak, érdemes volt vele hosszabban foglalkoznunk. Kimaradnak nevek, kimarad egy pár év, de most nem akkora a veszteség, mint a legelején. A következő számontartásra érdemes fényképész Schmidt Vilmos, aki Párizsban sajátította el a nedves eljárást, majd Nagyszebenben megtanította erre Theodor Glatzot, aki festőként, fényképészként, Koller Károly társaként is letette névjegyét a magyar fotográfia képzeletbeli asztalának sarkára. Erdélyből jött Székesfehérvárra. Itteni műtermének címe a városrendezés következtében sokszor változott. Kezdetben Kórház u. 750., a hetvenes évek elején Fazekas tér 110. (néhány helyen Fazekas tér 10. is olvasható), végül Kórház u. 3. Mindeközben természetesen egy métert sem költözött, csak vizitkártyáinak verzóját nyomtatta újra. 1876-ban építési engedélyt kért fényképészeti műtermének átalakítására. Ezt a tervrajzot sikerült megtalálni. Schmidt nemcsak képeinek minősége, száma miatt jelentős, de társa volt egy ideig Mailáth János, aki, miután szétváltak, császári és királyi udvari fényképész lett. Önálló műterme a Vörösmarty téren volt, a Dr. Say József-féle házban, innen ment Pozsonyba, ahol máig áll az a gyönyörűen felújított, festett, díszített műterem, melyben dolgozott. Kis szépséghibája a dolognak, hogy a felújítás egy bank pénzéből zajlott, mely banknak annyira megtetszett az épület, hogy legott bele is költözött, amint a rekonstrukció lezajlott. Így nem lett belőle második Mai Manó műteremház, mely még folytatja szívós küzdelmét a megmaradásáért.

Két család, két fehérvári fényképész-dinasztia, Bartosék, Szigetiék.
Nem ritka a fotográfia történetében, hogy az apák mesterségét a fiúk viszik tovább, hogy a fotográfiai mesterséget kitanulják a feleségek, testvérek, egyéb családtagok. Példaként említhető a Strelisky-, a Divald-, a Letzter-famillia, és igen, a székesfehérvári Bartos Henrik, Henrikné és Malvin is, valamint a kibogozhatatlan bonyolultságú Szigeti család, akik persze még egymással is több szálon kapcsolódnak, csak hogy szaporítsák a lelkiismeretes fotótörténész ősz hajszálait. Természetesen Bartos Henrik dolgozott Sréter és Bartos néven is, volt cégük Rembrandt fényírda néven is, de hozzájuk köthető a Makart néven működő műterem is. A nevek persze nem véletlenek. S bár két festő nevét kölcsönözték a műteremnek, mindkettő valami másról szól, olyanról, ami a fotográfia történetének szerves része. A Rembrandt műtermek (mert nem csak egy volt, hanem Bécstől Óbecséig számos még) nevükben egy újfajta világítású portrét hirdettek megrendelőiknek. Az addigi plasztikus, de nagyon egyenletes szórt fényt, amit igazából csak a jól tájolt és jól működtetett üvegműtermek függönyrendszerével lehetett előállítani, fél évszázad alatt megunták az emberek, s másra vágytak. Bejött a „Rembrandt világítás, azaz a szórt, egyenletes fények helyett az irányított, az arc felét árnyékban hagyó, a tónuskülönbségekkel karaktert formáló portrékészítési eljárás. A modernnek számító, önmagát művésziként hirdető felvételezési eljárás jelent meg a Rembrandt-fényírda nevében.
A Makart kicsit egyszerűbb, bár az alapfokú szemináriumot itt sem lehet megúszni. A régi fotográfiai szakirodalom nem milliméterben, centiben adta meg a fényképek méreteit, hanem minden szabványosított, standard formátumnak külön elnevezése volt. Még a múlt század elején sem lehetett segéd egyetlen fényképészinas sem, ha nem tudta a 10-15 legfontosabb méret nevét. Nem tenne jót a fotótörténetnek, ha elvesztenénk ezeket a megnevezéseket. Mondok néhányat, nem kell megjegyezni: bélyegkép, mignon, vizitkártya, kabinetportré, és az ennél nagyobb forma a Makart, amit 1880-1910 között használtak és ahol a karton: 157x264 mm volt. Nos, az ilyen képeket (is) gyártó műtermeket nevezték Makartnak.
Mindent, amit egyelőre tudni lehet Bartosékról, azt elolvashatják Juli gyakran citált tanulmányából, itt csak arról írok, ami onnan kimaradt. Práger József budai fényképésznél tanult. Felszabadulása után a cégnél maradt, mint asszisztens, majd átszerződött Klösz György Hatvani utcai híres műtermébe, ahol 2 évig dolgozott. Bécsbe ment, ott Adéle nagyszerű műtermében működött hosszabb ideig, fényképezte Ferenc Józsefet, a főhercegeket és az arisztokrácia jó részét. Ambíciója újabb és újabb helyekre vezérelte, beutazta Németországot, megfordult híres műtermekben. Mikor hazatért, 1890-ben önállósította magát Székesfehérváron. A Bécsben megismert arisztokrácia Fehérváron megfordult tagjai felkeresték itt is. Fényképezte Ferenc Ferdinánd trónörököst és családját. Az I. világháborúban, annak utolsó harcaiban fia hadnagyként hősi halált halt. Ehhez járult még anyagi romlása is. Áldott jólelkű ember lévén ravasz emberek kihasználták és majdnem a tönk szélére juttatták. 1904-ben áthelyezte műtermét Ipolyságra. Egyetlen fia halála megtörte a koros embert, látása teljesen meggyöngült. Üzlete vezetését átruházta lányára, aki elsőrangú munkát produkál. Derék öreg kartársunk júl. 1-én ünnepli pályafutásának 60 éves évfordulóját, írta róla egy pályatársa, Kiss József: A magyar fényképészet múltja című tanulmányában, mely a Magyar Fotográfia, 1926. évi 10. számában jelent meg. Neki sem volt sokkal könnyebb, mint Pribéknek, az biztos.
Muszáj még foglalkoznom a Szigeti-jelenséggel, ha már a fejezetcímben megígértem. Bartos felesége, utóbb özvegye az 1897. év szeptember 17-én 7883. sz. alatt megkezdett és Kossuth u. 11. sz. alatt gyakorolt Rembrandt fényképészeti iparát 1906. év február 1-én beszüntette; az üzletutód Szigeti és Társa. A fényírda csak néhány évig működött, mégis viszonylag nagyszámú fénykép maradt a közgyűjteményeinkben tőlük. És akkor jöjjenek a Szigetiek. Szerintem saját nagymamájuk sem ismerte volna ki magát köztük, ami nem is csoda, hiszen a már említetten kívül dolgozott fényképészként Székesfehérvárott Szigeti Artúr, Szigeti Henrik, Szigeti István, Szigeti Jakab, Szigeti József, Szigeti Pál, de hogy a kavar teljes legyen, volt Szigeti és Gonda is még.
1890 és 1930 között Székesfehérvár négy-öt pontján lehetett valamelyik Szigetinél fotózkodni. Előbb-utóbb rend lesz köztük, ígérem.

Még egy névmizéria: Fekete Zoltán
A fehérvári fotótörténet telis-tele van jobbnál jobb, tanulságosnál tanulságosabb sorsokkal. Nem is a megírásuk most a gond, hanem az elhallgatásuk, hogy tudjam tartani a kért terjedelmi korlátokat. De ha egyszer zöld lámpát kapnék...
Na, álmodozás helyett a valóság, a történelem, a történelmünk. Volt egy fiú, aki 1883. április 21-én született Győrben. Szüleit Schwarcz Adolfnak és Klein Antóniának hívták, természetes tehát, hogy fényképésznek kitanult fiukat Schwarcz Zoltánként vette lajstromba a székesfehérvári iparhatóság 1907-ben. Két évig dolgozott, amikor kért és kapott engedélyt a névváltoztatásra, innentől Hungária fényképészet állt a képei hátán és a Bognár utcai műterem homlokzatán. Ám a Hungária fényképészethez új név is dukált, s a fiatalember Fekete Zoltán néven vonult be a Monarchia közös hadseregébe, megvédeni a hazát valahol Szerbiában. Felesége kérvényezte a Honvédelmi Minisztériumnál a leszerelését, ilyenformán: "Férjem Székesfehérváron az egyik legnagyobb fényírda tulajdonosa, ki több alkalmazottat foglalkoztat. Bevonulása óta az üzemet beszűntetni s személyzetünket elbocsájtani kellett, mert vezető nem volt, s így azok is keresetüktől elesve nyomorba jutottak." Fekete Zoltán hazatért. 1929-ben megvásárolta a Kempelen tér 1. sz. házat, ahová később műtermét is áthelyezte, miután az Árvaházzal szembeni műtermét, amit fényképen is mutatunk a kiállításban, egyszer csak elbontották. Ezt is megmutatjuk. Miért is ne?

Egy jó fényképész, aki szabadidejében fotóművész lett: Tóth Károly
1910-ben történt, hogy Tóth Károlyt, az akkor tizenöt éves fűszerinast elküldték Pete Gyula fényképészmesterhez, hogy vigye haza a családról készült képeket. Nézegetett, kérdezgetett, addig-addig, mígnem otthagyta a szatócsboltot és fényképészinasnak állt. Hová? Hát naná, hogy Pete Gyulához. Az első világháború őt sem kerülte el, de miután ekkor még nem volt felesége, neki bizony ki kellett szolgálnia a három esztendőt. Iparigazolványát 1919. augusztus 31-én állították ki. 1922-ben Grósz Józseffel társulva megvásárolták özv. Virág Sándorné Rákóczi utca 5. sz. alatti műtermét. Grósz néhány évvel később Budapestre költözött, ahol a 20-as évek végén megalapította a Mosoly Albuma céget, melynek maradéka még most is üzemel a Nyugati téren. S amely megérdemelne egy külön könyvet, mindannyiunk okulására, hogyan mosolyogta át a történelem mindmegannyi viharát az a sokszázezer kisgyerek, akiket lefényképeztek 1939-ben, 1944-ben, 1948-ban, 56-ban, 68-ban, 89-ben és így tovább... Vissza Tóthoz. Megérdemli. Ideje jelentős részét a műtermi felvételek és kidolgozások - az iparos munka - vette el. Reggel hattól késő estig dolgozott feleségével együtt, akit ő tanított meg fényképezni. Mindig szolgálatban voltak, húsvétkor, karácsonykor is. Ennek ellenére sohasem mondott le a művészi munkáról. Brómolaj-átnyomással tájképeket, hangulatfelvételeket, portrékat készített. Már 1922-ben országos kiállításon vett részt. Képeiért először az 1929-ben, Budapesten rendezett III. Országos Kézművesipari Tárlaton kapott díjat. Attól kezdve rendszeresen szerepelt kiállításokon itthon és külföldön - többek között Angliában, Japánban, Franciaországban - egyaránt. Első önálló kiállításán, 1933-ban a fehérvári Megyeházán portrékat mutatott be. És még mesélhetnék róla sokat, hiszen hosszú élettel áldotta őt meg a sors, rengeteg városképet, eseményfotót is csinált, neves fényképészeket tanított meg a szakmára, de miután valahol abba kell hagynom, hát az most lesz.

És akikről már nem beszélek, pedig jó lett volna: Elbl és Pietsch, Pete Gyula, Virág Sándor, a Hege-család, Hajdú Sándor és bé neje, Nemes Pál, Ullmann József.






























Műtermek (Emlékmentés / Székesfehérvár fotótörténete a kezdetektől 1945-ig)
Elválasztás

Székesfehérvári Műtermek 1945-ig (ABC rendben) (A kiállításban a VII-es és a IV. teremben)
ANTAL BÉLA Székesfehérvártt, Korház u. 3. sz.
ANTAL és SCHMIDT (Schmidt és Antal) Schmidt Vilmos újabb munkatársa egy Antal Béla nevű fotográfus lett. Nem sokáig dolgozhattak együtt az 1880-as évek elején
BÁNYAI GÉZA Vilmos császár tér 10. 1933-1936
BARTOS HENRIK Ipolyság, Fő tér 1905. k.; Bátorkeszi, 1926.; Székesfehérvár, 1890-től Kórház u. 3. Schmidt-féle ház és a Kossuth u. 11. Schmidt Vilmos műtermében; 1890-től a Sréter és Bartos üzlet, majd 1897-től a Rembrandt fényírda működött.
BARTOS HENRIK és SCHWARCZ DÁNIEL /Makart/ 1902-1905
BARTOS HENRIKNÉ "1897. év szeptember 17-én 7883. sz. alatt megkezdett és Kossuth u. 11. sz. alatt gyakorolt Rembrandt fényképészeti iparát 1906. év február 1-én beszüntette; az üzletutód Szigeti és Társa." Kórház utca 3.
BARTOS MALVIN Székesfehérvár, Nádor utca Töltényi-féle ház. a színház átellenében, bejárat Bognár u. 2. sz. az Árvaházzal szemben, 1889-1900. Veszprém, 1896. Siófok
BODÓ ÉS PATAKI 1944
BOJI LAJOS Székesfehérvár, Bognár utcza 2. (1890 k. ?)
DARÓ JÓZSEF Halász utca 1922-1930
ELB ÉS PIETSCH Székesfehérvár, Várköz utca 2. /Várkörút 2/ 1890-1891 (A volt Pribék-féle, majd Fodor József műterem helyén), Budapest, II. Fő u.18. 1901., Budapest, VIII. Baross u.73. 1909.
ENCZMANN LÁSZLÓ 1860. k.
FEKETE ZOLTÁN (1883-) (korábban Schwarcz Zoltán) Bognár utca 2. a színház közelében 1907-től 1920. k. 1929-1935 (A volt Bartos műterem), Hungária fényképészeti és festészeti műterem a Bognár u. 2-ben az ő vezetésével 1908-tól-1914 -1929, Kempelen tér 1. 1929-1938 (mert előző műtermét lebontották)
FODOR JÓZSEF Várköz utca 2. /Várkörút 13., 29./ 1886-1890 (A volt Pribék-féle műterem helyén) A székesfehérvári lista szerint 1938-1944 között
HAJDÚ SÁNDOR Felesége Hapári Tamásné szül. Heizer Terézia. Műterme volt: Várkörút 13. 1938-tól. 1940-ben férjhez ment Hajdúhoz. Kossuth utca 15. 1943-tól egy év, majd ugyanitt 1948-tól 1952-ig, utána szövetkezet. „Művészfotó” Lakatos utca, a Püspökség épületében
HEGE KÁROLY (1903-1939) Bank utca 6. /Szentkorona utca 6/ 1929-től -1939-ig. Családjából felesége és Hege István és Hege László (1912-) is fényképeztek. Műterme: Vörösmarty tér 12. 1937-1952-ig, ekkor belépett ő is a szövetkezetbe. Volt műterme 1934-ben a Honvéd utca 1-ben, 1935-ben a Vörösmarty tér 12-ben, 1945-ben a Várkörút 35-ben, 1946-ban ismét a Vörösmarty tér 12-ben is. Hege Károly fia Hege Róbert vezette az özvegy után a műtermet 1939-től 1952-ig, ekkor belépett a szövetkezetbe. Bank utca 6.
KLÖCKNER PÉTER Cs. és kir. udv. könyvkereskedő, fotókereskedő, -1909
LACHMANN REZSŐ Alba drogéria és fényképészeti üzlete, Székesfehérvár, Nádor u. 3.
LÁNG ERZSÉBET amatőr
LENGYEL SAMU Székesfehérvár és Balatonfüred (a fehérvári kiállításon 1 kép)
MAJLÁTH JÁNOS Székesfehérvár, Vörösmarty tér Dr. Say József-féle házban 1871-1874. Ugyanitt Schmidt és Majláth néven Schmidt Vilmossal is együtt dolgozott 1878-1882-ben. Utána: Pozsony, Rózsa utca 2. a színház átellenében. Schmidt és Antal Kórház utca 3. 1883. k.
MARTON M 1893
MODERN ENYVESHÁT Nádor utca 13. 1908. k.
MÜLLER ISTVÁNNÉ Vilmos császár tér 10. 1942-1945
NEMES PÁL (1872-) Vilmos császár tér 10. 1898-tól-1929- Liget sor 5.
ORMAI GYULA Ferenc József tér 8. 1940-1949
PATAKI /PARASZT/ MÁRIA Várkörút 29/a 1940-1946
PETE GYULA (-1918) Várköz utca 2. (A volt Pribék-féle, majd Fodor, majd Elbl és Pietsch műterem helyén) 1910-től-1918. Halála után nővére Pete Ilona és Bodó Lajos üzletvezető vitte tovább. 1918-1940. Ugyanitt 1940-ben Bodó Lajos és Pataki Mária társultak, 1946-ig dolgoztak.
PIETSCH FERENC Szabadka, Csorda Bódog utca (saját házban) 1906-1907.k-1909.k., fióküzlet: Zombor és Kiskunhalas 1902-1914. Pietsch J. néven is dolgozott: Szabadka 1910., Pietsch M. néven fényképészeti és festészeti műterme: Szabadka, Kossuth utca 1880-1902. Elbl és Pietsch néven Székesfehérvár 1896., Budapest, II. Fő u.18. 1901, Budapest, VIII. Baross u.73. 1909.
PRIBÉK ANTAL ÉS TÁRSA Az izraeliták új imolája mellett a volt Pendl-kertben. 1860-ban alapította. Dolgozott Pribék és Társai valamint Pribék és Társa néven is. A csatornaparton az izraeliták új imolája mellett. 1860-1888. Pribék és Bülch néven is. (Bülch Á.)
REMBRANDT FÉNYÍRDA ld. Bartos Henrik) Kórház utca 3. Schmidt-féle ház fiók üzlet: Siófok 1890. k. Majd Kórház u. 9.
RÉZMANN MŰTEREM 1925-
SCHMIDT VILMOS (1887-ig) Kórház utca 750, 1860-1887. Fazekas tér 110 az 1870-es években, majd 130-as szám, Fazekas tér 10. Kórház utca 3. (ugyanazon műterem) Schmidt és Majláth 1878. k-től 1882. k.-ig, akkor Majláth önállósodott. Schmidt és Antal 1883 k. rövid ideig.
SCHWARCZ DÁNIEL 1902. Valószínűleg a Makart műteremben dolgozott együtt Bartos Henrikkel.
SMOHAY JÁNOS festő, fényképész, kalapos
SRÉTER ÉS BARTOS Schmidt Vilmos 1887-ben feketehimlőben elhunyt. Műtermében, Kórház utca 3. 1890-től a Sréter és Bartos üzlet, majd 1897-től a Rembrandt fényírda működött. (volt Schmidt féle házban, a püspöki palota átellenében)
SZABÓ JÚLIA 1927-33 Gyümölcs utca 2. 1932-től 1949-ig, Schönherz Zoltán u. 4. 1942-1952 a szövetkezetig.
SZIGETI ARTUR 1906-ban lép be a Szigeti és Társa cégbe 1910-ig, Berényi utca 28. 1922-1926 között önálló
SZIGETI HENRIK Szolnok és Székesfehérvár, Kossuth Utca
SZIGETI ISTVÁN Kossuth utca 5. (Kaszárnya utca 5.) -1881-1898-. és Budapest, Kristóf tér 6. 1881-1898 és Kaposvár, Korona utca 8. 1896. Székesfehérváron még: Stadler-féle volt Brein ház a Vörösmarty tér átellenében.
SZIGETI J. Kert utca 14. 1905. k.
SZIGETI JAKAB Kaszárnya utca 5. /Kossuth utca 5. - a posta át ellenében/ 1886-tól-1895-1929-1946
SZIGETI JÓZSEF Tobak utca 11. 1904-1907
SZIGETI PÁL Kossuth utca 11. 1908-tól-1920
SZIGETI ÉS GONDA Kossuth u. 9.
SZIGETI ÉS TÁRSA Kaszárnya utcza 5. sz. (1900 k.) - Kossuth u. 5.
TIHANYI MÓR Hal tér 17. 1922-től-1929, Ybl Miklós utca 1929-től
TÓTH KÁROLY (1895-1985) Rákóczi út 5. /Bazilika tér 3/ 1922-től (A volt Virág-féle műteremben)-1945-ig, akkor bombatalálatot kapott. Táncsics utca 7. 1945-től-1952. ekkor belépett a szövetkezetbe. Tóth Károly és Társa néven is működött.
ULLMANN JÓZSEF (1903-) Apja Ullmann Imre neves amatőrfényképész. Műterme: Károly király tér 5 (Később Megyeház tér 5) 1929-1944 között.
VASS ANTAL Kisteleki utca 77. 1935-1937, Olaj utca 62. 1937
VIRÁG SÁNDOR (Virágh) (1881-1920) (Modern enyveshát) Pécs, Győr, Székesfehérvár, Rákóczi utca 5. 1907-1914-1920-ig. 1922-ben itt kezdett Tóth Károly.
VIRÁNYI MIHÁLY Székesfehérvár, Vilmos császár tér 10. sz. alatt, 1935. k. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3. 1928. k 1942













Székesfehérvár fotótörténete a kezdetektől 1945-ig (EMLÉKMENTÉS MÁSKÉPP / KÖZÖSEN)
Elválasztás

A székesfehérvári Városi Képtár - Deák Gyűjtemény szándéka, hogy összegyűjtse a Székesfehérváron 1865 és 1945 között készült, személyes, családi tulajdonban levő fotográfiák másolatait.


Programunkat leletmentésnek szánjuk, amelyben - akár kevéssé híres - családokat, lassan feledésbe merülő történeteket és embereket örökíthetünk meg az utókor, a kollektív tudás számára. Azért, hogy a családi fotókból kirajzolódó privát történelem - kapcsolódva a helytörténethez - kiegészítse, árnyalja az úgynevezett nagy, vagy egyetemes történelmi tudásunkat. Mert a "hová megyünk" nem értelmezhető a "honnan jöttünk" biztos tudása nélkül - írja Kincses Károly.

Kérjük, hogy a fotógráfiák tulajdonosai jelentkezzenek személyesen, telefonon vagy e-mailben. A Városi Képtár (Oskola u. 10.) hétfőn 16 óráig, keddtől vasárnapig 18 óráig várja a személyesen érkezőket.
A fotográfiákat lemásoljuk, majd visszaadjuk tulajdonosának. Amennyiben kéri digitális adathordozón, vagy újranyomtatva is átadjuk, ez esetben a nyersanyag árat kell kifizetniük. Ha a tulajdonos szeretné, az eredeti fotográfiákat is megőrizzük múzeumi gyűjteményünkben az utókor számára.
A gyűjtést intenzíven ez év során, 2011 végéig végezzük. Az összegyűjtött anyagból 2012-ben kiállítást rendezünk a Városi Képtárban, már 2011-ben folyamatosan, saját honlapon tesszük nyilvánossá és kiegészíthetővé a feldolgozott anyagot.
A kampányban segítőink lesznek a Városi Képtár munkatársai, önkéntesei és a társ-szervező intézmények munkatársai.

A feldolgozásában közreműködő vezető munkatársak:
Kincses Károly, fotómuzeológus /Budapest, Kecskemét
Kovács Eleonóra, levéltáros / Városi Levéltár, Székesfehérvár
Bányai Balázs, történész / Szent István Király Múzeum
Szűcs Erzsébet, művészettörténész / Városi Képtár - Deák Gyűjtemény


További információ kérhető a Városi Képtárban (Oskola u. 10.), tel/fax: 22/329-431, Tunyogi Gábor kulturális szervezőtől, és Szűcs Erzsébet igazgatótól (20/3-954-649)



Gábor Gina: Emlékmentés a képtárban FMH, 2011. március 11.






Székesfehérvár fotótörténete a kezdetektől 1945-ig / Családtörténetek
Elválasztás

családtörténetek (A kiállításban a VIII. teremben)

Csitáry család
"Különös dolog, amikor az ember saját családjáról történészek többet tudnak, mint ő maga. Aztán az is különös, amikor az ember hivatást választ, vagy éppen a hivatás választja ki őt, és egy idő után kiderül, hogy elődei is ugyanazt a foglalkozást űzték. Hát, én így jártam. Beleszülettem egy családba, amelyről gyermekkoromban nem sokat tudtam, pedig benne éltem, olyan emberek között, akik ma már a város történetének részei. De akkor, ők nem meséltek. Így később, az apránként előbújó családtörténeti könyvből, az újságokban megjelenő írásokból, könyvekből, kiállításokból kezdett összeállni a kép. És derült ki, hogy terveim ellenére olyan hivatásba csöppentem, ami elődeim hivatása is volt: az újságírásba.
A Baán Kálmán által a negyvenes évek elején összeállított családtörténet szerint a család a Felvidéken, vagyis ma Szlovákiában található Csitárról származik, és "névszerint az első ismert személy, ki Csitáry néven szerepel, az a Chitary Mihály, aki 1641. julius 6-i kelettel Regensburgban III. Ferdinánd királytól cimeres nemeslevelet nyert." A család útja több állomáson át vezetett Székesfehérvárra. Csitári Kálmán gyógyszerész végzettséggel kezdett írással foglalkozni, és ő érkezett az 1860-as évek elején a városba, ahol helyi lapoknak dolgozott. 1874. július 1-jén átvette a Székesfehérvár és Vidéke című lapot, amit 1882 nyarán bekövetkezett halála után dédnagyapám, Csitári Emil vitt tovább. A következő évben vette feleségül Lauschmann Alojziát, aki nyolc gyermeknek adott életet. Köztük Csitári G. Emilnek, a későbbi polgármesternek, valamint nagyapámnak, Csitári Jenőnek, aki a nyomdatulajdonosként dolgozott. Két fiútestvérük közül Olivér gyógyszerész lett és patikát nyitott Székesfehérváron, Tibor pedig a Székesfehérvári és Fejérmegyei Takarékpénztár cégjegyző főkönyvelője volt a negyvenes évek elején. Természetesen a történet folytatódott, hiszen a család története tovább íródott a hétköznapokban, a gyermekekben, unokákban, leszármazottakban, akik - velem együtt - részben továbbra is itt élnek a városban.
És hogy még néhány szó a névről is, amit sokféle módon írnak, hogy Csitári, hol Csitáry, hol Csitáry G. változatban. A könyv szerint: "I. Emil-Levente és Lauschmann Alojzia fiai, Olivér, II.Emil, Tibor és Jenő régi magyar nemességét és "csitári" nevét, kétségtelen hitelességgel megállapítván, azt a m. kir. Belügyminiszter 1939-ben 275.257/1939. II. a. szám alatt igazolta s erről mindnégyüknek bizonyságlevelet adott. A Kormányzó Úr Őfőméltósága pedig 1940. január hó 18. napján kelt legmagasabb elhatározásával, fentnevezettek családi nevét régi magyar nemességük és "csitári" előnevük épségbentartásával "Csitáry"-ra változtatta."
Csitáry-Hock Tamás



Zákányi család

A Zákányi Péter (1992) által gyűjtött fényképek esetében nem bontakozik ki egy család lineáris története. A családi albumból kiemelt fényképek sokkal inkább egy olyan - tágabb értelmű - családi keresztmetszetet mutatnak, amely összességében Péter felé mutat.
További összetartó erő, hogy a felvételek mindegyike Székesfehérváron készült. A fényképeken tehát több család is képviseltetve van, viszont - s ez tükrözi a családi album és nyilvántartás milyenségét - egy Zákányi (Kreutz) sincs közöttük. A képanyagban többször feltűnik Schuller József (1933), Péter anyai nagyapja, láthatjuk szüleinek, Szigli Máriának (1910) és id. Schuller Józsefnek (1909) házassági fényképét, ahol a felsővárosi öltözetet is megfigyelhetjük, Szigli Mária ugyanis a Móri úton lakott, míg id. Schuller József fuvaros a Vértanú utcában.
Péter apai dédapját, Weisz Jánost (1888) is érdemes kiemelni, aki iparos (sütőmester) volt, s a Csapó utca 10. szám alatt tartott fenn sütödét. Az említett Schuller és Weisz családokon kívül láthatjuk még a Molnár család néhány képviselőjét is, akik Péter apai nagyanyjának révén tartoznak a rokonsághoz, Zákányi Imréné (sz. Weisz Etelka, 1930-2011) anyja ugyanis Molnár-lány, Etelka volt.



Kneifel család

A székesfehérvári Kneifel család egy Morvaországi községből, Weisskirchenből (Hranice) származik, történetüket 1800-as évek elejéig sikerült visszakeresni.
Kneifel Antal József 1828-ban született, apja Kneifel János kovácsmester, édesanyja pedig egy lublini könyvkötő lánya Hoch Anna. A muzsikus lelkű ember vándorszínészként hagyta el otthonát, Temesvárra utazott, ahol beleszerelmesedett egy színésztársnőjébe, 1848-ban össze is házasodtak. Ebből a házasságból három gyermeke született: Katalin, Antónia és Emerich. Felesége meghalt, így a rámaradt három árvával felhagyott a vándorélettel. Nem tért vissza szülőföldjére, hazafelé menet Budapesten leszállt a szekérről.
A fővárosban dalkört vezetett valamint a Krisztinaváros templomi karnagyaként tevékenykedett. 1860-ban újra megnősült, Horváth Rozinát vette feleségül, kinek édesapja Brunszvik Teréz krisztinavárosi óvodájában volt óvóbácsi. Kettejük házasságából hét gyermek született. Ő maga kellemes, jókedélyű, tehetséges ember volt, aki a családi relikviáink között található levelek tanúsága szerint Liszt Ferenccel is jó barátságban volt. A Koronázási mise kórusrészeit ő tanította be a Koronázó templom kórusának.
Ferenc fia - e sorok írójának nagyapja - erről azt mesélte, hogy egész kis gyerekkorában Liszt Ferenc többször is járt náluk. Egy alkalommal a térdére ültetve megsimogatta a fejét és az ujjai feje búbjáról leértek a szeméig. Ez ugyanolyan maradandó élmény volt számára, mint az ősz hajú bácsi orrán éktelenkedő bibircsók, amit nem szabadott nézni.
Hét gyermeke közül négyen kerültek Székesfehérvárra. Két lánya, Irma és Róza zenetanárként dolgozott a fehérvári zeneiskolában. István és Ferenc fiuk, bár szintén jó zenei képességekkel voltak megáldva, a megélhetés kényszere az ügyvédi pálya fele terelte útjukat.
A famíliánk családfájának élő ága Székesfehérváron a Jókai utca 9-ben majd a Rákóczi utca 19-ben Dr. Kneifel Ferenc családjával élt tovább. Ő ugyan ügyvédként praktizált, lelkében talán csak zenéléssel foglalkozott volna. Remekül játszott zongorán, csellón, brácsán, hegedűn. Kereste, szervezte a zenélési lehetőségeket. Többek közt Lánczos Kornélékhoz is járt muzsikálni, ahol az asszony szépen zongorázott. A nagymamám mesélte, hogy este fél nyolckor általában ránézett az órára és mondta a legkissebb gyereknek: eridj szépen Imruskám és hozd haza apádat a házimuzsikálásból.
A Vas megyéből származó Horváth Jankával 1909-ben kötött házasságából hat gyerekük született. Marianna, László Budapestre, Margit Szegedre került, Ilona, Ferenc és Imre városunkban élte le életét. Mindannyian zenei tanulmányokat folytattak, jól zongoráztak.
A fiatal Kneifel Ferenc folytatta édesapja zenei tevékenységét, énektanár lett, a székesfehérvári tanítóképzőben hegedűt tanított, kórust vezetett, később járási szakfelügyelő tisztet is betöltött. Amíg László is Fehérváron élt, vele és Imre testvérével állandóak voltak a kamarazenélések. Imre a legkisebb gyermek 1920-ban született. Nem volt kétséges, hogy zenét tanuljon. Először zongorázni tanult, majd Hermann László feleségéhez, báró Czeh Margithoz járt csellózni. Apja példáját követve elsőként ő sem a zenélésből élt, de nélküle ő sem tudott volna élni. Kántorkodott, zenekarban játszott. Később ez a zenei tudás mentette meg az életét a gulágon. 1953-ban, amikor elengedték, a magyar "államvédelmisek" eltiltották mindennemű közösségi tevékenységtől, tehát se kántorkodás, se egyéb zenélés. Az otthoni zongora volt az, ami megnyugvást jelentett számára. A fotók között található zenekari fényképet halála után találtam meg, sosem beszélt arról a négy boldog évről, amit ebben a zenekarban töltött.
A Kneifel család Fehérváron élő leszármazottai a kiállítás által bemutatott évtizedeket követően születtek. Ők Kneifel Imre fiai, unokái és Kneifel Ferenc unokája.



Kajtár és Virág család

Kajtár Gáspár (1862-1936) a mai Szlovákia területéről, Kurtakesziből, a Csallóközből érkezett Fehérvárra vándorló csizmadia legényként a századforduló környékén. Édesapja majoros gazda volt, feleségével 11 gyermeket nevelt fel.
Önálló csizmadia volt már, amikor 1904-ben feleségül vette a székesfehérvári születésű Virág Rozália (1875-1918) szakácsnőt, akinek édesapja földműves napszámos volt, édesanyja mosónő. Házasságkötésük évében a Tolnai utca 20-ba költöztek, bérelt lakásba, itt születtek gyermekeik: Erzsébet (1906-1908?), ismét Erzsébet (1908-2004): családjának Bözsi: ő a fényképek összegyűjtője és egy részük feliratozója; Lajos (1909-1914?- ? eltűnt a II. világháborúban), Ilona (1915-2005).
Kajtár Gáspár ismert, megbecsült csizmadia volt a Palotavárosban. Kényes, igényes volt a munkájára; vásározni is járt, a vásárokba is hibátlan, jó csizmákat vitt. Vidám alaptermészetű, tréfát, dalokat kedvelő ember volt, munka közben versenyt fütyült a kanárijával; már amikor éppen nem szívta a pipáját. Viszonylagos jólétük, jó megélhetésük 1918-ban ért véget, amikor meghalt a családanya. A betegség és a temetés örökre elvitte a saját házra gyűjtögetett pénzt. Az apa - meghalt felesége családjának kívánságára - ismét megnősült; de az új feleség nem szerette a gyerekeit, így elküldte a háztól. Erzsébet, mint a legidősebb gyermek, abba hagyta a gimnáziumot (óvónő szeretett volna lenni); varrónő tanoncnak állt a Schnetzer Nővérek Női Szabóságához, varrónő lett. Később Pesten szakácsnő Lendvai István költő, író (1888-1945) családjában; az író felesége Hessz Anna, barátnője volt anyai nagynénjének, Bottyán Istvánnénak. Az apa halála után Ilonát is magával vitte, több keresztény és zsidó családnál szolgáltak együtt, ill. külön. A háború előtti években hazatértek; Erzsébet varrt, Ilona különböző munkákat végzett: volt jegyszedő egy moziban, aztán a Vadásztölténygyárban kezdett dolgozni. A fiútestvér Lajos foglalkozása nem ismert; Pestre került, azt tudni róla, hogy szeretett kártyázni. 1943-ban, "Messze Oroszországból" adott magáról utoljára hírt.
Kajtár Gáspár feleségének, Virág Rozáliának három testvére volt: Anna, Katalin, később Vései Józsefné; Júlia, Később Bottyán Jánosné. Vései Józsefnének volt egy fia: Vései József; egy ikerpár lánya: Mária és Rozália; valamint örökbe fogadta Anna nevű testvérének Erzsébet nevű lányát.
Vései Rozália, (Rózsi :1898-1995), később Gebauer Istvánné; gyerekeik Ilona ( már nem él) és Kató.
Vései Mária (Maris: 1898-1990), később Pájer Istvánné. Egy István nevű fia volt.
Vései (Virág) Erzsébet, később Kovács Józsefné, egy lánya volt: Klára.
Bottyán Jánosnénak nem volt gyereke; férje Városi Gyula székesfehérvári megyéspüspök, később kalocsai érsek alkalmazásában állt egy ideig.
Életük fő helyszíne a Palotaváros: a Sütő, Tolnai, Selyem utca; a Sziget és a Dűlő (A régi Balatoni út jobb oldala kifelé tartva a városból). Az elsősorban műtermi fotókon a Kajtár és a kiterjedt Virág-Vései család ünnepi eseményei, pillanatai: első áldozás, esküvő maradtak fenn; de készültek a családról, barátokról, ismerősökről csak a megörökítés szándékával fotózott képek is.



Smohay család

A felvidéki származású Smohay család hat generációja több mint 120 éve él Székesfehérváron. Az iparos, kispolgári família virágkora egybeesik a kiállítás időszakának végével, a város 20. századi reneszánszával vagyis a 1930-as évek közepétől a II. világháborúig terjedő jeles korszakkal.
Smohay János (1860-1941) kalapos és szabómester két idősebb fia ifj. Smohay János (1891-1975) és Ferenc (1897-1979) apjuk foglalkozását folytatták, igaz János nem kalapos, hanem végzett festőművész volt, aki fotográfiával is foglalkozott. Főként női kalapjaik voltak kedveltek a város hölgyközönsége körében. Üzletük a Városház téren, a ferences rendház földszinti helyiségében, kalapos üzemük először a Sütő, majd Kossuth utcában volt. A család 1932-ben költözött a ma is Smohay-házként ismert Jókai utca 11. számú ingatlanba. Külön érdekesség, hogy a kiállítás néhány terme ifjabb Smohay János egykori házában található. Ezért külön egységben kerülnek bemutatásra fotográfiái.
Ifjabb Smohay Jánosnak nem született gyermeke, hagyatéka jelentős részét a városra és annak múzeumára örökítette. Smohay Ferenc és feleségének a tehetős lovasberényi származású hentes és mészáros család sarjának, Szabó Etelnek (1900-1988) négy gyermeke született: Ferenc (1922), Mária (1924-1986), Magdolna (1930) és Zoltán (1940).
A Smohay család hagyatékában megmaradt fotókon egy szorgalmas, a társadalom megbecsülését élvező iparos család önreprezentációja figyelhető meg. A divatos belvárosi fotográfusok műtermeiben készült fotók mellett feltűnik a családi archívumból néhány a szorgos hétköznapokat megörökítő amatőr felvétel is. A műtermi fotográfiákon túl a kiállításon eredeti kópiákon láthatjuk a család tagjait különféle társadalmi helyzetekben: iskolában, ballagáson, banketten, színjátszókörben, iparoskörben. A fotók között feltűnnek a család alkalmazásában álló, szinte családtagként kezelt inasok, segédek esküvői fényképei is.


KOVÁCS JÚLIA CSALÁDJA
SINDELYNÉ GÁSPÁR JÚLIA CSALÁDJA
SZAUTER CSALÁD
ENDL CSALÁD











TALÁLKOZÁSOK 5.
Elválasztás

2012. december 8-án, szombaton 19 órától
A Városi Képtár kötetlen evős, ivós, zenélős, barátkozós programsorozata folytatódik Emlékmentés című kiállításunkban, az 1945 előtti fotótörténet jegyében.
A jelszó: SÜTŐTÖK ÉS FORRÓCSOKOLÁDÉ megbolondítva!
facebook esemény: itt

A belépés ingyenes. A kóstolójegy ára: 600 Ft




Zseblexikon (Emlékmentés / Székesfehérvár fotótörténete a kezdetektől 1945-ig)
Elválasztás

Zseblexikonka, a kiállításban előforduló fényképészeti eljárásokról, méretekről

A kezdetektől máig, százmilliós nagyságrendben találhatók fotók a családoknál, a magyarországi köz- és magángyűjteményekben, a különféle archívumokban, a fényképészek szekrényeiben és a legkülönbözőbb helyeken. Sorsuk szinte kivétel nélkül, mindenütt mostoha. Pedig nem elég csak megszerezni, megcsinálni a képeket, meg is kell őket őrizni épségben, hiszen értékük állapotuk romlásával egyenes arányban csökken. Szinte minden fotóeljárással készült kép a születésétől fogva fokozatosan romlik. Hogy mennyi ideig - évekig, évtizedekig vagy akár több évszázadon át - gyönyörködhetünk bennük, nagyban függ a kidolgozás, a konzerválás és legfőképpen a tárolás körülményeitől. Az optimálishoz közelítő alapfeltételek megteremtése nem túl bonyolult, nem is túl költségigényes feladat, de elengedhetetlenül szükség van hozzá némi előzetes tudásra. A képek meghatározásához, kezeléséhez, feldolgozásához, konzerválásához, kiállításához, egyszóval mindenhez, ami fizikai létükben, szellemi tartalmukban érinti őket, fontos a történeti fotótechnikák ismerete.

A múlt évszázad elején, tehát az 1900-as évek fordulóján egy közepesen jó fényképész, vagy egy haladóbb amatőr, akit műkedvelőnek hívtak, minimum 20 különböző fényképeljárást ismert és használt. Ez aztán egyre fogyott, a digitális korszak előtt lecsökkent egy-kettőre, aztán már az sem...

Akinek van régi fényképe, s aki nem akarja direkt elpusztítani őket, azoknak ajánlom Kincses Károly: Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel? /Amit a régi fényképekről tudni kell/ Budapest, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2000. 159 o. + CD. Könyvét, vagy ugyanezt az interneten: http://fotomult.c3.hu/

Ha nem akar hatvannál több eljárásról ismereteket szerezni, akkor kislexikon formájában a mostani kiállításban található eljárásokról néhány szó:

Albumin
Nagyon vékony, jó minőségű papírra készült. A maga korában 1850-1920 között a legnépszerűbb, és a leginkább használt pozitív fotóanyag volt. A megmaradt albuminképek nagyobb hányada ránézésre többnyire sárgásbarna, csúcsfényei sárgák. Nagyítóval jól látható, hogy felülete jellegzetesen repedezett, kicsit hasonlít az emberi bőr vonalkázottságához. A műtermi vizitkártyák, kabinetportrék, Pribék városképei készültek leginkább ezzel az eljárással ebben a kiállításban.
Alboidin
1897-ben fedezték fel. Emulziós klórezüst kimásolópapír, fényes és félmatt felületű, barna vagy kékes árnyalatú képet ad, nem fakul túl könnyen. Ránézetre összekeverhető a celloidinpapírok némelyikével, bár felülete kevésbé tömött. Itt a kiállításban főleg műtermi portrék és tablóképek készültek ezzel az eljárással.
Ariszto (zselatinos napfénypapír)
Zselatinemulziós, klórezüst kimásolópapír. Érzékenyebb és tartósabb volt, mint az albumin. A legvilágosabb árnyéktól a sötét részekig jól átrajzolt. Ránézetre az albuminnál kontrasztosabb, a celloidinnál lágyabb képet ad. Barnás színű, fényes vagy félmatt. Az 1920-as évekig használták általánosan, utána szerepét átvette a zselatinos előhívópapír. A kiállításban több tablókép, városkép készült ezzel az eljárással.
Celloidin
Az első nagyüzemileg is gyártható emulziós kimásolópapír. Főként vizitkártyákhoz, kabinetportrékhoz használták, elsősorban a szolgáltató, műtermes fényképészek. E téren lassan teljesen kiszorította az albumint. Meghatározásánál segít, hogy láthatóan, érzékelhetően tömött, sima, zsíros tapintású, fényes a felülete, amely minden más eljárásnál könnyebben kopik, viszont kevésbé fakul. Színe a sárgától a szépián át a kékes-bíborig terjed, attól függően, hogy milyen színű barit van az emulzió alatt, illetve, hogy milyen színezési eljárásnak vetették alá. Kötőanyaga kollódium emulzió, a papír hordozón báriumszulfát és zselatin baritréteg, fényérzékeny anyaga az emulzióban eloszlatott klórezüst.
Gázfénypapír
(csak a klórezüst és klórbrómezüst zselatinos előhívópapírokat nevezték így) Lehetett kimásoló és előhívópapír is, mivel a klórezüst papír sokkal kevésbé volt érzékeny, mint a brómezüst, s ezért, "egyenlő, szép másolatokat ad kőolaj-, légszesz-, és villamos fénynél, vagy nappali világosságnál". Ez az amatőrök körében nagyon népszerűvé tette. Mivel pedig az amatőrök éppen az 1890-es évektől kezdtek létszámukban is jelentősebbé válni, az eljárás jelentősége növekedett. Nagyításokat nehezebben lehetett rájuk készíteni, főleg kontaktmásolatokhoz használták. A gázfénypapír speciális tulajdonsága, hogy a megvilágítás és az előhívás megfelelő változtatásával a kép tónusa is változtatható.
Zselatinos ezüst
A zselatinos előhívópapír fényérzékeny rétegét képezheti ezüstbromid, ezüstklorid. A papírhordozó és a zselatin emulzió között általában baritréteg található. A kiállításban található legtöbb fekete-fehér fénykép ezzel az eljárással készült. A huszadik század második felében szinte kizárólag ez volt a széles tömegek körében használatos, mind a mai napig.

Még néhány szó a képek méreteiről.
A fényképezés korai időszakától kezdve a fényképészek nem milliméterben adták meg képeik méreteit, hanem közkedvelt és elfogadott elnevezésekkel illették a különböző méretű fényképeket. Még a század elején sem lehetett segéd egyetlen fényképészinas sem, ha nem tudta a 10-15 legfontosabb méret nevét. Nem tenne jót a fotótörténetnek, ha elvesztenénk ezeket a megnevezéseket.
A már emlegetett könyvben kéttucatnyit sorolok, itt a kiállításban leginkább öt mérettel lehet találkozni. Ezek nagyság szerint:
Mignon (Mignon): 1874-1920 k. Kép: 30x50 mm, karton: 33x59 mm
Vizitkártya (Visitenkartenportrats, carte de visite): 1854-1928 k. Kép: 54x92 mm, karton: 62x101 mm
Kabinetportré (Kabinettportrats, Cabinet card): 1866-1925 k. Kép: 100x137 mm, karton: 110x165 mm
Levelezőlap méret (Ansichtspostkarten): 1884-től napjainkig. 86x124 mm
Szecessziós portré (Secession portrait): 1900 k.-1915 k. Kép: 50x142 mm, karton: 55x156 mm



AJÁNLÓ

KIÁLLÍTÁSOK

HÍREK

© Városi Képtár – Deák Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10. – deak@deakgyujtemeny.hu
magyarenglish