Óravázlatok. Műalkotások befogadására építő, ismeretszerző múzeumpedagógiai foglalkozások. (középiskolás)

TÁMOP-3.2.8/B-08-2009-0018 Élmény KÉP - Tudás TÁR

Műalkotások befogadására építő, ismeretszerző múzeumpedagógiai foglalkozások
Óravázlat

Intézmény: Városi Képtár - Deák Gyűjtemény (8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10.)
Tel/fax: 22/329-431, e-mail

Időpontok: 2009-10-es tanév
A foglalkozásokat tartja: Szirmai Nóra, múzeumpedagógus
A foglalkozásokat kidolgozta: Büki Zsuzsanna, Czinki Ferenc, Rosta Helga, Szirmai Nóra
Korcsoport / osztály: középiskolás
Órák anyaga: Tananyaghoz kapcsolódó komplex, interaktív foglalkozás, amely magába foglal rajz és vizuális kultúra, művészettörténet, valamint irodalom, és történelem tárgyak körébe tartozó ismereteket.
Órák típusa: Múzeumi óra (6 alkalom / 90 perc)
Célja: A Városi Képtár gyűjteményének értelmezhetővé és hasznosíthatóvá tétele a formális oktatásban részt vevő gyermek- és ifjúsági korosztály számára.

A múzeumi órák
- nevelési feladatai: Készség- és személyiségfejlesztő alkalmak, melyek teret adnak a tananyaghoz kapcsolódó kompetenciák elsajátítására, fejlesztésére.
- oktatási / didaktikai feladatai: A művészeti gondolkodás és a vizuális készségek fejlesztése a felfedezéses tanulás és a kooperatív feladatmegoldás segítségével.
- pedagógiai / pszichológiai: Érdeklődéskeltő, motiváló, csapatépítő foglalkozások a problémafelvetés, és problémaszituáció megteremtésének módszereivel.
Felhasznált oktatási módszerek: Szemléltetés, kooperatív módszerek, megbeszélés, játék.
Foglalkozási forma: Csoportmunka.

A múzeumi órák bevezetése

Mondhatnánk, hogy ami a következő hetekben, hónapokban itt történik majd, az művészettörténeti időutazás lesz, de egyrészt persze utazás csak a képtár egyes termei között lesz, másrészt pedig a művészettörténet kifejezést sem kell annyira szó szerint és komolyan venni. Különböző korokat, művészeti korszakokat, művészi élethelyzeteket veszünk majd sorra, de sokkal kevesebbet fogunk beszélni róluk, mint amennyire megéljük őket. Ugyan kávéházi környezetben kezdünk, de a szecessziós kerteken át még egy lövészárokba is eljutunk majd. Eközben kézzel foghatóvá válik minden, amiről szó esik, de nem a múzeumi "keveset a kéznek" szabály fordul át teljesen, hanem mi magunk készítjük el vagy alkotjuk újra ezeket a képeket és tárgyakat. Tehát utazás, művészet és történet is lesz, rajtunk múlik, hogy miként alakítjuk.

I. óra: Szimbolizmus - Japán kávéház

1. Bevezetés:
"Volt egy kávéházunk az Andrássy úton, abban a kedvesebbik időben: a Japán kávéház; fehér majolika falai teli pingálva bambusszal, krizantémmal, vázákkal, álmodott madarakkal. Akik oda jártunk a Japánba, talán messzibb mentünk, mintha Japánba mentünk volna; távolibb exotikum volt ez a kávéház, mint a fehér lótusz, a zöld thea, s az arany Buddha világa: mert a Japán kávéház az ifjúság tündér-hazája volt. - Odamentem délután, elhanyagolva regényolvasást, lóversenyt, meg szerelmet is néha; a barátkozás szent idejében olyan szent szükséglete ez az életnek." (Szép Ernő)
Miért neveznek el egy budapesti kávéházat egy másik országról? Pláne ilyen távoliról? És miért kezdjük a szimbolizmus, a századforduló magyar művészetének megidézését egy kávéházban? A válaszok mind benne vannak az idézetben: egy olyan időszakot kell elképzelnünk, amikor felszabadultak az ötletek, a színek és a szavak, az emberek szabadnak érezték magukat, és merték használni azt a képességüket, amit időről időre mindig kénytelek "szögre akasztani" - a fantáziájukat.

2. Hangulatteremtő fázis:
Képvetítés aláfestő zenével a Japán kávéházzá alakított Freskós szalonban.
Nem véletlen a kávéház elnevezése: a japán fametszetek világa óriási hatással volt az impresszionistákra, posztimpresszionistákra, a század végén pedig a szimbolistákra és a szecesszió alkotóira is?

3. A tudásanyag átadása:
A század utolsó évtizedében az emberek úgy érzékelték, hogy a társadalmi életben pangás van (statikus világ), ezzel szemben a technikai-szellemi fejlődés meghökkentő ütemű (dinamizmus). A kettő közötti ellentét kiegyenlítését a művészettől és a kultúrától várták.
A szimbolista festők elutasították a realizmust; úgy vélték, a festményeknek gondolatokat és lelkiállapotokat kell közvetíteniük, nem pedig csak egyszerűen lemásolniuk a látható világot. Népszerűek voltak a vallási és mitológiai témák; az erotika, a halál és a bűn ábrázolása is gyakran előfordult. A szimbolizmust általában egy olyan eszmei irányzatnak kell tekintenünk, amelyre a miszticizmus (hit abban, hogy az ember közvetlenül érintkezhet a természetfeletti erőkkel), az álomszerűség, a szubjektivitás és a szinesztézia (összeérzés - a különböző érzetek egymásba fonódása) jellemző, és amely az írók, költők és képzőművészek szoros együttműködéséből formálódott ki. A szimbolisták tehát a látható dolgok mögötti valóságot kívánták bemutatni. Az alkotásaikban használt jelképek általában szubjektívek, több rétegben értelmezhetőek, egyéniek.
A kor művészeinek alapvető életérzése a dekadencia (hanyatlás, bomlás), melynek jellemzői:
- eszménytelenség, kiábrándultság
- a hagyományos értékek válsága (pl. igaz szerelem, becsület, hazaszeretet, karrier, pénz)
- világtól elforduló magány, depresszió, szorongás-élmény
- halálhangulat
- a befelé forduló, csendes, önmarcangoló "remete"-típus.

4. Kreatív feladat - Szinesztézia-játék:
A diákok válogathatnak megadott szavak közül, melyekből szinesztéziát kell alkotniuk.Miután minden diáknak van egy-egy verssora, ezt szimbolista stílusban levelezőlappá kell alakítania, melyet címezhet egy-egy korabeli író, festő részére.

II. óra: Szecesszió - Szecessziós színház

1. Bevezetés:
Ha valami úgymond "beette" magát a közbeszédbe - mármint a művészeti korszakok közül -, az a szecesszió, ezt a kifejezést látszólag elég bátran használja mindenki. "Ez olyan szecessziós lámpa" - mondják a bútorboltban. "Ennek az utcának tisztára szecessziós hangulata van" - mondja az egyik turista a másiknak. "Nem is tudom, mi legyen a plakáton, magára bízom, de legyen szecessziós a terv, azt szereti mindenki" - mondja a megrendelő. "Nem volt rossz a darab, csak az a két ripacs ne ugrált volna a helyes, szecessziós díszletek között" - halljuk színház után. De például szecessziós éttermi menüről még nem hallottunk. Szóval mi is lehet ez a dolog, ami nem is annyira kor és stílus, mint inkább hangulat? És miért emlegetik ennyien, ennyiféle különböző dologgal kapcsolatban? Mi lehet a közös egy plakátban, egy nyakkendőtűben és egy épület homlokzatában? Erre úgy kapjuk meg legkönnyebben a választ, ha nekiállunk, és el is készítjük őket.

2. Hangulatteremtő fázis:
Képvetítés aláfestő zenével a szecessziós berendezésű lépcsőfordulóban.

3. A tudásanyag átadása:
A szimbolizmussal sok rokon vonást mutató, azzal egy időben jelentkező szecesszió az 1890-es években élte fénykorát. Angliából indult ki és onnan elterjedve, az egyes országokban más és más elnevezést kapott: Angliában Modern Style-nak, vagy Liberty Style-nak, Franciaországban Art Nuoveau-nak, Németországban Jugend Stile-nek, még Ausztriában és nálunk szecessziónak hívják.
A szecesszió latin eredetű szó, jelentése "kivonulás", azaz a múlttal való szakítás. Alkotói az akadémizmussal és a kor hivatalos normáival helyezkedtek szembe. Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, döntően természeti formák mintájára építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, "organikus" jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés az egyenes, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, hullámzó, gömbölyded formákat, íveket.E mozgalomra nagy hatást gyakoroltak a japán fametszetek. A szecessziós művészek egzotikum iránti fogékonyságáról tanúskodik, hogy a japán művészet mellett a jávai és a muzulmán világ formakincsét is tanulmányozták.
A szecesszió nem tett különbséget magas művészet és alkalmazott művészet között, mélyen elítélte a tömegtermelést annak silánysága miatt, ezért újjáélesztette a kézműves mesterségeket, valamennyi művészeti ágat egységbe kívánta fogni. A szecesszió mindenekelőtt az iparművészetben, s bizonyos mértékig ahhoz kapcsolódva a képzőművészetben kifejlődő mozgalom. A tárgyalakításban, a grafikában és a festészetben találta meg a maga sajátos munkaterületét. Az építészetben is gyakran folyamodott az ipar- és a képzőművészet segítségéhez.
A szecesszió újraformálta a tárgyi világot a lakberendezési és használati tárgyakat; a plakátot, reklámgrafikát, a nyomtatott betűt, a divatcikkeket, de az erőművek gépein is ott a nyoma. A modern design-szemlélet szándéka ott van benne, és céljaihoz a legkorszerűbb technológiai megoldásokat és anyagokat (acél, bauxit-, vasbeton, üveg) is felhasználta.

4. Kreatív feladat - Szecessziós színház tervezése:
A diákok fekete-fehér szimpla, szögletes épületekből, bútorokból, ruhákból stb. szecessziós színházat terveznek. Négy csoport dolgozik párhuzamosan, a csoporton belül a feladatok meg vannak osztva. A feladat, hogy pl. a Bőrgyár épületét, színpadát szecessziós jellegűvé alakítsák át, tervezzenek bele díszletet, jelmezt és plakátot szecessziós stílusban, a fotók egymásra, egymás mellé ragasztásával, majd vázlatosan átrajzolva az egyszerű vonalakat a szecesszió stílusjegyeknek megfelelően.

III. óra: Nyolcak - Kiállítás megnyitó

1. Bevezetés:
A hangulatteremtő fázis instrukcióinak megadása.

2. Kreatív feladat - Képregény rajzolás:
A diákok korabeli Nyolcak kiállítás kritikák, beszámolók alapján rajzolnak képregényt, vagy életképet. A háttér információkat elolvasva jutnak a rajz készítéséhez szükséges tudásanyaghoz. A munka során felhasználhatnak színes papírokat és újság kivágásokat is, valamint a megkapott idézeteket. A feladatot négy csoportra bontva végzik, a négy csapat a történet különböző időszakait dolgozza fel, majd egymásnak elmesélve a történetet jutnak a teljes ismeretanyag birtokába.

3. A tudásanyag átadása:
Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos alkotta annak a csoportosulásnak a magvát, amely művészetével kapcsolódott a társadalmi reformokat követelők egyre szélesedő táborához.
A Nyolcak a modern francia festészet s ezen belül is elsősorban Paul Cézanne és Henri Matisse példáin okulva alakították ki művészi elveiket, azaz a kubizmus és a korai expresszionizmus, (a fauvizmus) szellemi és művészi törekvéseit ötvözték személyes magyar elemekkel.
A szilárd rend művészetének ideája együtt járt az impresszionizmus teljes elutasításával, ami magával vonta, hogy a képépítés során a lényegesnek tartott és mellékesnek ítélt motívumok szigorú megkülönböztetésben részesüljenek. A tájkép, a csendélet, a portré és az akt festői eszközökre koncentráló műfajai elsősorban ideológiamentességüknél fogva váltak alkalmassá a Nyolcak tagjai számára művészi elveik kifejtésére. A Nyolcak művészcsoport 1911 áprilisának elején alakult meg. Az eseményre egyes források szerint Orbán műtermében került sor, a névválasztás pedig Berény ötlete volt. Mivel közös kiállításaikon sohasem nyolcan, hanem hol többen, hol kevesebben állítottak ki, felvetődik annak lehetősége, hogy a névválasztásnak elsősorban szimbolikus szerepe volt Kernstokék számára. A nyolcas szám vallás- és kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, általános értelemben a kozmikus egyensúly és harmónia, a nyugalom és rend megtestesítője, a kereszténységben a föltámadás és a megváltás száma, a zsidó vallásban a szövetség jelképe. A Nyolcak, mint csoport története az első világháború kezdetével végérvényesen lezárult.

IV. óra: Mednyánszky és a Vadak - Lövészárok

1. Bevezetés:
A hangulatteremtő fázis instrukcióinak megadása.

2. Hangulatteremtő fázis:
Egy teljesen elsötétített szobában filmből kivágott klasszikus zenét hallunk harci zajokkal (géppuska, robbanás, stb.) vegyítve. Két 3-3 fős csoport előzetes megbeszélés után némajátékkal egymás ellen harcoló katonákat játszik a lövészárokban. A csapatok felváltva mozdulnak, akkor és addig mozoghatnak, amíg éles fénnyel megvilágítjuk őket (pl. vetítővel). A többiek a haditudósítók, nem csinálnak mást, mint feszülten figyelnek és "fényképeznek" az agyukkal. A rövid drámajáték után lekapcsoljuk a zenét, kinyitjuk az ablaktáblákat és a kellemes tavaszi napsütés beáramlik a szobába, már semmi nem emlékeztet az előbbi jelenetre.

3. Kreatív feladat I. - Akciórajz:
A diákok néhány vonalas vázlatot (sziluettet) készítenek átlátszó fóliára vastag, fekete alkoholos filccel egy-egy jellegzetes mozzanatról, élményről Mednyánszky stílusában.

4. A tudásanyag átadása:
A dualizmus fénykora ez nálunk. A Monarchia élén Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki 1896-ban megnyitotta a millenniumi ünnepségeket Budapesten, majd 1914-ben a Monarchiát belesodorta az I. világháborúba, ami végül is a birodalom széthullását eredményezte. A növekvő feszültség, a kirobbanó háborúk ellenére ez a néhány évtized a gazdaságban, a tudományban és a technikában, valamint az építészet, a művészetek terén is a lendületes fejlődés kora.A francia fauvizmus (vadak mozgalma) - mint legelső avantgárd irányzat - radikális módon borítja fel a megszokott művészi ábrázolási módot. Lemondanak a tér- és tömegábrázolás illúziójáról, mindent két dimenzióba, síkba terítenek ki. Nem használnak önárnyékot, csak esetenként vetett árnyékokat; egyszerűsítik a figurális valóságot; felrúgják a perspektivikus szabályokat, a megszokást. Nincs távlat, nincs tér; színeikben kevés a tört szín, keveretlen, intenzív színeket használnak, a színek térhatásában bíznak: a hideg-meleg színek közelítő-távolító mivoltát használják ki. A vadak nem foglalkoztak társadalmi témákkal, elsüllyedtek a személyes mondanivalóban, a személyes újításokat tartották szem előtt. A realisták ezzel szemben továbbra is felvállalják az emberi nyomorúság dokumentációját. Mednyánszky László, a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége azért vállalta fel a realista ábrázolásmódot az avantgárd irányzatok korszakában, mert volt mit bemutatnia. A nemesi családból származó festő rendkívüli lelki mélységben ábrázolta az emberi magányt, a szenvedést, a kiszolgáltatottságot. Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva a létminimum határán élt. Az első világháborúban a fronton, mint haditudósító festette katonaábrázolásait, ezen kívül tájképei és csavargóképei a legismertebbek.

5. Kreatív feladat II. - "Vad háttér":
Minden diák megrajzolhatja, festheti realista stílusban készült művének hátterét a vadak stílusát követve. Ebből a háttérből több változatot is készítve, kipróbálhatják azt, hogy mennyiben változtatja meg a kép hangulatát a színek választása.

V. óra: Aktivisták - Szerkesztőségben

1. Bevezetés:
Minden csoport kap egy-egy kötetet a Ma gyűjteményéből, a diákoknak ezt kell átlapozniuk, majd találgatniuk, mi lehet az aznapi helyszín?

2. Kreatív feladat - Újság készítése:
A diákok négy csoportra osztva saját kiadványt terveznek a saját osztályuknak: Szerzők (címek, alcímek, újságcím); grafikusok (illusztrációk, képversek); tipográfusuk (betűk / betűtípusok, elválasztó vonalak, vesszők, stb.); szerkesztők (címlapterv, oldalvázlat, tördelés) dolgoznak egy közös kiadványon.

3. A tudásanyag átadása: A 20. század második magyar avantgárd csoportja, a magyar aktivisták köre - a Nyolcak utolsó kiállítása után két évvel - 1914-ben szerveződött, és 1927-ig működött. Az eleinte kizárólag irodalmi és politikai törekvéseket képviselő csoport 1917 körül több haladó képzőművészeti irányzatot magában foglaló egységes művészeti és világnézeti mozgalommá alakult. Orgánumukban, a Kassák Lajos szerkesztette Ma folyóiratban a grafika játszott vezető szerepet, például Berény Róbert plakátjai és Tihanyi portréi. A Tanácsköztársaság ideáit hirdető plakátokat, Berény Róbert és Bortnyik Sándor munkáit is közölte a folyóirat. Kassák 1917-ben kiállítótermet is nyitott Ma néven, ahol két év alatt kilenc kiállítást szerveztek. Kassák Lajos a kiállításokat a MA Visegrádi és Váci utcai szerkesztőségi termeiben rendezte az általa felfedezett művészek munkáiból. Uitz Bélán kívül Tihanyi Lajos, Bortnyik Sándor, Pátzay Pál mellett Gulácsy Lajos, Bohacsek Ede, Schadl János, Dobrovits Péter, a Galimberti házaspár stb. szerepeltek.
A Tanácsköztársaság bukása után a Ma-kör és Kassák emigrációba kényszerült, a magyar Aktivisták mozgalma 1920 után külföldön folytatódott. Az emigráció legfontosabb műfaja a művészeti lap volt: Bécsi Magyar Újság, Testvér, Ék stb., de vezető szerepét továbbra is megőrizte a Ma, amely számos könyvet is kiadott. A mozgalom ebben a szakaszban szakított a korábbi expresszionista, kubista és futurista formanyelvekkel, és a dadaizmust részesítette előnyben, a mértani formák örökérvényűnek hitt rendjét alkalmazta, majd eljutott a konstruktivitáshoz. Ebben nagy szerepe volt Kassák és Bortnyik Képarchitektúrájának.

VI. óra: Szentendrei Iskola - Utazás időben, térben

1. Bevezetés:
Amikor az ember - ezen belül is például a diák - hosszú tanulási folyamat után az aktuális megmérettetés előtt áll, vagy csak egyszerűen visszagondol az elmúlt időszakra, olyan érzése támad, mintha hirtelen mindent egyszerre látna - ám igencsak rendezetlenül. Kifejezések találkoznak évszámokkal, festmények mosódnak össze grafikonokkal és táblázatokkal, stílusok és korstílusok, korszakok és évszázadok keverednek egymással, nevek, arcok és cselekedetek cserélnek gazdát, fontos események kapnak meglepő háttereket, és megvilágítást. A fent leírtakat nagy jóindulattal nevezhetnénk szürrealizmusnak is, de ennél egyszerűbb magyarázat is van: az agy természetes működéséről van szó. Az elménk magától - ha nem szólnak bele - ilyen, így működik, így érzi jól magát. Csak kérdésre vagy felszólításra rendeződnek a dolgok valamelyest.
Most, hogy a sorozat végére érünk, az egyszerűség és a kaland kedvéért, nem teszünk fel kérdéseket, eltekintünk a rendszerező, összefoglaló feladatoktól, és csak annyit kérünk, készüljön egy pillanatfelvétel az emlékek és az információk jelenlegi állapotáról. Keveredjenek bátran figurák és hátterek, korszakok és stílusok - a kiválasztott alakok vándoroljanak térben és időben a legkülönbözőbb helyekre, találják meg a helyüket ott, ahova nem valók. Nem azt kell felhasználni, amit biztosan tudunk, hanem azt, ami az eszünkbe jut.

2. Kreatív feladat - Utazás időben, térben:
A bevezetés szakaszában felvázolt feladat megvalósítása: kollázs, montázs készítése a képtár anyagából nyomtatott reprodukciók, színes papírok, textilek és különböző eszközök felhasználásával.

3. A tudásanyag átadása:
A Szentendrei Iskola a harmincas évek elején kibontakozó avantgardista mozgalom központja volt. Az avantgárd törekvések rövid ideig tartó, forradalmi lendületű mozgalmakat hoztak létre. Céljuk a lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezésformák keresése. Az irányzatokban többnyire nincs semmi közös, csak a lázadás, a formabontás vagy építés szándéka. Szentendrén dolgoztak a szürrealizmus magyar válfajának képviselői. A szürrealizmus a két világháború közti periódus egyik legismertebb művészeti mozgalma volt az irodalomban és a képzőművészetben. Fiatal művészek vágyát fejezte ki, hogy a valóságnál is valóbb dolgokat alkossanak. A szürrealisták kijelentették, hogy éber állapotban nem lehet valódi alkotásokat létrehozni, olyan lelkiállapot után sóvárogtak, amelyben felszínre kerülnek lelkünk mélyebb, tudat alatti rétegei. A Szentendrei Iskola nem stílusirányzat volt, hanem hasonlóan gondolkodó művészek csoportosulása. A Szentendrei Iskola legkiemelkedőbb tagjai: Vajda Lajos, Korniss Dezső, Ámos Imre és Anna Margit.

AJÁNLÓ

KIÁLLÍTÁSOK

HÍREK