Tárlatvezetések a kiállításban KRIESCH GYÖRGY - a művész unokája vezetésével
április 20-án, szombaton 15 órától
május 3-án, pénteken 15 órától, és
május 11-én, szombaton 15 órától
A tárlatvezetés ára: 300 Ft/fő (a belépőjegyet nem tartalmazza)

2013. április 7 - május 12.

Körösfői Kriesch Aladár születésének százötvenedik évfordulója jó alkalom lehet arra, hogy a magyar szecesszió jelentős mesterének életművét, munkásságát egy kiállításban áttekintsük. Kriesch György, a művész unokája vállalkozott most arra, hogy a családtagok birtokában levő és sok magángyűjteményben őrzött darabot is együvé gyűjtve, egy vándorkiállítást szervezzen. A kiállítás-sorozat első állomása a székesfehérvári Városi Képtár - Deák Gyűjtemény.
Ez a kiállítás még nem életmű kiállítás, az még várat magára. Az itt bemutatott anyag nagy hangsúlyt fektet az iparművészet, festészet, grafika, üvegablak- és mozaiktervezés területén működő sokoldalú mester látásmódjára, alkotói sokszínűségére, egyben betekintést enged irodalmi munkásságába is.
Deák Dénes gyűjteménye a művész egyetlen alkotását őrzi, az először 1909-ben Gödöllőn kiállított művet, melynek címe Hiúság. A művészet erkölcsöket javító szerepét hangsúlyozó Körösfői-Kriesch Aladár különös "példabeszéde" ez a mű.

Nyitva tartás: kedd-vasárnap 10-18 óráig, hétfő szünnap.
Internetes elérhetőségünk
Telefonszámunk: 22/329-431

Belépőjegy
- felnőtt teljesárú-jegy: 700 Ft
- kedvezményes (diák, nyugdíjas, csoportos 10 főtől): 500 Ft
- közös belépőjegy a Hetedhét Játékmúzeummal: 1.000 Ft
- családi jegy: 1.400 Ft
- közös családi jegy a Hetedhét Játékmúzeummal: 2.000 Ft
Sajtóigazolvánnyal, szakmai belépővel, segítséggel élőknek, 6 éves kor alatt, 70 éves kor felett, illetve székesfehérvári diák csoportoknak ingyenes.
Tárlatvezetés a kiállításban, előzetes bejelentkezés után (10 főtől 300 Ft/fő).

Múzeumi boltunkban reprodukciók, művészeti katalógusok és képeslapok valamint ajándéktárgyak vásárolhatók.
Murádin Katalin - Murádin Jenő: A Székelykő alatt. Torockó és környéke a képzőművészetben. EXIT Kiadó, Kolozsvár, 2012. (76 o., 3000 Ft) [benne KKA: 21., 55-58.o.]
Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral. Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői városi Múzeum, 2005. (176 o. 2000 Ft)
Körösfői-Kriesch Aladár Naplók. (A bevezetőt írta, a szöveget gondozta és jegyzetekkel ellátta: Csokonai-Illés Sándor), Argumentum Kiadó - Országos Széchényi Könyvtár, 2005. (színes reprókkal, 80 o. 3000 Ft)
Öriné Nagy Cecília: A jó kormányos. Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) emlékkiállítás [március 23 - november 3.]. Gödöllői Városi Múzeum, 2013. (60 o. 1500 Ft)
Körösfői-Kriesch Aladár (életrajz 13 színes és 2 fekete-fehér repróval). Molnár-C. Pál Alapítvány (A4, 8 o. 1000 Ft)
A3-as plakát 200 Ft
Könyvjelző (3 féle): 200 Ft

Kapcsolódó programok:
Körösfői Kriesch Aladár emlékév rendezvényei
március 17.: Emléktúra. 10 órától a Bory-várban, 12 órától a Deák Gyűjteményben csatlakozhatnak a túra résztvevőihez a székesfehérváriak.
március 24. 16 órától: Előadás Körösfői Kriesch Aladár festőművész életművéről, hárfakoncert. A belépés díjtalan!
április 27. 14-17 óráig: Játék a múzeumban - hétvégi programok családoknak. Múzeumi hétvége a Városi Képtárban Pillanat-ragasztó címmel. Részvételi díj (belépő és a foglalkozás díja együtt): 800 Ft/fő.

Fényből szőtt indák, mesés történetek
Körösfői székely népmese ábrázolásainak nyomán járva mesét írunk, rajzolunk, vetítünk az általános iskolás korosztállyal.
Múzeumpedagógiai foglalkozások előre egyeztetett időpontban. Bejelentkezés Szirmai Nóra múzeumpedagógusnál (70/3-382-878). A foglalkozás ára 300 Ft/fő.

A freskós teremben folyamatos filmvetítés a művész munkásságáról.
Életmód és művészet. A Gödöllői Művésztelep régen és ma. Rendzete: Spitzer Fruzsina. 2008 (42 perc)
A Magyar Ház Velencében. (MTV) 1995 (25 perc)
A lejátszáshoz kérje munkatársaink segítségét!

kiadványok helybenolvasásra:
A Gödöllői Művésztelep 1901-1920. Gödöllő, 2003. (428 o.)
A Gödöllői Művésztelep 1901-1920. Gödöllő, 2001. (36 o.)
A Gödöllői szőnyeg 100 éve. Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez. Gödöllő, 2009. (174 o.)
A Gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. (164 o.)

Körösfői Kriesch Aladár emlékkiállítás műtárgylista

1. Felesége arcképe /Piros ruhás nő/, 1897, o.v., 680x500 mm, j.j.f.: 897, Nk. mgt.
2. Három gyermek, 1905, o.v., 945x1350 mm, j.j.l.: 905, Nk. mgt.
3. Tamás úrfi a tyúkkal, 1916, o.v., 790x650 mm, j.b.f.: 916, Nk. mgt.
4. Hiúság, 1904, o.v., 450x700 mm, Székesfehérvár - Deák Gyűjtemény
5. A nagyszalóki csúcs, 1917, o.v., 720x1010 mm, j.b.l.: 917, Nk. mgt.
6. Abt Laura, a festő édesanyja, o.v., 700x460 mm, Bp. mgt.
7. Dr. Kriesch János /a festő apja/, o.v., 695x565 mm, Bp. mgt.
8. Tordai Országgyűlés, 1896, nyomat, 910x1350 mm, j.n., Bp., Unitárius Egyház
9. Művészi Program, 1900 előtt, tusrajz, 400x280 mm, j.j.l.
10. Úton, litografia (ceruzarajz?), 160x240 mm. j.b.l.
11. Testvéreimhez /eredeti kézirat/, 1920, 360x220 mm, üveges keretben
12. Művészi program, szöveges, Iparművészeti folyóirat, fotó
13. Erdőrészlet, szénrajz (nyomat?), 210x280 mm, j.j.l., 180 x 300 mm, Nk. mgt.
14. Ego sum via veritas et vita, eredeti nyomat, 180x300 mm, Nk. mgt.
15. Gellért püspök térít, a fehér ló legendája, akvarell, 280x500 mm, Bp. mgt.
16. Ádám és Éva, akvarell, 170x260 mm, Bp. mgt.
17. Torockói menyecske, akvarell - grafika, 308x220 mm, j.j.l., Bp.mgt.
18. Medve vadászat, solymászat, Magyar Iparművészet fotók, 1910
19. A Jó kormányos, színes nyomat, 170x220 mm, Nk. mgt.
20. Kasszandra, kárpit repro - színes nyomat, 560x220 mm, Nk. mgt.
21. A család a gödöllői kert teraszán, 1911-ben, 230x150 mm, fotó
22. Sidló Ferenc: Körösfői Kriesch Aladár Síremléke, 1929, 70x115 mm, fotó
23. Mátyás Király és Szép Ilonka, 1883, freskó dagero, 120x160 mm, Nk. mgt.
24. Körösfői Kriesch Aladár önarckép, dagero - Székely Bertalan felv., 220x105 mm
25. Erdélyi üdvözlet, színes rajz, 150x230 mm, Nk. mgt.
26. A Jó Pásztor, üvegablak színes fotó, 19x27 cm, Nk.mgt.
27. Körösfői Kriesch Aladár önarckép, ceruza, 1916 mm, j.j.a., /Az Emlékév logója/ Bp. mgt.
28. Szénahordók, o.v., 870x1350 mm, Nk. mgt.
29. Erdőben, o.karton, 600x420 mm, j.j.l, Bp. mgt.
30. Sétálók /Hazafelé/, 1912, akvarell, papír, 205x170 mm, j.j.l., Bp. mgt.
31. Szent László, tus, ceruza, kínai papír, 90x170 mm, jkl., Bp. mgt.
32. Család ,1904, gobelin, színes nyomat, 130x240 mm, Nk. mgt.
33. Nő rózsával, szőtt kárpit, színes nyomat, 340x420 mm, Nk. mgt.
34. Nagy Sándor, /kucsmás/, ceruzarajz 420x300 mm j. j.a 1900 előtt Nk. mgt
35. Kriesch Aladár és Újvárossy Ilka a diódi kertben, 170x205 mm, fotó keretben
36. Kriesch Aladár és felesége a műterem ablakában, 1905, 120x105 mm, fotó keretben
37. Isten kardja, mozaik, Velence, 160x200 mm, fotó keretben
38. Aquileja ostroma, mozaik, Velence, 1909, 160x200 mm, fotó keretben
39. A hét vak parabolája, 600x1100 mm, Bt. mgt.
40. Megy a juhász a szamáron, színes üvegablak, 330x430 mm, Bp. mgt.
41. Koronázás freskó, vázlat, Marosvásárhely Kultúrpalota, l.t.sz.: 91.33, Gödöllői Városi Múzeum
42. Palásttanulmány, KKA, 645x470 mm, l.sz.:97.6., Gödöllői Városi Múzeum
43. Kultúrpalota, aula színvázlat, 460x630 mm, lsz:99.11, Gödöllői Városi Múzeum
44. A fehér ló mondája, l.t.sz:., 86.27., Gödöllői Városi Múzeum
45. Öcsi o.v. portré, l.sz: 86.61, Gödöllői Városi Múzeum
46. Bivalypatkolók, o.v., l.sz: 86.64, Gödöllői Városi Múzeum
47. Szántás, akvarell, j.jl.: 910 260x300 mm, lsz.90.12, Gödöllői Városi Múzeum
48. Zách Klára terv, 638x450 mm, l.sz: 2001.30, Gödöllői Városi Múzeum
49. Zách Klára terv, 622x463 mm, l.sz: 2001.31, Gödöllői Városi Múzeum
50. Torockói menyecske, akvarell, 240x350 mm, j.:907, mgt. Bp., K.T.
51. Parkrészlet, o.v., 840x440 mm, mgt., Bp., K.T.
52. Téli erdő, o.v., 580x480 mm, jbl.: 917, mgt., Bp., K.T.
53. Bárányok vonulása, akvarell, 220x320 mm, j.: 912, Bp., mgt.
54. Jegenyesor, akvarell, 280x220 mm, Bp., mgt.
55. Kriesch Mihály, akvarell, 160x200 mm, 1885 körül, Bp., mgt.
56. Újvárossy Ilka, akvarell, 170x290 mm, 1885 körül, Bp., mgt.
57. Szántás, akvarell, 380x180 mm, j.j.l., Bp., mgt.
58. Temesvári papnevelde belső, színvázlattanulmány, 660x280 mm, j.j.l., Bp., mgt.
59. Fekvő férfi akt, krétarajz, 258x340 mm, MKE könyvtára
60. Álló férfi akt szemből, kréta és ceruza, 563x392 mm, MKE könyvtára
61. Ülő férfi akt, 415x290 mm, krétarajz, MKE könyvtára
62. Trianon freskó /Magyarország sírbatétele/, fotó, 120x230 mm, Nk. mgt.
63. Ilka gyermekeivel /Mati és Kisti/, fotó, 80x140 mm, Nk. mgt.
64. Szőtt párna bordó alapon, virágos motívumok, 1906 körül, 400x380 mm, Nk. mgt.
65. Szőtt mértani formás párna, 1925 körül, 400x380 mm, Nk. mgt.
66. Nagy Sándor és felesége Kriesch Laura, valamint kislányuk Nagy Eszter, fotó 2 db
67. A három szakállas síelő: Belmont Leo, Kriesch Aladár és Nagy Sándor
68. Megyasszay István tervezte Belmont Leo műteremház Gödöllőn, 1905, 1-4. fotó
69. Megyasszay István tervezte Nagy Sándor műteremház Gödöllőn, 1905, 3 db fotó
70. Ornamentika tervek, 5 db paszpartuzva
71. A Zeneakadémia freskói 1907, fotó - 5 db tábla
72. Kasszandra, 1908 - nyomat műanyagtáblára
73. Marosvásárhelyi Kultúrpalota - fotó - 3 tábla
74. Sasok a hős sírja felett - műanyagtábla - repro

A vitrinben lévő tárgyak:
1. Kriesch János egyetemi tanár - rektor - 50 éves tanári működésére, tanítványai által készített kapcsos emlékkönyv
2. A Céhbeliek 1914-es kiadású könyve
3. 3 szignós Kriesch Aladár rajz
4. A magyaros ízlés, 1920 körül
5. Koronghi Lippich Elek verseskönyve - Kriesch Aladár illusztrációival
6. A Gödöllői Szövőiskola képes árjegyzéke
7. Körösfői Kriesch Aladár harctéri naplója, 1918
8. Körösfői Kriesch Aladár vázlatfüzete, 1908 körül - a füzetben - Medvevadászat Rákóczi korában, Solymászat Mátyás király korában c. művek eredeti vázlata látható

ÉLETRAJZ ÉVSZÁMOK SZERINT

1863-ban a budai várban született. Édesapja, Kriesch János. neves zoológus, egyetemi tanár, rektor ki az első magyar nyelvű ásványtani szakkönyv írója.
1880-1883 között a budapesti Mintarajziskolában tanul, mestere Székely Bertalan, majd Lotz Károly.
1884-ben beteg édesanyjával Korfu szigetére utazik. Itt festi első ismert portréit és tájképeit.
1885-től nyaranta rendszeresen alkot Erdélyben (Kalotaszeg, Kolozsvár, Diód, Konop)
1887-től a Képzőművészeti Társulat tagja. Alig 25 évesen már tanársegéd a Műegyetem rajz tanszékén. Több külföldi tanulmányúton vesz részt. Előbb Münchenben majd Velencében tanul.
1891-től két évet ösztöndíjjal Rómában tölt. Szoldatics Ferenc, nazarénus festőnél megismerkedik Nagy Sándorral. Életre szóló barátságot kötnek.
1894 Lotz Károly Mesteriskoláját látogatja. Megalakul a Nemzeti Szalon, az alapító tagok között Kriesch Aladárral.
1895 Megházasodik, felesége Ujvárossy Ilka. Innentől a nyarakat Diódon töltik Boér Jenő villájában. Tolsztojánus tanokat valló művészközösség alakul ki.
1896 A párizsi Julian Akadémiát látogatja, közben Olaszországban és Spanyolországban tesz tanulmányutakat. Az Ezeréves pályázaton Tordai Országgyűlés 12 m2-es történelmi képével kivívja a szakma elismerését.
1898 Tövis Hunyadi János temploma Szent István oltárképét készíti el.
1900 Párizsi világkiállítás. Kriesch Aladár és Nagy Sándor iparművészeti tervezésért bronzérmet kap. Kriesch elnyeri a Vaszary-díjat.
1901 Kriesch Aladár Gödöllőre költözik.
1902 Kriesch befejezi az Országház Vadásztermének két monumentális freskóját.
1903 Koronghi Lippich Elek verseskötetének illusztrálásáért Nagy Sándorral közösen Állami Díjat nyernek. Kriesch megszervezi a gödöllői szövőiskolát.
1904 Megtervezi a torinói világkiállítás magyar részlegét.
1905 A gödöllőiek közös néprajzi gyűjtése Torockón és Kalotaszegen. Megjelenik Kriesch könyve Ruskinről. Részt vállal a Malonyai kötet anyagának összeállításában.
1906 A gödöllőiek szerepelnek a milánói világkiállításon. Kriesch Nagy Sándorral a Nemzeti Szalon dekorációján dolgozik. Kriesch Aladár fölveszi a Körösfői előnevet.
1907 Állami aranyéremmel tűntetik ki "a hazai iparművészet különféle ágainak nemzeti irányba való fejlesztéséért." Ekkor festi meg a Zeneakadémia falképeit. Az Iparművészeti Iskola rendes tanműhelyévé válik a gödöllői Belmonte Leo vezette szövőműhely.
1909 A gödöllőiek nagy csoportkiállítása a Nemzeti Szalonban. Körösfői, Nagy Sándorral és Telcs Edével közösen dekorálja a Velencei Biennálé magyar pavilonját.
1910 A gödöllőiek részt vesznek a KÉVE bécsi kiállításán.
1912-1913 A gödöllői művészek a marosvásárhelyi Kultúrpalota dekorációján dolgoznak.
1913-tól Körösfői az Iparművészeti Iskola tanára, a díszítőfestő osztály vezetője. A Művészház kiállítást rendez a gödöllőiek szőnyegeiből. Körösfői megalakítja a "Céhbeliek" művészegyesületét. Körösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor közös tanulmányúton Görögországban és Itáliában jár.
1914 A "Céhbeliek" első kiállítása
1916-17 Nagy Sándor és Körösfői a temesvári Papnevelde és kápolna freskóin dolgozik.
1918 Körösfői, az olasz hadszíntéren katona. Ősszel megtervezi a Fiumei sírkert feltámadás című mozaikját
1919 Elkészíti a Gránátvető című háborús emlékművet. Nagy aranyérmet kap.
1920. június 16-án, Budapesten éri a halál.

"Az örök tűznek titkát,
melyet szívem legmélyén
Istennek keze gyújtott,
Rettegve őrzöm."

(Körösfői Kriesch Aladár)


Ebben az esztendőben ünnepeljük Körösfői Kriesch Aladár születésének 150. évfordulóját. Az Emlékév itthoni és a Kárpát-medencén túli rendezvényei: megemlékezések, kiállítások, szakmai előadások lehetőséget nyújtanak arra, hogy méltóképpen idézhessük fel a Gödöllői Művésztelep alapítójának, a nagyszerű festő- és iparművésznek sokszínű életútját.
A "gödöllői mester", ahogyan Lyka Károly nevezte, a semmiből teremtett virágzó kulturális, művészeti központot a csendes településen. Művészeti alapélménye az angol preraffaeliták, W. Morris és J. Ruskin munkássága. A Lotz Károly és Székely Bertalan tanítási szemléletén nevelkedett fiatal festő 1891-ben római ösztöndíjat nyert. Rómában, Szoldatics Ferenc műhelyében ismerkedett meg festőtársával, Nagy Sándorral, akihez élete végéig mélységes művészi és emberi barátság fűzte. Nagy Sándorral, akivel később rokoni kapcsolatba is került, sok közös művészeti munkán vettek részt. Többek között Velencei Magyar Ház, Marosvásárhelyi Kultúrpalota, Temesvári Papnevelde, Mexikói Állami Opera díszítésében.
A Milleniumi kiállításra készített Tordai Országgyűlés című nagyméretű olajfestménye, amely még a historizmus jegyében fogant, meghozta a művészvilág elismerését. Az Országház Vadásztermének freskói, néhány évvel később a Liszt Ferenc Zeneakadémia szecessziós épületében megvalósuló művei világos képet nyújtanak a művész tehetségéről, sokoldalúságáról. Alkotói tevékenységén kívül elméleti, oktatói tevékenysége is kimagasló. Alig 25 évesen tanársegéd lett a Műegyetem rajz tanszékén. 1913-tól, az Iparművészeti Főiskola tanára.
A méltatlanul elfeledett, az 1950-es évek kultúrpolitikai gyakorlatához híven agyonhallgatott gödöllői műhely kincseit először 1977 nyarán Kecskemét fogadta be egy tematikus kiállítással, majd Gödöllőn 1988-ban nyílt állandó kiállítása. A cenzúra korszakának elmúltával Pesterzsébet adott otthont Körösfői Kriesch Aladár első fővárosi kiállításának 1996-ban, alig pár lépésre Nagy Sándor híres, a második világégés éveiben készített freskóitól.
1997 nyarán a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyári kiállítása, majd a művész gödöllői letelepedésének 100. évfordulója adott alkalmat az Iparművészeti Múzeumban az érdeklődőknek, hogy felfedezhessék Körösfői Kriesch Aladár művészi értékeit. 2011-ben a Molnár C. Pál Galériában rendeztek kiállítást és előadássorozatot a művész életpályájáról. 2012-től tanulmányi kirándulásokon, szecessziós fővárosi sétákon vehettek részt a téma iránt érdeklődök itthon, és a Kárpát medencében (Partiumban és Erdélyben). 2013-ban pedig egy civil módon is szervezett emlékév rendezvényei segítik a művész munkásságának felidézését.
Ez a kiállítás még nem életmű kiállítás, az még várat magára egy monográfiával együtt. Az itt bemutatott tárlat nagy hangsúlyt fektet az iparművészet, festészet, grafika, üvegablak- és mozaiktervezés területén működő sokoldalú mester látásmódjának, alkotói sokszínűségének bemutatására, egyben betekintést enged irodalmi munkásságába is.
A Deák Gyűjtemény (amely a művész egy festményével rendelkezik) a 150. évforduló tiszteletére helyet ad a kiváló alkotót bemutató kiállításnak, amit más helyszíneken további tárlatok követnek majd.

KRIESCH GYÖRGY, a Körösfői Kriesch Aladár Emlékév kurátora

A GÖDÖLLŐI MŰVESZTELEP

A gödöllői művésztelep a magyar szecesszió központi iskolája, amelyet "az Egészélet szigeteként" is szoktak aposztrofálni. 1901-től 1920-ig működött, alapítói Körösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor voltak. A művészek közül sokan Gödöllőre is költöztek családjukkal együtt. A csoportra a preraffaelitizmus, tolsztojánizmus hatott, központban a kereszténység otthon-, szeretet- és családeszméje. A képzőművészet és iparművészet egységére törekedtek, olyan művészetet akartak létrehozni, amely a magyar nép ősi motívumkincseiből táplálkozva megszünteti a hagyományos polgári művészetet.

Tagok
Körösfői Kriesch Aladár
Nagy Sándor
Remsey Jenő
Sidló Ferenc
Moiret Ödön
Kozma Lajos
Toroczkai Wigand Ede
Ligeti Miklós
Juhász Árpád

A századfordulón szerveződött magyarországi művésztelepek egyik legjelentősebb példája. Indulása 1901-re tehető, amikor Kriesch Aladár Gödöllőre költözött. A kolónia működésének gazdasági alapjait az 1904-ben felállított szövőiskola teremtette meg. Még ebben az esztendőben Veszprémből Gödöllőre költözött Nagy Sándor feleségével, Kriesch Laurával, Frecskay Endre, Moiret Ödön, majd az ezt követő három évben itt telepedett le Mihály Rezső, Charles de Fontenay, Sidló Ferenc, Vas Béla, Raáb Ervin, Remsey Jenő és Rózsaffy Dezső. A közösség csaknem valamennyi tagja részt vett a szőnyegtervezésben. A gödöllőiek egységes csoportként csupán egy alkalommal, 1909-ben a Nemzeti Szalonban megrendezett csoportkiállításon léptek fel.
Művészetük megújítását gyökeres életmódváltással alapozták meg, a nagyvárosból való kivonulás (szecesszió) a természettel és a vidéki néppel való békés és természetes együttélés biztosítékát jelentette. A preraffaeliták, Ruskin, Morris és Tolsztoj elveit követve élet és művészet elveszett egységének újrateremtését tűzték ki célul. Ennek keretét a középkori mintára szerveződött közösségi műhelymunka és az elfeledett kézműves hagyományok felélesztése adta. Hitük szerint a műalkotás nem öncél, hanem eszköz embertársaik és ezen keresztül a tágabb közösség jobbítása érdekében. Világképükben egyaránt helyet kaptak szocialista társadalmi utópiák, konzervatív nemzeti és keresztény eszmék, nagy hatást gyakorolt rájuk Schmitt Jenő Henrik misztikus teozófiája, Nietzsche filozófiája, ugyanakkor a csoportból többen kapcsolatban álltak a baloldali progresszió gondolkodóival.
Formakincsükben jelentős szerepet kapott a népművészet, amely stilizált, dekoratív látásmódja és archaikus formakincse révén a közösség művészetének alapját jelentette. A művésztelep legjellemzőbb sajátosságának mégis az összművészeti jelleg tekinthető: például a Marosvásárhelyi Kultúrpalota, Velencei Magyar Ház, Havasboldogasszony temploma (Zebegény). Építészként kapcsolódott a csoporthoz Medgyaszay István, aki 1902-1904 között tervezte Nagy Sándor és Leo Belmonte műteremházát. Bútoraikon és használati tárgyaikon egységesen a falusi otthonok puritán, célszerű, geometrizáló, rusztikus tárgyalkotó szemlélete érvényesült. Műfaji sokszínűségüket jelzi, hogy terveztek bőrmunkákat, gyermekjátékokat is.
A művésztelephez kapcsolható Moiret Ödön és Sidló Ferenc néhány szobra is. Igen jelentős egyedi, sokszorosított és alkalmazott grafikai, valamint könyvillusztrációs tevékenységük.

(Révész Emese)

A Városi Képtár - Deák Gyűjtemény (Székesfehérvár, Oskola u. 10.) Freskós Szalonjában 2013. március 24-én, vasárnap 16 órától - az intézményben április 7-én nyíló kiállításának előzeteseként - előadást hallgathatnak a 150 éve született Körösfői-Kriesch Aladár festőművészről, a szecesszió jeles magyar mesteréről, a Gödöllői művésztelep megalapítójáról.
Kriesch Györgynek (a művész unokájának) az életutat bemutató vetített-képes előadását és Kriesch Barbara Virág (a festőművész dédunokája) hárfajátékát hallgathatjuk.
A program időtartama kb. másfél óra.
A belépés díjtalan.

2013. április 9 - május 12.: Fényből szőtt indák, mesés történetek
Kőrösfői székely népmese ábrázolásainak nyomán járva mesét írunk, rajzolunk, vetítünk az általános iskolás korosztállyal.
A foglalkozás ára 300 Ft/fő.

Mestere a Mintarajziskola és Rajztanárképzőn Székely Bertalan volt, 1897-től a Mesteriskolában Lotz Károly növendéke. A müncheni akadémián Liezen-Mayer Sándor, Velencében Eugen von Blaas tanítványa. Állami ösztöndíjjal Itáliában járt tanulmányúton, ahol életre szóló barátságot kötött Nagy Sándorral és kapcsolatba került az idős, nazarénus festővel, Szoldatits Ferenccel. Első nagyobb munkái történeti tárgyú festmények. 1897-ben a Lotz-iskolásokkal együtt a pannonhalmi Ezredéves Emlékmű falképein dolgozott. 1902-ban falképeket festett az Országházban (Bölényvadászat, Balatoni halászat). 1901-ben családjával együtt Gödöllőre költözött. 1902-ben létrehozott szövőműhelye egyben a gödöllői művésztelep megalapításának is tekinthető. 1903-tól Malonyay Dezső A magyar nép művészete című könyvének munkatársaként népművészeti gyűjtőúton vett részt Erdélyben. 1907-től az Iparművészeti Iskola tanára. Ebben az évben festette a Zeneakadémia falképeit (A művészet forrása). 1909-ben elkészítette a velencei Magyar Ház mozaikjait. 1913-1914-ben gödöllői társaival együtt a marosvásárhelyi kultúrpalota dekorációján dolgozott. 1915-1917 között a temesvári szeminárium díszterme, a Színiakadémia Egressy-terme és a Mester utcai iskola freskóit festette. Tervezett szőnyegeket, üvegablakokat és bútorokat is.