Fejléc
Árnyék
 
(c) deakgyujtemeny.hu

Munkácsy Mihály festményei Pákh Imre magángyűj­­te­ményéből

A Bübali Kft. szervezésében
zártkörű megnyitó, belépés csak meghívóval.
látogatható: 2008. augusztus 1-től október 31-ig


A kiállítás meghosszabbítva: 2008. november 16-ig.

Nyitva tartás:
november 2-16 között kedd, szerda, vasárnap 9-17, csütörtök, péntek, szombat 9-19 óráig
hétfő szünnap
2008. 07. 31 - 11. 16.
Elválasztás
A kiállítás (Munkácsy-képek Amerikából)
Elválasztás

információk

Helyszín: Városi Képtár - Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár, Oskola utca 10.
Nyitás: 2008. augusztus 1-jén, pénteken.
Látogatható: 2008. október 31, péntekig.
Nyitva tartás:
hétfő kivételével naponta;
kedd, szerda, vasárnap: 10.00-18.00;
csütörtök, péntek, szombat: 10.00-20.00
A kiállítás meghosszabbítva november 16-ig
Nyitva tartás:
november 2-16 között kedd, szerda, vasárnap 9-17,
csütörtök, péntek, szombat 9-19 óráig


Szeptembertől a kiállítás meghosszabbított nyitva tartással, csütörtök, péntek, szombat este 20 óráig látogatható.

A Királyi Napok ideje alatt (augusztus 15-én, 16-án, 17-én, 19-én és 20-án) a kiállítás meghosszabbított nyitva tartással, este 20 óráig látogatható.

Csoportos érkezést és a tárlatvezetés igényét kérjük előre jelezni.
Mobiltelefon, fényképezőgép használata tilos.


Jegyárak:

Teljes áru belépő: 1500 Ft
Diák, nyugdíjas: 800 Ft
Iskolai csoportok 15 fő felett: 500 Ft (maximum két fő kísérő ingyenes)
Nyugdíjas csoportok 15 fő felett: 500 Ft
Felnőtt csoportok 15 fő felett: 1000 Ft
Családi jegy (2 felnőtt + min. 1 gyerek): 3000 Ft/család


Ingyenes:
6 éven aluli gyermekek
csoportokat kisérő pedagógusok (max. 2 fő/csoport)
muzeológusok
újságírók
az Önkormányzat felmérésén jelentkező iskolai csoportoknak (2008. október 6-tól)


Közös jegy az Egyházmegyei Múzeummal
A Bibliai Találkozások kiálltás megtekintésével együtt 2000 Ft (teljes áru), 1150,- Ft (kedvezményes)



A kiállítás honlapja: http://www.munkacsyszfvar.extra.hu/




Térkép, parkolás, szállás

A kiállítás a belvárosban helyezkedik el, ahova gépjárművel behajtani TILOS!


Parkolás:
Alba Pláza parkoló (Piac tér)
Várkörút
Mátyás Király Krt.


Térkép (kattintson a képre nagyobb mérethez)

katt





A kiállítás

1. Apa születésnapja
(1882; olaj, vászon; 101,7 x 137,5 cm)

2. Mosó asszonyok
(1892; olaj, vászon; 64 x 100 cm)

3. Madame Chaplin arcképe
(1885 körül; olaj, vászon; 40 x 34 cm)

4. Szántás Colpachon
(1885 körül; olaj, vászon; 60 x 100 cm)

5. Cigányok az erdőszélen / Cigánytábor
(1873; olaj, fa; 68 x 104,1 cm)

6. Erdőrészlet két alakkal
(1873; olaj, fa; 61 x 49 cm)

7. Sétány a Park Monceau-ban
(1882; olaj, fa; 98 x 76 cm)

8. Pálmaházban
(1881; olaj, fa; 128 x 94,9 cm)

9. Hóhér lajtorjával / Tanulmány a Golgotához
(1883 körül; olaj, vászon; 85 x 63,5 cm)

10. Téli út / Magyar táj / Alkony
(1880; olaj, vászon; 45 x 80 cm)

11. Reök Ivánné arcmása
(1880-as évek; olaj, fa; 45,5 x 38 cm)

12. Munkácsy Emil leányának arcképe
(1863; olaj, vászon; 40 x 34,4 cm)

13. A bohém / Tanulmány a Zálogházhoz
(1873; olaj, fa; 32,5 x 26 cm)

14. Ordító suhanc / Tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez
(1880; olaj, vászon; 38 x 26,5 cm)

15. Krisztus mellképe / Tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez
(1880; olaj, vászon; 81 x 65 cm)

16. Ballada
(1888; olaj, vászon; 151,1 x 120,7 cm)

17. Merengő nő kutyával
(1884 körül; olaj, fa; 115,5 x 90,5 cm)

18. Konyhában
(1872-1873; olaj, vászon; 54,6 x 83,2 cm)

19. Női portré / Könyöklő nő zöld ruhában
(1880-as évek; olaj, fa; 46 x 37 cm)

20. Két család a szalonban
(1880; olaj, fa; 108 x 150 cm)

21. Önarckép
(1870-es évek; kréta, papír; 480 x 310 mm)

22. Férfiportré
(1875 körül; olaj, vászon; 43 x 35 cm)

23. Öregasszony mappával / Tanulmány a Zálogházhoz
(1873; olaj, fa; 86 x 68 cm)

24. Tájkép
(1880; olaj, fa; 11,5 x 21,5 cm)

25. Ásító inas
(1868-1869; olaj, fa; 83 x 69 cm)

26. Mosónők
(1880 körül; olaj, fa; 54 x 81 cm)

27. Öreg paraszt / Tanulmány a Falu hőséhez
(1874; olaj, fa; 39,5 x 34 cm)

28. Hans Temple: Munkácsy Mihály portréja
(1887; olaj, vászon; 228,9 x 179,3 cm)

29. Rippl-Rónai József: Munkácsy Mihály arcképe
(1900; gouache, akvarell, papír; 130 x 105 mm)

30. Krisztus Pilátus előtt / vázlat
(1881; olaj, vászon; 91,5 x 134 cm; jelezve balra lent: M. Munkácsy; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA)

31. A kis cukortolvaj
(1883; olaj, vászon; 88 x 114 cm; jelezve balra lent: M. de Munkácsy; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA)

32. Krisztus töviskoszorúval / Tanulmány az Ecce homohoz
(1895-1896; Munkácsy Mihály Múzeum)


Munkácsy relikviák

A székesfehérvári kiállításon a "Mester" képeit a munkássággal és életúttal kapcsolatos relikviák is kiegészítik, melyek a békéscsabai múzeum gyűjteményéből származnak.
Békéscsaba korán felismerte Munkácsy Mihály művészetének jelentőségét: kultusza már az 1870-es évek elején kezdődött. Munkácsy és felesége érkezése nemcsak a Reök családnak, de a város honoráciorainak is ünnepe volt. A hivatalos elismerés első jele a békéscsabai Casino oklevele volt 1881-ben.
Az 1899-ben alakult Múzeumi Egyesület megkezdte a műtárgyak és ereklyék gyűjtését, már 1901-ben beleltározták Bartóky Lajosné ajándékaként Munkácsy ceruzarajzát. A gyűjtemény alapjainak megvetése érdekében megkereste az egyesület a lehetséges támogatókat, adományozókat, így az özvegyet, Cecile Papier-t. Munkácsyné sajnálattal írta, bogy nehéz anyagi helyzetében csak négy művet tudott megtartani, de azok egyikét "az Ecce homo fejet, férjem utolsó alkotásainak egyikét fogom a Békéscsabai Múzeum-Egyesület részére végrendeletileg hagyományozni".
Később Munkácsy és Munkácsyné mellszobrát Zsilinszky Mihály adományozta a múzeum-egyesületnek, s ő járta ki, hogy az egyesület két Munkácsy-festményt kapjon a Szépművészeti Múzeumtól.
1914-ben nyílt meg a múzeum önálló, ma is működő épülete, de abban nem voltak Munkácsy emlékek kiállítva. 1929-ben érdeklődött Cecile von Barnewitz, hogy szerepelnek-e a kiállításon Békéscsabán az általa 1917-ben küldött relikviák: A már említett Ecce homohoz kapcsolódó Krisztus-fejet, valamint a Munkácsyt ábrázoló két festményt (Emile Wauters belga festő és Hans Temple osztrák festő - az első Munkácsy-ösztöndíjas - művét) megtalálták a Szépművészeti Múzeumban.
Később került a békéscsabai múzeumba a padláson lappangó és nehezen kiszolgáltatott relikvia anyag.
Munkácsyné egyik örököse volt Barnewitzné Cecilie Ilges, akinek unokatestvére, Walter Ilges még Munkácsy életében monográfiát írt a mesterről. E könyv számtalan rajzot és fényképet közölt részben a művekről, másrészt portréfotókat is. Barnewitzné a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta az ereklyék egy részét, többek között Sedelmayer Munkácsyhoz írott leveleit, számlakönyvét, Munkácsyné számtalan fényképét. Nagyszámú tárgyi emléket és iratot küldött Békéscsabának Munkácsyné Cecile Papier végakaratából. A teljes anyag végül 1933-ra került Békéscsabára.
1932-ben átrendezték a múzeumot, 1935 körül újabb átalakítás történt: egy Munkácsy-emlékszobát létesítettek. 1947. május 4-én nyitották meg újra a Munkácsy Termet. 1958-ban örvendetes esemény történt: minisztériumi vásárlás során négy Munkácsy-festmény került Békéscsabára. Több időszaki kiállítás után 1964-ben megnyitották a harmadik Munkácsy-szobát.


Tárgyak:

1. Úti köpeny (év nélkül; gyapjú; 120 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

2. Festéshez használt munkakabát (év nélkül; lüszter; 77 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

3. Zsinórdíszes házikabát (év nélkül; plüss, selyem; 138 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

4. Hajkefe (évszám nélkül; csont, sörte; 12,5 x 6,7 Munkácsy Mihály Múzeum)

5. Hajkefe (évszám nélkül; ébenfa, sörte; 14,4 x 7,7 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

6. Kockás úti takaró (évszám nélkül; gyapjú; 142 x 137,5 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

7. Szemüveg aranyozott kerettel (évszám nélkül; fém, üveg; 10,8 x 3,8 cm)

8. Levélpapír mappa Baden-Badenből (évszám nélkül; bőr, papír; 23,3 x 16,5 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

9. Majomfejes sétapálca (évszám nélkül; fa; 88 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

10. Esernyő Munkácsy monogramjával (évszám nélkül; fém, fa, textil; 91 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

11. Munkácsy Mihályné bőrtárcája (évszám nélkül; bőr, textil; 11,3 x 7,7 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

12. Munkácsy 1878 és 1887 között vezetett pénztárnaplója (1878-1887; karton, papír; 38,5 x 16 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

13. Bőr fésűtartó (évszám nélkül; bőr; 22 x 5,6 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

14. Szőrecsetek (évszám nélkül; fa, szőr; különböző vastagsággal és szárhosszal; Munkácsy Mihály Múzeum)

15. Koszorúszalag Arad szabad királyi város közönségétől (1900; selyem; 124 x 11,5 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

16. Koszorúszalag a nagybányai festőiskolától (1900; selyem; 360 x 30 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

17. Munkácsy Mihály Műteremben című festménye rézkarc másolatának nyomdában sokszorosított lapja (1885; papír; 605 x 480 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

18. Munkácsy Mihály Milton című festménye rézkarc másolatának nyomdában sokszorosított lapja (1878; papír; 380 x 530 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

19. Munkácsy Mihály Búsuló betyár című festményének nyomdai úton sokszorosított olajnyomata (évszám nélkül; papír; 880 x 1100 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

20. Munkácsy New Yorkban készült portréfotója (1886; fotó, papír; 530 x 425 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

21. Munkácsy Milton Az elveszett paradicsomot diktálja leányainak című festményének katalógusa (1879; karton, papír; 23,8 x 15,2 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

22. Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festményének katalógusa (1881; karton, papír; 250 x 150 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

23. Christ before Pilate / katalógus (1886; 109 p.; kartonborítású könyv; 400 x 300 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

24. Munkácsy egyik első vázlatfüzete (évszám nélkül; karton, papír; 24,5 x 32 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

25. Munkácsy ifjúkori jegyzetfüzete (1859; papír; 20 x 13,6 cm; Munkácsy Mihály Múzeum)

26. Grands Peintres. Français at Etrangers (könyv; évszám nélkül; karton, papír; 485 x 335 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)


Dokumentummásolatok:

27. A Krisztus Pilátus előtt című kép bemutatóját követő bankett meghívója (1881; karton; 150 x 210 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

28. A Berlin testvérek pozsonyi szállodájának menükártyája (1894; karton; 108 x 87 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

29. Az 1878-as párizsi világkiállításra szóló fényképes belépő (1878; karton; 104 x 63 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

30. Munkácsy útlevele (1869; papír; 400 x 260 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)


Fényképek:

31. Emléktábla elhelyezése Munkácson, szülőházán (1882; fotó, papír; 95 x 135 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

32. Munkácsy a műtermében palettával (1886 körül; 150 x 120 mm; fotó, papír; Munkácsy Mihály Múzeum)

33. Az őr / Modellfotó a Siralomház című képhez (1868 körül; fotó, papír; 208 x 133 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

34. Szűrös legény / Modellfotó a Siralomház című képhez (1868 körül; fotó, papír; 183 x 135 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

35. Anya gyermekével / Modellfotó a Siralomház című képhez (1868 körül; fotó, papír; 185 x 125 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

36. Bőrkötényes férfi / Makrapipás férfi / Modellfotó a Siralomház című képhez (1868 körül; fotó, papír; 203 x 127 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

37. Síró asszony / Modellfotó a Siralomház című képhez (1868 körül; fotó, papír; 205 x 145 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

38. Kosarat tartó nő / Modellfotó a Siralomház című képhez (1868 körül; fotó, papír; 205 x 137 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

39. Az elítélt / Modellfotó a Siralomház című képhez (1868 körül; fotó, papír; 200 x 135 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

40. Munkácsy és Beauplon a Ballada című képhez készült fotótanulmányon (1887 körül; 232 x 154 mm; fotó, papír; Munkácsy Mihály Múzeum)

41. Fotótanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez (1879 körül; fotó, papír; 115 x 165 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 94.1.2) másolat; Értéke: 7.000 Ft (hétezer forint)

42. Munkácsy a keresztfán. Fotótanulmány a Golgota című képhez (1882-1883; fotó, papír; 205 x 157 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

43. Két zsidó. Fotótanulmány a Golgota című képhez (1882-1883; fotó, papír; 218 x 156 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

44. Munkácsy a velencei mór, Othello jelmezében / Düsseldorf, 1869 (1869; 105 x 60 mm; fotó, papír; Munkácsy Mihály Múzeum)

45. Munkácsy Rubens-jelmezben Budapesten (1882 február; 185 x 90 mm; fotó, papír; Munkácsy Mihály Múzeum)

46. Munkácsy díszmagyarban (1896; fotó, papír; 185 x 110 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

47. Az Avenue de Villiers-beli palota "keleti sátrában" feleségével és egy vendég társaságában (1886 körül; 135 x 200 mm; fotó, papír; Munkácsy Mihály Múzeum)

48. Munkácsy Washingtonban (cilinderrel a kezében) (1886 december; 138 x 100 mm; fotó, papír; Munkácsy Mihály Múzeum)

49. Munkácsy feleségével, Cecile Papier-val a nászút pesti állomásán (1874; 138 x 100 mm; fotó, papír; Munkácsy Mihály Múzeum)

50. Nevető és hunyorító portrépár (1892 körül; 120 x 170 mm; fotó, papír; Munkácsy Mihály Múzeum)

51. Munkácsy nagy műterme Párizsban (1890 körül; fotó, papír; 150 x 225 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

52. Kandalló a párizsi palota kis műtermében (évszám nélkül; fotó, papír; 230 x 165 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

53. Munkácsy párizsi műtermében, Blumenthatné 1891-ben készült portréja előtt (1892; fotó, papír; 230 x 290 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

54. Munkácsy freskóival díszített szoba Colpachon (évszám nélkül; fotó, papír; 302 x 280 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

55. Enteriőrrészlet Colpachon két férfialakot ábrázoló Munkácsy-freskóval (évszám nélkül; fotó, papír; 340 x 350 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

56. Munkácsy a ravatalon az endenichi szanatóriumban (1900; fotó, papír; 227 x 297 mm; Munkácsy Mihály Múzeum)

A tárlathoz kapcsolódó programok (a Városi Képtár - Deák Gyűjtemény szervezésében)
Elválasztás

Felnőtteknek, középiskolásoknak és gyermekeknek - a csoport életkorához, előképzettségéhez igazodó - tárlatvezetéseket tartunk.
Előre bejelentkező csoportok részére (minimum 10 fő, maximum 30 fő) tárlatvezetést biztosítunk, melynek költsége 300 Ft/fő.




Szabadegyetemi előadássorozat
Munkácsy Mihály művészetéről, munkássága korabeli és mai értékeléséről


Munkácsy fotográfiák.
Segédeszköz a festéshez vagy valami más is?

Farkas Zsuzsa fotótörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársának előadása
2008. szeptember 4-én, csütörtökön 18 órakor





























Az életmű 1860 és 1879 közötti műveiről
magyar "realista" életképek, nagyszabású sokalakos kompozíciók, tájképek és portrék

Boros Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársának előadása
2008. szeptember 18-án, csütörtökön 18 órakor




























Festmények 1880 után
Siralomház, Poros út, colpach-i képek, szalonképek és a Krisztus-trilógia

Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársának előadása
2008. október 2-án, csütörtökön 18 órakor




























IDŐPONTVÁLTOZÁS!!! Időpontváltozások a Munkács kiállításhoz kapcsolódó szabadegyetemi sorozatban
Az e hétre tervezett előadás két héttel később kerül sorra, e héten nem lesz szabadegyetem.
Következő előadás (más előadó, más dátum, azonos téma):


Lehetséges-e a feketedő képek megmentése?
Munkácsy Mihály műveinek állagmegóvási és restaurálási kérdései

Velledits Lajos művész-restaurátor előadása
2008. október 30-án, csütörtökön 18 órakor

A Magyar Nemzeti Galériában akkor osztályvezető restaurátorként dolgozó Velledits Lajos végezte el a Galéria képein az úgynevezett "aszfaltos vizsgálatokat". Ezek eredményeiről, tapasztalatairól beszél és vetít képeket előadásában.
Így a sorozat utolsó előadására november 13-án 17 órakor kerül sor a november 16-ig meghosszabbított nyitva-tartású kiállításban.





























"Nekiestünk" Munkácsynak
a festő és életműve értékelése az ezredfordulón

Révész Emese művészettörténész, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárának előadása
2008. november 13-án, csütörtökön 17 órakor

A Munkácsy Szabadegyetem ötödik és egyben utolsó előadása a Deák Gyűjteményben
Az elmúlt években a Magyar Nemzeti Galéria több nagyszabású életmű-kiállítást rendezett, részletesen feldolgozva Székely Bertalan, Rippl-Rónai József, Mattis-Teutsch János valamint Mednyánszky László művészetét. Egyetlen vállalkozásukat sem kísérte azonban olyan közönségsiker, sajtófigyelem és olyan élénk szakmai vita, mint a Munkácsy-tárlatot.
Az, hogy maguk a művek csupán másodlagos szerepet játszanak ebben az újra és újra felpezsdülő diskurzusban, semmit sem von le Munkácsy művészettörténeti értékéből, csupán a nevéhez fűződő komplex "jelenség" elemzésének egyik lehetséges irányát jelöli ki. Ahogy az is csak gazdagítja életművének jelentésrétegeit, hogy értelmezése, értékelése túl mutat a művészettörténet zárt keretein, és amint mindenkor, úgy jelenünkben is, vitathatatlanul "kulturális közügy".
Részletek az előadó 2005-ben az Ars Hungaricaban közölt tanulmányából.
Forrás: www.revart.eoldal.hu

Ennek a nem csupán szakmai vitának részleteivel ismertet meg bennünket a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárának előadása.

Az előadás a Városi Képtár - Deák Gyűjtemény A Magyar Tudomány Ünnepe (november 3-30) tiszteletére megrendezett eseménye!

A belépés muzeológusok számára ingyenes!


























Az 5 előadásra érvényes bérlet ára 2500 Ft



Múzeumpedagógiai foglalkozások
A kiállítást értelmező és kreatív feladatokat is magába foglaló foglalkozásokat ajánlunk, múzeumpedagógus vezetésével, általános iskolás gyermekeknek.
A korosztályok tudásszintjének megfelelő, már meglévő ismeretekre épülő tárlatvezetés mellett az általános iskolások számára külön múzeumpedagógiai foglalkozást is tartunk. A foglalkozáson résztvevők egy terem méretű társasjáték segítségével ismerkedhetnek meg Munkácsy Mihály életével, munkásságával és szélesíthetik rajzelméleti tudásukat. A játékos foglalkoztatás célja, hogy a gyerekek úgy szerezzenek új ismereteket, hogy közben élvezzék a múzeumi látogatást, otthon érezzék magukat a múzeumban, érték legyen számukra a művészet, a művelődés.
A foglalkozások díja gyermekenként 300 Ft, amely a felhasznált eszközök és anyagok árát is magába foglalja.

Amennyiben a foglalkozást tárlatvezetéssel együtt kérik, a két szolgáltatás együttes ára 400 Ft/fő


Játszóházi foglalkozások képzőművészek vezetésével
A kiállításban három szombaton játszóházat szervezünk Kis Róka Csaba, Derkovits ösztöndíjas festőművész és Galambos Adrienn restaurátorművész vezetésével, 5 éven felüli gyermekek számára












































A foglalkozások időpontja szeptember 27, október 11, október 25, délelőtt fél tizenegytől és délután fél háromtól
A foglalkozás díja 500 Ft/fő











Feladatlapokat kitöltők díjazása
A tárlat aktív megtekintésékez az intézmény múzeumpedagógiai segédletet is ajánl az iskolások számára. Külön foglalkoztató feladatsor áll rendelkezésre az alsós, a felsős és a középiskolás korosztály számára, mely izgalmas feladatokon keresztül kalauzolja végig a látogatókat a kiállításon.
A feladatsor kitöltői - amellett, hogy új ismeretekkel gazdagodnak - értékes ajándékokat is nyerhetnek, amennyiben kitöltött feladatlapjukat eljuttatják a Városi Képtár címére, a 8000 Székesfehérvár, Oskola utca 10. szám alá.


alsós feladatlap pdf formátumban

letölthető alsós feladatlap zip formátumban

felsős feladatlap pdf formátumban

letölthető felsős feladatlap zip formátumban

középiskolás feladatlap pdf formátumban

letölthető középiskolás feladatlap zip formátumban



A Képtár bejárati ajtajának két oldalán kifeszített vásznakon vendég-kép készül, melynek szerepe a vendégkönyvet kiegészíteni, a kisebbek számára pedig helyettesíteni. A vásznakon a látogatók rajzban örökíthetik meg a Munkácsy-kiállítással kapcsolatos benyomásaikat, hagyhatnak nyomot látogatásukról a kiállítás helyszínén. Örömmel vennénk, ha minden idelátogató megtisztelne minket rajzával!


A programok költségei - a szabadegyetem kivételével - a belépődíjon felül értendők.



Kérjük, a kiállítás csoportos látogatására, valamint a meghirdetett programokra előzetesen jelentkezzenek, a 22-329-431-es és a 06-20-526-96-20-as telefonon.
Bízunk abban, hogy így a nagyobb torlódások és hosszabb várakozások elkerülhetők lesznek.
Szeretettel várjuk a kiállításon és programokon is.




Segédlet az önálló tárlatvezetéshez



Munkácsy Mihály 1844-ben született Munkácson, eredetileg Lieb Mihály néven.
A festő igen korán - mindössze 8 évesen - árvaságra jutott, így anyai nagybátyja, Reök István gyámsága alá került. (1851)
Lévén a fiú gyengébb tanuló, szigorú nagybátyja nem tartotta alkalmasnak az iskolai tanulmányokra, ezért, hogy kenyérkereső mesterséghez juttassa, asztalos inasnak adta. Ezzel megakadályozta, hogy a benne ébredező művészi tehetség kibontakozzon. (1854)
Munkácsy amúgy sem igazán volt alkalmas a kemény fizikai munkára, ám mesterének durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság és a sok éhezés következtében teste elvesztette ellenálló képességét és ágynak esett, így vissza kellett térnie nagybátyja házába. (1860)
Lábadozása alatt rajzolni tanult egy helyi rajztanártól, mert nagybátyja úgy gondolta, az asztalosmesterségben később ez majd a javára válhat. Itt ismerkedett meg Szamossy Elek festőművésszel. (1861)
Szamossy, mivel tehetségesnek találta az ifjút, rábeszélte Reök Istvánt a pályamódosítás engedélyezésére, a nagybácsi beleegyezése után maga mellé vette Munkácsyt tanítványnak, és rendszeresen kezdte rajzra, festészetre tanítani, s módot talált hiányos műveltsége pótlására is. (1861)
Szamossynak az volt a véleménye, hogy Munkácsynak rendszeres művészi oktatást kellene kapnia, ezért bíztatta, hogy költözzön Pestre. Itt Szamossy ajánlólevelével Munkácsy művész barátokat, és támogatókat szerzett, bekapcsolódott a város szerényen bontakozó képzőművészeti életébe. (1863)
Pártfogói később Bécsbe küldték Rahl mesterhez, akinek közbenjárására felvették a Képzőművészeti Akadémiára (1865), majd a müncheni Akadémián tanult Wagner Sándornál (1866), innen útja Düsseldorfba vezetett, ahol példaképétől, Knaustól tanult.
Düsseldorfban festette meg festői önállósulásának első fontos emlékét az Ásító inast, mely a keserves inasévekre való visszaemlékezés hatása alatt jött létre. A mű gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival már jelezte további fejlődése irányát. (1868)
Felvette a Munkácsy nevet. (1868)
25 évesen festette első világsikert hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, melyen a magyarországi betyárvilágból választott témát dolgozott fel. (1870)
Ezután nem sokkal Munkácsy Párizsba költözött. Közeli barátja Paál László tájképfestő is a közeli Barbizonban élt és dolgozott. (1871)
Két év múlva feleségül vette de Marches báró frissen megözvegyült feleségét Cecile Papiert. Ez a magánéleti fordulat tárgyválasztását más irányba terelte, elfordult a kritikai realizmustól. Egymás után két szép palotát is építtetett, ahol megfordultak a kor legnevesebb művészei, és közéleti személyiségei, hiszen új művészi image kialakításához nélkülözhetetlenek voltak a társadalmi kapcsolatok. (1874)
A mostoha körülmények között élő asztalos inasból ünnepelt és rendkívül sikeres festő lett, akinek műveiért Európa és Amerika gazdag műgyűjtői versenyeztek.
A nagy siker a vallásos és a történelmi témák felé sodorta tovább, megfesti a Krisztus Pilátus előtt című kompozícióját (1881), a Golgotát (1884), és az Ecce homot (1896)
Történelmi képeivel egy időben festette szalonképeinek csillogó sorozatát, melyek a párizsi nagypolgári pompa világát idézik fel.
Élete utolsó éveiben erősen foglalkoztatta a hazatérés gondolata, mielőtt azonban terveiből bármi is megvalósulhatott volna egészsége összeomlott. (1897)
Három év szanatóriumi és elmegyógyintézeti kezelés után 1900-ban halt meg Endenichben. Budapesten fényes pompával temették el.


II. terem
A pénztárhoz érkezőket maga Munkácsy Mihály "fogadja" tanítványainak, Hans Temple-nek és Rippl-Rónai Józsefnek portréin. A tárlat anyaga végigkíséri a látogatókat a festő életművén a kritikai realista képektől az akadémista Krisztus-képeken keresztül a párizsi szalonképek csillogó világáig. A bejárattól balra indul a kiállítás Munkácsy relikviáival.

VII. terem
A tárolókat, és a falakon függő képeket nézve a látogató lépésről lépésre ismerkedhet meg Munkácsy személyes tárgyaival a gyerekkori szárnypróbálgatásoktól indulva a világhírig.
A már befutott festő gazdagon díszített holmiain kívül korabeli fényképekben is gyönyörködhetünk, melyek egy része a mestert ábrázoló portré, de láthatók a festmények előkészítéséhez szánt tanulmányfotók is, mint pl. azok, melyek a Siralomház című képhez készültek.

VI. terem
A teremben látható első portré - mely Munkácsy Emil kislányát ábrázolja - mutatja meg, milyen nagy utat járt be Munkácsy. Ez a korai képe Budapestre költözésének évében készült, mikor a festő még csupán azokkal az ismeretekkel rendelkezett, melyeket a vándorfestő Szamossy Elektől elsajátított.
A kiállítási egységben látható többi festmény a realizmus jegyében készült. Az itt kiállított művek közül talán a legszélesebb körben ismert alkotás, az évtizedekig lappangó Ásító inas, mely Munkácsy első érett alkotása. Az Öregasszony mappával, valamint A bohém portréja a Zálogházhoz készült tanulmány. E tanulmányok vázlatszerűségük ellenére is önálló mű benyomását keltik, Munkácsy portréfestészetének kiemelkedő darabjai. A szintén e teremben látható Konyhában című kompozíció sok szempontból rokonítható a jól ismert Köpülő asszonnyal. Mindkét életkép széken ülve tevékenykedő idős asszonyt és bámészkodó gyereket ábrázol. A két kétalakos festmény ugyanannak a témának más-más feldolgozása.
Munkácsy realista korszakára jellemzőek a sötét színárnyalatok, melyeket a festő úgy ért el, hogy a vásznat sötét alapozással látta el. Különösen kedvelte az úgynevezett bitumenes alapozást, melyről sajnos később kiderült, hogy oxidálódva a színeket magába olvasztja, tehát a képek hosszú távon folyamatosan sötétednek.

VIII-IX. terem
Munkácsyt a hirtelen jött siker a vallási és a történelmi témák felé sodorta tovább. Ebben a kiállítási egységben láthatóak Munkácsy Bibliai témájú művei. A Krisztus-trilógia festményei Munkácsy monumentális képeihez tartoznak.
A terem első festménye a Krisztus-trilógia első képéhez festett tanulmány. A Krisztus Pilátus előtt a diadalmas Krisztust ábrázolja, aki néma nyugalmával győzi le rosszakaróit.
Munkácsy munkamódszeréhez tartozott a vásznon megjelenítendő karakterek egyenként történő alapos kidolgozása. Az Ordító suhanc, valamint Krisztus mellképe szintén a Krisztus Pilátus előtthöz készült tanulmányok, míg a Hóhér lajtorjával, a Golgotához, tehát a trilógia második darabjához készült tanulmányportré. A Krisztus töviskoszorúval az Ecce homo-t képviseli (ecce homo = íme az ember), mely Munkácsy trilógiájának harmadik darabja, ám a bibliai történésben időrendileg középen helyezkedik el.
Érdekességképp megfigyelhető, a kis helyiségben kiállított tanulmányfotók középső darabja, mely magát Munkácsyt ábrázolja a kereszten.
Munkácsy vallási és történelmi témájú festményein megfigyelhető a német akadémizmus befolyása: a festő értéktelennek érezte a realizmus póztalanságát, ezért az akadémizmus módszereivel komponálta képeit, ragaszkodott a hatásos, drámai jelenetekhez, a színpadias előadásmódhoz.

V-IV terem
Munkácsy 1871-ben már elismert festőként Párizsba költözött, majd nem sokkal később megnősült. Ezekkel a változásokkal a festő művészetét befolyásoló valamennyi tényező is szükségszerűen módosult. Munkácsy ekkor kezdett szalonképeket festeni, melyek a korabeli párizsi szalonok csillogó világát ábrázolták. Az arisztokrácia és a nagypolgárság mindennapjainak gondtalanságát sugalló reprezentatív képek a ma emberét ugyanúgy elbűvölik, mint a korabeli megrendelőket és vásárlókat. Ismereteink szerint Munkácsy mintegy 50 szalonképet festett élete során, ami életművének körülbelül 10%-át teszi ki. Ezen képek a megfestés után egyenesen magántulajdonba kerültek, ezért legtöbbjük kiállításon nem szerepelt soha.
Munkácsy tehetségének legmeggyőzőbb bizonyítékai a tájképek és a csendéletek, melyeket mintegy időtöltésként festett. Tájképfestészetére hatással volt a Barbizoni Iskola, ám művészete sokkal monumentálisabb a barbizoniaknál. A barbizoni művésztelepen élt és alkotott barátja, Paál László. Munkácsy képei közül az V. teremben látható Erdőrészlet két alakkal című mű áll a legközelebb Paál László festészeti stílusához.
Munkácsy igazi területe az emberábrázolás. A festő tájképein is szerette a mozgalmasságot. A tájat csak színpadnak tekintette, ahová cselekvő embereket kell állítani. Előszeretettel ábrázolt képein mosónőket. Itt a tárlatban is 3 ilyen témájú festményt láthatunk.
A tájképek egy részét a festő magyarországi utazásai ihlették. Egy békéscsabai látogatás emléke a magyar közönség előtt jól ismert Poros út, melyet két változatban festett meg. Mivel a kompozíció arányai és elemei azonosak, sokan úgy tartják, hogy az itt látható Téli út mintegy téli változata a Poros útnak.

III. terem
A kiállítás utolsó termében Lakatos Iván filmjét tekinthetik meg Inas a szalonban címmel. A film Munkácsy Mihály életét és munkásságát mutatja be. A film időtartama 67 perc.


Letölthető változat - word (.doc)
Letölthető változat - tömörített verzió (.zip)

Alkossunk 21 századi csoportképet! (Digitális fotópályázat képzett és képzetlen művészeknek)
Elválasztás

Munkácsy művészetének kiemelkedő teljesítményei azok a nagyméretű élet- és csoportképek (Siralomház, Tépéscsinálók, Éjjeli csavargók, Gyermeklátogatók), melyek alapján sűrített módon fogalmazódik meg egy korszak arca. Játsszunk el a gondolattal, ha ma élne Munkácsy, milyen jelenetet, élethelyzetet találna méltónak, hogy hosszú munkával, mesterien megfesse azt.












Mi az, mi lehet az az élethelyzet, amelyet megörökítve, száz-százötven év elmúltával is, felidézhető lesz az általunk élt korszak és ország tipikus élete?

Egy-egy alkotó maximum 3 db - beállított életképet, jelenetet ábrázoló digitális fotót küldhet.
Az alkotásokat jpg formátumban intézményünk e-mail címére 2008. szeptember 28-ig várjuk.

A pályázatot szakértő zsűri értékeli.

Fehérváron az egymilliomodik? (A Munkácsy-tárlathoz kapcsolódó programok)
Elválasztás

Fehérváron az egymilliomodik?

A nagy érdeklődésre való tekintettel - és hogy minden bejelentkezett csoportnak elegendő ideje legyen a festmények, relikviák és a kiállításon bemutatott Inas a szalonban (67 perces) című film megtekintésére - a tárlat 2008. november 16-ig látogatható a Városi Képtár - Deák Gyűjteményben (Oskola u. 10.).
A v. Pákh Imre műgyűjtő Munkácsy Mihály festményeit bemutató vándorkiállítása tizenötödik helyszínén, Székesfehérváron, megérkezhet az egymilliomodik látogató.
Az utóbbi hetek látogatói statisztikái szerint - ha a hátralévő két hétben hasonló számú látogató tekinti meg a tárlatot - Székesfehérváron eljuthatunk a vándor-kiállítás egymilliós nézőszámáig.
Az egymilliomodik látogatót értékes jutalommal várjuk majd.



A kiállítás utolsó hónapjában is több, már korábban meghirdetett - vagy a várható ünnephez is kapcsolódó új - programmal, programban várjuk a kedves látogatókat:



november 7-én, pénteken 20-23 óráig
Megidézzük Munkácsy párizsi szalonját
Kamarazene, koktél és baráti beszélgetések a képtár falai között
Munkácsyék párizsi palotájában péntekenként illusztris vendégek részvételével zajlottak a találkozások. Aki nem tárlatlátogatóként a képek előtt végigsétálva csendben, hanem baráti társasággal, koktéllal a kézben, beszélgetve szeretné megtekinteni a tárlatot, ezen az éjszakába nyúló estén lesz módja rá.
Belépődíj: 2000 Ft/fő

november 13-án, csütörtökön 17 órától (a korábbiaktól eltérően, egy órával korábbi kezdéssel) "Nekiestünk" Munkácsynak - a festő és életműve az ezredfordulón, a művészettörténész szakma és a közönség értékelése és viszonya a kérdésben
Révész Emese művészettörténész, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárának előadása

november 14-én, pénteken Eredményhirdetések
16 órától: A három korosztály számára készült, jól kitöltött feladatlapok díjazása
Az augusztus végi és szeptember végi értékelés és sorsolás megtörtént, azok díjazottjait értesítjük. Az októberben és novemberben leadott feladatlapok javítását követően, a nyertesek sorsolása ekkor történik meg.

17 órától: Alkossunk 21. századi csoportképet digitális fotópályázat értékelése és díjkiosztása
A pályázatra a kitűzött határidőig 13 alkotó 25 munkája érkezett meg címünkre.
A főként fiatal alkotók által beküldött, sok esetben társadalombíráló alkotásokat, zsűri értékelte. A legjobbaknak egy 30.000, egy 25.000, és két 10.000 Ft értékű díj kerül átadásra.

november 15-én 20-23 óráig
Éjszakai tárlatvezetésekkel búcsúztatjuk a kiállítást
Aki még nem látta, Székesfehérváron ezen az estén és a rá következő napon láthatja utoljára Munkácsy Mihály festményeit.
Sajnos a tárlat alatt sem jutott tudomásunkra, hogy Székesfehérváron eredeti Munkácsy festmény lenne található, így a festményektől és relikviáktól elbúcsúzunk. Azonban a Szent István Király Múzeum Munkácsy párizsi műterméből származó neo-reneszánsz székét - amelyet a festő, a tárlaton is látható Ballada című képén is megörökített - a Budenz ház - Ybl gyűjtemény állandó kiállításán továbbra is megtekinthetik. Ez a tárgy, a szép élmények emléke marad majd.

Munkácsy Mihály (élete)
Elválasztás

A mesterről


Munkácsy Mihály műveiből sem életében, sem 1900-ban bekövetkezett halála óta nem rendeztek kiállítást Székesfehérváron. Mindezzel együtt Munkácsy jól ismert ezen a vidéken is.
Mi lehet 2008-ban egy átfogó, az életművet minél teljesebben bemutatni kívánó kiállítás megrendezésének célja? A célja és a feladata is az, hogy a figyelmet a mesterre irányítsa, de egyben alkalmas arra is, hogy a még életében kialakult kultuszt ápolja, így mint témaválasztás, Végvári Lajos 1958-as gondolatának érvényességét igazolhatja a jelenidejűség hangsúlyozásával, miszerint:
"Munkácsy a legegyetemesebb magyar művész; oeuvre-jében a hazai művészeti gyakorlat a korszerű nyugat-európai művészettel a legszélesebb felületen érintkezett, s gyakran ez a két, egymásnak ellentmondó mozzanat megkapó szépségű szintézist is létrehoz".
Miért érdekes ma is Munkácsy? Azok az információk, amelyeket a művekről olvashatunk le, talán a más területeken szerzett tudás pillanatnyi mozgósítása nélkül is képesek igen határozott, éles körvonallal megrajzolni annak a kornak hiteles képét. Hiteleset: tehát nem időhöz, helyhez, pillanatnyi politikai áramlathoz, divathoz köthetőt. Esetében is említhetjük azt a sokszor és túl sok területen használt, ezáltal elkoptatott közhelyet, miszerint mikro- és makrovilágunk rejtélyét kutatta, és való igaz, az általa konstruált megoldókulcsokat (a pályáját jellemző tartalmi sokféleségre gondoljunk) igen eredményesen alkalmazta, hogy megismerjen és megismertessen emberit és istenit, egy kicsit más, némiképp sajátos aspektusból.
A legnagyobb könnyedséggel él a festészeti műfajok közti átjárhatóság lehetőségével a szociális és társadalmi érzékenységgel átitatott kritikai realizmustól indulva a vallásos élményt (is) jelentő, pátosszal, sok-sok érzelemmel, de a tárgy iránti feltétlen tisztelettel festett táblák világáig jutva.
Figuráit közérthetően beszélteti, ismeri és kihasználja a mozdulatban és a mimikában rejlő lehetőségek tárházát. Nyelvezetét a tárgyalandó kérdés jellegéhez igazítja, a pszichológiai mélységektől ábrázolásmódja az elsősorban a szemet kényeztető "szép" bemutatásának tartományáig ível, s alkotói szándéka szerint és okán pályája lezárultáig folyamatos mozgásban van e két végpont között.


Gyarmati Gabriella



Életrajzi adatok


1844. február 20-án született Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. Miskolcra költöznek, de a szabadságharc kezdetekor Cserépvárra viszi anyja négy testvérével együtt.
1850 Édesanyja meghal.
1851 Békéscsabára kerül Reök Istvánhoz, anyai nagybátyjához.
1852 Édesanyját apja is követi. Szülei mindketten a miskolci Mindszenti temetőben nyugszanak.
1854-1858 Asztalosinasnak tanul Békéscsabán, majd a segédi bizonyítvány megszerzése után Aradra megy.
1860 Betegsége miatt kénytelen visszatérni nagybátyjához Gyulára, ahol először Fischer Károlytól, a német származású, bécsi iskolázottságú rajztanártól vesz órákat.
1861 Megismerkedik későbbi bécsi mesterének, Karl Rahlnak egykori hallgatójával, az ekkor a Wenckheimeknek dolgozó Szamossy Elekkel, aki vállalja tanítását.
1863 A Szamossyval töltött két év után visszatérve Békéscsabára megfesti első olajképét, a Levélolvasást.
1863-1864 Budapesten elnyeri a Képzőművészeti Társulat támogatását, lelkes pártfogókra talál Ligeti Antal és Than Mór személyében, akik figyelmét az életképfestészet felé irányítják.
1865 Felveszik a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahonnan a tandíj befizetésének elmulasztása okán fél év múlva kizárják, útja újra nagybátyjához vezet, most Gerendásra.
1866 Beiratkozik a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, mestere Wagner Sándor. Ekkor készül a Vihar a pusztán.
1867 Eötvös József állami ösztöndíjából a Párizsi Világkiállításra utazik, ahol meghatározó hatást gyakorol rá a Gustave Courbet műveivel való találkozás. Elhagyja az akadémiát; megismerkedik Wilhelm Leibl német festővel.

1868 Düsseldorfban megfesti az - az évtizedeken keresztül lappangó, mára előkerült - Ásító inast. A festő ebben az évben veszi fel a Munkácsy nevet.
1870 Az előző évben elkezdett Siralomház elnyeri a párizsi Salon aranyérmét. A táblához használt nagyszámú fotótanulmány - mint alkotói eszköz - új utat nyit Munkácsy előtt. A Siralomház a mesterségbeli tudás teljes fegyverzetének birtokában mutatja a mestert, és olyasmit láttat, amit az átlagszem esetleg észre sem vesz, realizmusa színtiszta igazmondás. 1871 Párizsba költözik, ahol műtermet bérel.
1872 Kapcsolatba kerül Goupil műkereskedővel. Depresszióba esik, az 1870-ben megismert De Marches báró colpachi birtokán öngyilkosságot kísérel meg.
1873 Öt műve, többek között a Köpülő asszony és a Korhely férj is szerepel a Bécsi Világkiállításon; meghal De Marches; barátjával, Paál Lászlóval Barbizonba utazik; az év végén elfoglalja új, igen előkelő műtermét Párizsban.
1874 Házasságot köt De Marches báró özvegyével, Cécile Papier-val. A Colpachról induló, a többek között Baselt, Genfet, Freiburgot, Milánót, Velencét, Bécset és Pestet érintő nászút egyik állomása Békéscsaba, ahol műtermet rendez be, ekkor készül a Poros út I. A Salonban kiállítja a Zálogházat.
1876 Bemutatja a Műteremben című festményt, melynek elkészültétől számítva esetében (általános értelemben legalábbis) már nem beszélhetünk sem kritikai realizmusról, sem népéletképekről. A reprezentatív párosportré a Munkácsy által választott új festői irány iránti elkötelezettség jelképe, korszakhatárt jelez, egy új alkotói szakasz kezdetét. Szalonképek és a hozzájuk szervesen kapcsolódó virágcsendéletek, tájképek és az ábrázolt személy lelkének mélyében történtekről tudósító, érzékeny látásmódot tükröző arcképek születnek, melyeket - nagymonográfusa szóhasználatával élve - a "nagyvállalkozások" követnek. Mindehhez sokkal több színre van szüksége mint eddig.
1878 A Párizsi Világkiállításon a Miltonnal szerepel, amely révén új műkereskedővel kerül kapcsolatba Charles Sedelmeyer személyében, aki a képet Európa számos művészeti központjában bemutatja. Felmerül benne az első Krisztus-kép ötlete. Témája, ahogy a teljes, trilógiaként elhíresült műcsoporté: érzelmi úton megközelíteni és bemutatni az Istenembert, mely gondolat szimbolikájának megértését a kompozíciók teatralitása csak fokozza.

1881 Elkészül a Krisztus Pilátus előtt, amelyet impresszáriója szintén bemutat több országban, mielőtt tulajdonosa, Wanemaker New York-i áruháztulajdonos hazaszállítaná.
1882-ben Budapest a Krisztus Pilátus előtt bemutatásának egyik állomáshelye, ezen alkalomból ideutazva, a mester nemességet kap Ferenc Józseftől.

1884 Befejezi az őt három éven keresztül foglalkoztató Golgotát.

1886 Megfesti Haynald Lajos kalocsai érsek, Liszt Ferenc, Paál László, majd amerikai utazása alatt többek között Wanemaker kisasszony portréját, valamint a Mozart halálát.
1887 Felkérik a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképének megfestésére, A reneszánsz apotheozisa 1890-ben kerül a helyére.
1891 Hozzáfog az akkor épülő Parlament számára megrendelt Honfoglalás (Árpád) című képhez. Az erősen narratív megoldású műhöz különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készít Miskolcon és Mezőkövesden. 1893-ban fejezi be a munkát.
1896 Az elkészült Ecce homot, amelyen hetvenhárom figurát szerepeltet, Budapesten mutatja be és részt vesz a millenniumi ünnepségeken.
James Joyce a következőket írja a mű kapcsán: "...az egész kép csodálatos, mély, néma drámaiság hatja át, s egy varázsütésre megelevenedhet, megvalósulhat, konfliktusban robbanhat ki. A kép oly félelmetes valószerűséggel tárja fel a mindkét nemre jellemző, és minden fokon megmutatkozó, démoni karnevállá korbácsolt, felcsigázott aljas emberi indulatokat, hogy jellemzésére minden szó kevés."


Munkácsyt egyre romló idegállapota miatt először Baden-Badenbe, egy évvel később, rövid Colpachon és Párizsban tett kitérő után, az endenichi szanatóriumba szállítják.
1900. május 1-jén hal meg, holttestét Magyarországra hozzák, és a Műcsarnokban ravatalozzák föl. Temetésére május 9-én, a Kerepesi temetőben kerül sor.




Bibliográfia


Könyvek, katalógusok

Christ before Pilate by Munkacsy. Paris, 1886
KARTÁK Pál: Munkácsy Mihály. Életrajzi vázlat. Pozsony - Bp., 1886
Christ on Calvary by Michael Munkacsy. New York, 1887
Munkácsy Ecce homója képekkel. Írták: Malonyay Dezső, Bródy Sándor, Szana Tamás. Bp., 1896
Munkacsy und sein Ecce homo. Wien, 1896
Munkacsy et son Ecce homo. Bruxelles, 1897
MALONYAY Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Bp. 1898
ILGES, Walter: Michael von Munkacsy. Bielefeld - Leipzig, 1899
SZANA Tamás: Munkácsy Mihály. Bp., 1900
ILGES, Walter: Aus dem Nachlasse Munkácsy. Bielefeld - Leipzig, 1904
MALONYAY Dezső: Munkácsy Mihály I-II. Bp., 1907
FELEKY Géza: Munkácsy. Bp., 1913
SEDELMEYER, C.: Michel von Munkacsy. Sein Leben und seine künstlerische Entwicklung. Paris, 1914
Ernst Múzeum kiállításai XVI. Munkácsy Mihály jubiláris kiállítás. Bp., 1914
FÜLEP Lajos: Magyar Művészet. Bp., 1923
LYKA, Karl von: Michael von Munkácsy. Wien - Bp., 1926
GENTHON István: Az új magyar festőművészet története. Bp., 1935
HARSÁNYI Zsolt: Ecce homo I-IV. Bp., 1936
RÓZSAFFY Dezső: Az igazi Munkácsy - Le vrai Munkácsy. Bp., 1934
LÁZÁR Béla: A Munkácsy-kérdés. Bp., 1936
FARKAS Zoltán: Munkácsy Mihály. Bp., 1941
FARKAS Zoltán: Munkácsy Mihály. Bp., 1943. (Officina Képeskönyvek 51/52.)
LÁZÁR Béla: Munkácsy Mihály. 1844-1944. Bp., 1944
Munkácsy Mihály emlék-kiállítás 1844-1944. Rend. Csánky Dénes. Bp., 1944.
LYKA Károly: Munkácsy Mihály. Bp., 1952
Munkácsy Mihály válogatott levelei. Bp., 1952. Szerk. és az idegen nyelvű leveleket ford. Farkas Zoltán, bev. Végvári Lajos Munkácsy Mihály-kiállítás. Budapesti Műcsarnok, 1952. (katalógus). Írta és szerk. Oltványi Imre, bev. Pogány Ö. Gábor. Déri Múzeum képtára. Összeáll. Telepy Katalin, Balogh István. Debrecen, 1954
VÉGVÁRI Lajos: Munkácsy élete és festménykatalógusa. Bp., 1958
VÉGVÁRI Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Bp., 1958
CZEGLÉDI Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula, 1961
VÉGVÁRI Lajos: Munkácsy Mihály. Bp., 1961
LYKA Károly: Munkácsy. A művészet kiskönyvtára, IL. Bp., 1964
GÁL György Sándor: Munkácsy Mihály élete. Bp., 1969. (Nagy emberek élete)
PERNECZKY Géza: Munkácsy Mihály. Bp., 1970
CZEGLÉDI Imre: Munkácsy Békéscsabán. Békéscsaba, 1975
Levelek Munkácsyhoz - Munkácsytól. Vál. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba, 1976. (Bibliotheca Bekesiensis 12.)
CZEGLÉDI Imre: Munkácsy emlékszoba Békéscsabán. Bp., 1990 (Tájak-Korok-Múzeumok, 382. sz.)
VÉGVÁRI Lajos: Munkácsy Mihály 1844-1900. Bp., 1983
KOHNEN, Joseph: Munkácsy und Luxemburg. Luxemburg, 1984
KÜRTI Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája. Bp., 1989
BAKÓ Zsuzsanna: Munkácsy Mihály és Paál László. Vezető a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításához. Bp., 1992
KÜRTI Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály Krisztus-képei. Debrecen, 1993
CZEGLÉDI Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba, 1994. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17.)
KÜRTI Katalin, Sz.: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban. Békéscsaba, 1994. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 18.)
KÜRTI Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály (1844-1900) élete és kultusza. Kiállítás a debreceni Déri Múzeumban 1994 február-március. Debrecen, 1994
CZEGLÉDI Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Szerk. Szatmári Imre. Békéscsaba, 2001. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22.)



Tanulmányok, cikkek

KELETI Gusztáv: Krisztus Pilátus előtt. Munkácsy Mihály festménye = Fővárosi Lapok, 1882. február 28. (továbbá = Művészeti dolgozatok, 1910. 146-156. p.)
Ipolyi Arnold elnöki beszéde, mellyel az OMKT 1882. Febr. 22-i közgyűlését megnyitotta = Egyházművészeti Lapok, 1882. III. 65-79. p.
PASTEINER Gyula: Munkácsy Mihály olajfestménye: Krisztus Pilátus előtt = Budapesti Szemle, 1882. 30. kötet, 71-102. p.
PASTEINER Gyula: Krisztus a Kálvárián. Festette Munkácsy Mihály = Budapesti Szemle, 1884. 40. kötet, 370-387. p.
SZANA Tamás: Munkácsy Mihály. Magyar művészek. Műtörténelmi vázlatok képekkel. Bp., MDCCCLXXXVII. 1-32. p.
LYKA Károly: Munkácsy = Élet, 1891. I. 4. 271-284. p.
KERESZTY Viktor: Munkácsy Mihály "Ecce homo"-ja az ezredéves kiállításon = Új Magyar Sion, 1896. X. 373-379. p.
B. S. (BRÓDY Sándor): Munkácsy új képe (Ecce homo) = Új Idők, 1896. 445-446. p.
Az "Ecce homo". Munkácsy új festménye = Vasárnapi Újság, 1896. 280-290. p.
LYKA Károly: Munkácsy művészete = Új Idők, 1900. 418-421. p.
SZANA Tamás: Munkácsy = Vasárnapi Újság, 1900. 279. p.
ÉBER László: Munkácsy Mihály (1844-1900) = Új Magyar Szemle, 1900. 209-244. p.
Munkácsy Mihály őseiről = Művészet, 1903. 66-68. p.
ODRY Lebel: Emlékezés Munkácsy Mihályra = Vasárnapi Újság, 1908. 764. p.
UHDE, Fritz von: Munkácsy Mihályról = Új Idők, 1911. I. kötet. 249-251. p.
BÁLINT Aladár: Munkácsy Mihály jubiláris kiállítása = Nyugat, 1914. 491-492. p.
PÁSZTOR Árpád: Wanamaker Munkácsyról = Új Idők, 1914. 498-499. p.
REMÉNYI József: The Munkácsy Room = A Hét, 1914. 753-755. p.
LÁZÁR Béla: Krónika. Munkácsy-kiállítás = Művészet, 1914. 332-344. p.
ELEK Artúr: Munkácsy Krisztus-képei = Nyugat, 1926. 844-846. p.
MELLER Simon: Munkácsy vázlatrajzai a Krisztus Pilátus előtt-höz. = Országos Magyar Képzőművészeti Múzeum Évkönyvei 1927-28. V. kötet, 163-170. p.
PRESZ Kálmánné: Amit Munkácsy Mihályról kevesen tudnak = Új Magyarság, 1943. márc. 14.
PETROVICS Elek: Munkácsy Mihály = Klny. A Budapesti Szemle 1944. évi decemberi számából (Bp., 1944), 233-247. p.
GEREVICH Tibor: Munkácsy Mihály = Szépművészet, 1944. 73-83. p.
FARKAS Zoltán: Munkácsy és Sedelmeyer = Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve, 1953. Bp., 1954. 607-611. p.
EGRI Péter: James Joyce kritikája Munkácsy Mihály Ecce homo-járól = Művészet, 1961. 1. 18-21. p.
YBL Ervin: Lev Tolsztoj és Munkácsy. Visszaemlékezéseimből = Művészet, 1965. 2. 7-8. p.
SZEMES Piroska: "Sok szép emlék, de sok-sok baj is?" (Beszélgetés Munkácsy Emil özvegyével, a 96 éves Hofmann Juliskával) = Nők Lapja, 1965
SÁRDY Lóránt: Az "Ecce homo" - Munkácsy Mihály festményének restaurálása = Déri Múzeum Évkönyve, 1968. Debrecen, 1969. 635-654. p.
PUSZTAI József: Munkácsy Mihály Pécsett = Dunántúli Napló, 1974. febr. 17.
BUENO, Salvador: José Marti Munkácsyról = Művészet, 1975. 11. 45. p.
BARTHA Attila: A Munkácsy hagyaték fotográfiáiról = Művészet, 1978. 7. 8-11. p.
NÉMETH Lajos: Magyar képzőművészet a 19. sz. második felében. Realista törekvések. A művészet története Magyarországon. Szerk. Aradi Nóra. Bp., 1983. 366-371. p.
SINKÓ Katalin: A valóság története, avagy a történelem valósága. A millenniumi ünnep historizmusa. Lélek és forma. Magyar Művészet 1896-1914. Katalógus. Bp., 1986. 12-21. p.
KÜRTI Katalin, Sz.: Munkácsy Krisztus-képei Amerikában = Művészet, 1987. 11-12. 45-49. p.
KÜRTI Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály Krisztus-képei Amerikában = Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXVII. 1989. Miskolc, 1989
SINKÓ Katalin: A Munkácsy kérdés a művészettörténetben = BUKSZ, II. 1990. ősze, 3. sz. 362-67. p.
KÜRTI Katalin, Sz.: Újra itthon Munkácsy Mihály Golgotája = Új Művészet, IV, 1993. 7. 9-13. p.
KÜRTI Katalin, Sz.: Munkácsy emlékév = Ausztráliai Magyar Élet, 1993. június 17.
PANDUR József: Munkácsy és rokonsága = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXII. Miskolc, 1994.

© Városi Képtár – Deák Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10. – deak@deakgyujtemeny.hu
magyarenglish