TÁMOP-3.2.8/B-08-2009-0018 Élmény KÉP - Tudás TÁR

Műalkotások befogadására építő, ismeretszerző múzeumpedagógiai foglalkozások
Óravázlat

Intézmény: Városi Képtár - Deák Gyűjtemény (8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10.)
Tel/fax: 22/329-431, e-mail


Időpontok: 2009/10-es tanév
A foglalkozásokat tartja: Múzeumpedagógus
A foglalkozásokat kidolgozta: Rosta Helga, Laskó Zoltánné, Szirmai Nóra és Czinki Ferenc
Korcsoport / osztály: Általános iskola, felső tagozat
Órák anyaga: Tananyaghoz kapcsolódó komplex, interaktív foglalkozás, mely magába foglal rajz és vizuális kultúra, művészettörténet, valamint ének-zene tárgyak körébe tartozó ismereteket.
Órák típusa: Múzeumi óra (6 alkalom / 90 perc)
Célja: A Városi Képtár gyűjteményének értelmezhetővé és hasznosíthatóvá tétele a formális oktatásban részt vevő gyermek- és ifjúsági korosztály számára.


A múzeumi órák
- nevelési feladatai: Készség- és személyiségfejlesztő alkalmak, melyek teret adnak a tananyaghoz kapcsolódó kompetenciák elsajátítására, fejlesztésére.
- oktatási / didaktikai feladatai: A művészeti gondolkodás és a vizuális készségek fejlesztése a felfedezéses tanulás és a kooperatív feladatmegoldás segítségével.
- pedagógiai / pszichológiai: Érdeklődéskeltő, motiváló, csapatépítő foglalkozások a problémafelvetés, és problémaszituáció megteremtésének módszereivel.
Felhasznált oktatási módszerek: Szemléltetés, kooperatív módszerek, megbeszélés, játék.
Foglalkozási forma: Csoportmunka.

A múzeumi órák kerettörténete

Az alábbi feljegyzések a Képtár egyik rendszeres látogatójától származnak. Nem tudunk róla sokat, magányos belvárosi ember, talán valaha író volt - de ez sem biztos. Időnként leül a freskós teremben, kávét vagy teát kortyol, a plafont, a csillárt nézi - majd papírja fölé hajolva megírja azt, ami körülötte zajlik. Megírja a várost.

I. óra: Rejtekhelyek - Tájképek

1. Bevezetés:
Tudtommal a Városi Képtárban nincs éjszakai műszak. Mégis, amikor kora reggel a teremőrök nyitják az épületet, a takarítónők pedig először vonulnak végig a termeken vödreikkel és felmosófáikkal, gyakran találnak itt-ott olyan nyomokat, mintha valaki éjszaka mégiscsak dolgozna itt, lenne valamiféle titkos éji ténykedés, ami elsőre nem tűnik veszélyesnek - ámde természetesnek se, egyáltalán. Emlékszem, hogy egyszer összefestékezett rongyot találtak az egyik szék alatt, máskor egy gazdátlan ecsetet a szemeteskosár mögé dobva, és tisztán emlékszem arra a csikorgó téli reggelre is - akkor esett le az első hó -, amikor az egyik takarítónő sikoltva rohant felém a folyosón, mintha kísértet látott volna, mert egy piros, zöld, sárga és lila festékpacákkal borított köpenyt talált az egyik festőállványra akasztva. És valóban, ahogy a nyitva felejtett ablakon szinte bezuhanó csípős reggeli szél meglebegtette a köpeny alját, egészen olyan volt, mint egy valódi kísértet - egy valaha élt festőművész itt felejtett, tehetetlen lelke.
Aztán később, közös amatőr nyomozásaink során rájöttünk - mert se minket, gyakori látogatókat, se az itt dolgozókat nem hagyták nyugodni ezek a kellemetlen esetek -, hogy semmiképpen sem kísértetről van szó, hiszen az elkóborolt lelkek nem szokták fölfeszíteni az ablakok zárait, hanem a falakon keresztül járnak, mint öreg épületekben a fuvallat. Még inkább bizonyosságot nyert az a feltevésünk, hogy valóban élő személlyel van dolgunk, amikor az irodában az egyik asztalfiókot kihúzva találtuk, és az onnan eltűnt papírok, feljegyzések és tárgyfotók alapján kiderült, hogy akár kísértet, akár nem, mindenképpen különös érdeklődést mutat a tájképfestészet iránt, és ahhoz is jó érzékkel rendelkezik, hogy kiválassza a gyűjteményben szereplő legértékesebb darabokat.
Ekkor minősítettük nem hivatalos nyomozásunk tárgyát műkincshamisítási üggyé, tettük ezt azért, mert a gyűjteményből soha egyetlen darab sem tűnt el, de a mozaikdarabkákat összerakva arra juthattunk, hogy éjszaka igenis alkotómunka folyik a képtár falai között, valaki másolja az itt található képeket - és ha elég jól dolgozik, abban sem lehetünk biztosak, hogy vajon az eredeti képek vannak-e még a falon.
De ne ijedjünk meg, korábbi jegyzeteim és különös megérzéseim alapján arra jutottam, hogy nem valamiféle alattomos bűntény áll a háttérben, nem a haszonszerzés a cél, nem valódi bűnözővel van dolgunk - hiszen egy valódi bűnöző soha nem hagyna maga után ennyi nyomot. Ez az ember azt akarja, hogy észre vegyük, hogy tudjunk a létezéséről - netán azt, hogy leleplezzük. Talán ő maga is tehetséggel megáldott művész, csak nem jutottak neki saját ötletek, ezért másolja a másét. Talán éppen szenvedélyes műgyűjtő, aki szeretné a falán látni ezeket az alkotásokat, és mivel az eredeti nem lehet az övé, hát egy saját kezű másolattal is beéri. Valódi célommá tehát mostanra nem is feltétlenül az illető leleplezése vált, hanem sokkal inkább az, hogy megfigyeljem és lejegyezzem, miként dolgozik, milyen ember lehet, mire lehet következtetni a hátrahagyott nyomokból - és legvégül: mi készteti erre a magányos és titkos éjszakai elfoglaltságra.
Ha segítségemül szegődtök, mert jó segítőkre, éles látásra és sasszemekre mindig szükség lehet - ne feledjétek, hogy minden apró részletre oda kell majd figyelnünk. Okosabbnak kell lennünk nála is.

2. Játékos ismeretszerző fázis:
A mi titokzatos éjszakai látogatónk ezúttal maga után hagyott négy festményrészletet. Vajon melyik képből származhatnak a részletek? Mi volt velük a célja? Hol állt a festő, honnan láthatta ezt? Keresd meg azt a pontot, ahol állhatott! Miért pont a tájképek?
Beszélgetés a tájképekről.
Ki lehetett a hamisítónk? Milyen ember lehet? Mi lehet látogatásainak célja?

3. Kreatív feladat:
Diavetítővel tájképnagyítás, és "képrészletezés".
Egy adott képre számozott négyzethálót terítünk, és felosztjuk egymás között a részleteket. Mindenki megrajzolja egyező papírméretre a saját részletét, majd a részletekből összeállítunk egy hatalmas képet, a kivetített kinagyított mását
.
4. Értékelés:
A kész műalkotás(ok)ról beszélgetünk.

Eszközök:
4 db repró részlet
Fotó egy tájképről a vetítéshez négyzethálóval
Egyforma rajzlapok, kréta (csomagolópapír, rajzeszközök, tájkép fotó/repró, ragasztó)
Laptop
Projektor

Festmények:
Czigány (Wimmer) Dezső: Francia kolostor II. (leltári szám: 89.30.1.; méret: 65x54,3 cm; korszak: 1920-as évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: vászon)
Kádár Béla: Hidas városkép (leltári szám: 89.82.1.; méret: 70,8x100 mm; korszak: 1920-as évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: karton)
Nagy Sándor: Kertben (leltári szám: 89.15.1.; méret: 31,7x44 cm; korszak: 1910-es évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: vászon kartonra ragasztva)
Szüle Péter: Őszi táj (leltári szám: 94.270.1.; méret: 157x112 mm; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: akvarell; anyag: papír)
Bene Géza: Fák (leltári szám: 89.64.1.; méret: 14,2x20,9 cm; korszak: 1950-es évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: dekli)
+ az aktuálisan kiállított összes tájkép

II. óra: Más kép, képmás - Portrék

1. Bevezetés:
Sajnálatos módon gyakran kalandoznak el a gondolataim, jegyzetlapjaim is mondataim elkóborlásáról tanúskodnak, még ebben a képtárban is gyakorta úgy érzem, hogy eltévedek, pedig ismerem, mint a tenyeremet. Hogy alaposan megismerjünk egy másik embert, egy várost, egy galériát vagy akár egyetlen műtárgyat, nem elég cikázó tekintetünket végigfuttatni rajta, és az első benyomások alapján véleményt mondani. Mert mi van, ha mégsem vettünk észre mindent, ha a legfelső réteg, az első pillantás csak becsapás, és a lényeg, a szépség nem adja magát elsőre? Ezért ülök le gyakran ezekben a termekben, és töltök akár egy órát is egyetlen kép előtt, amíg úgy érzem, hogy már minden pontját ismerem az alkotásnak - aztán mégis újra jön a kétkedés, egy újabb megválaszolatlan kérdés formájában. A portrékat kedvelem ilyen szempontból a leginkább, mert ott a szemek is mesélnek, és ha van valami, amit elsőre nem lehet pontosan kifürkészni, az a tekintetbe beleírt történet. Ezért nézegetem hosszan Mednyánszky László portréit, vagy Rippl-Rónai József munkáit.
Egyik alkalommal, amikor Poskar alezredes pödört bajuszát tanulmányoztam éppen, arról értesítettek, hogy az egyik biztonsági kamera felvételén egy gyanús alak tűnt fel a 3. teremben, néhány órával ezelőtt. Nem a külseje volt gyanús, hiszen jómódú úriember látszatát keltette, hanem az a tény, hogy kifogástalan modora és a protokoll hibátlan ismerete ellenére a kalapját mindvégig a fején felejtette, ezen kívül pedig gyanúsan hosszan időzött egyes képek előtt, mindenféle szögből szemügyre vette őket, és ez több volt, mint egyszerű látogatói műélvezet. Jegyzetelt és kisebb rajzokat készített. Előtanulmányokat végzett - így mondanák a szakemberek. Amikor a kezembe adták a kinyomtatott képet, kissé megremegett a lábam, egyszerre féltem a bizonyosságtól és a bizonytalanságtól. Amikor megpillantottam "titokzatos barátunk" elmosódott alakját a felvételen, mégis tudtam, hogy messze még a történet vége. Arcának homályos foltja nem árult el semmit, de a mozdulat, ahogy egy kép közelébe hajolt, minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy az éjszakai látogatónkról van szó.

2. Játékos ismeretszerző fázis:
A történet felelevenítése
Ki lehet az éjszakai látogató?
Embertípusok, arcok, grimaszok.
Fényképolvasás: Kiről van szó? Ki lehet ő?
A Képtár portréinak felvillantása, a portrék sokszínűségének felvázolása. Beszélgetés a Képtár portréiról, portréfajtákról, a portrék fejlődéséről.

3. Kreatív feladat:
a.) A gyerekek 4 csoportra osztva fantomképet rajzolnak a képtár 4 portréjáról, miközben ki kell találniuk, ki lehet az ábrázolt személy és elmesélni a történetét.
Ha van még idő:
b.) Sablonok készítése portrékból
c.) Arcok és ruhák: képek társítása ruhákkal, használati tárgyakkal, illetve helyszínekkel.
Csoportmunkában, párhuzamosan is lehet végezni a feladatokat!

4. Értékelés:
A kész műalkotás(ok)ról beszélgetünk.

Eszközök:
Fotóportrék a vetítéshez
Gyűjtemény a képtár portréiból a vetítéshez
Rajzeszközök
Ruhák, használati tárgyak, helyszínek fotói (magazinokból)
Laptop
Projektor

Festmények:
Czimra Gyula: Férfi arckép (leltári szám: 94.54.1.; méret: 33,5x31,5; korszak: 1920-as évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: vászon)
Czóbel Béla: Zöldkabátos női portré (leltári szám: 94.60.1.; méret: 62x36 cm; korszak: 1960-as évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: vászon)
Farkas István: Látnoknő /Nagykezű, szentimentális modell, Nagykezű modell/ (leltári szám: 89.40.1.; méret: 94 x 77,6 cm; korszak: 1920-as évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: vászon)
Mednyánszky László: Csavargófej /Jan Horák/ (leltári szám: 89.112.1.; méret: 41,4x33,5 cm; korszak: 1910-es évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: vászon)
+ A Képtár összes portréja a vetítéshez.

III. óra: Csendéletek

1. Bevezetés:
Aztán mintha megérezte volna, hogy majdnem lelepleződött, hetekig nem bukkant föl a képtárban, vagy legalábbis jobban ügyelt a szokottnál arra, hogy nyomokat ne hagyjon maga után. Mintha azt akarta volna, hogy mi magunk is bizonytalanodjunk el, kérdőjelezzük meg létezését, és merüljenek feledésbe, az emlékezet bizonytalan világába a kézzel fogható bizonyítékok. Magam azokban a napokban éppen új lakásom berendezésével voltam elfoglalva, azzal, hogy a rengeteg apró tárgy, vázák, gyümölcstartók, apróbb szobrocskák, kancsók és cserepes virágok - zömében ajándékok - végül hová kerüljenek, ahol nincsenek nagyon útban, de mutatnak is valahogy - de ez talán már tényleg nem tartozik a tárgyhoz.
Mindez valószínűleg csak azért jutott eszembe, mert valamelyest mégiscsak kötődik a férfi ismételt felbukkanásához, ugyanis érdeklődése mintha hirtelen áthelyeződött volna a csendéletekre - talán éppen befejezte az egyik tájkép másolását - így a csütörtöki nyitás után nem sokkal újból gyűjtögethettük hátrahagyott nyomait: apró tárgyakat - melyeket talán mintának használt - és jegyzetlapjait.
Találtunk tehát:
5db maszkot, 1db nagylevelű szobanövényt;
3 db citromot, 1 lime-ot, 2db narancsot és 2db halat;
1db rövid pengéjű kést és 1db csíkos terítőt, valamint 1db sárga talpas tálat;
1db fedeles cukortartót, 1db babér koszorút és 1db ősrégi aranykeretes kislányportrét.
Ezen kívül egy-egy papír fecnin az alábbi sorokat: Figyelni a kék kancsó szokatlan árnyékára!; Vajon milyen halak lehetnek ezek?

2. Játékos ismeretszerző fázis:
Mikor megtaláltuk melyik képre utalhatnak az adott tárgyak, beszélgetés a csendéletekről.
Vetítés: csendéletek korszakonként. A csendéletek témáinak változása az idők során.

3. Kreatív feladat:
"Traktor a tányéron" - modern csendéletek. Fotómontázs, illetve vegyes technikát alkalmazva.

4. Értékelés:
Egymás csendéleteinek megtekintése.
Beszélgetés arról, hogyan változott az ábrázolt tárgyak köre az idők során. Vannak-e jellegzetesen XXI. századi csendéleti elemek? Melyek lehetnek, vagy lehetnének ezek? Miért pont ezek?

Eszközök:
4 lista a talált tárgyakról
Rajzeszközök
Fotók, újságkivágások, rongy darabok, stb. a montázshoz
Olló, ragasztó, kartonpapír
Csendéletek a foglalkoztató teremben és a Képtárban

Festmények:
Perlott-Csaba Vilmos: Csendélet maszkokkal (leltári szám: 94.212.1.; méret: 78x67,3 cm; korszak: 1920-as évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: vászon)
Kosztolányi-Kann Gyula: Csendélet szobrokkal (leltári szám: 94.165.1.; méret: 59,3x54,6 cm; korszak: 1910-es évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: vászon)
Kmetty János: Asztali csendélet (leltári szám: 94.147.1.; méret: 45x60 cm; korszak: 1930-as évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj és tempera; anyag: karton)
Czigány Dezső(?): Csendélet /banánnal, naranccsal, halakkal/ (leltári szám: 89.29.1.; méret: 45 x 54 cm; korszak: 1910-es évek; képzőműv. ág: festészet; műfaj: festmény; technika: olaj; anyag: vászon)
+ az aktuálisan kiállított összes csendélet

IV. óra: Hamis a paca - Kompozíciók

1. Bevezetés:
Nem telt el hosszú idő legutóbbi feljegyzésem elkészítése óta, talán nem is tudok semmi újról beszámolni, csak azokat a kérdéseket osztanám meg azzal, aki ezt olvassa, amelyek a tárgyak megtalálása óta foglalkoztatnak. Ülök újra a freskós teremben, ebben a koradélutáni nyüzsgésben, néhány teremre innen éppen gyerekfoglalkozást tartanak, a bejárat előtt turistacsoport téblábol - innen nézve körülbelül lengyelek lehetnek -, az egyik asztalon pedig összegyűjtve ott hevernek csendéletszerű halomban a nemrég talált tárgyak. Én meg azon gondolkodom, hogy vajon mitől lesz eredeti, művészi egy ötlet? Én csak ideszórtam mindent, amit találtam - akkor ez most mi is valójában? A jegyzeteimet sem gondolom művészetnek, egyszerűen leírom a fontosnak tűnő tényeket, meg a kevésbé fontosakat, és várom, hogy mi történik velük. Persze ez azon is múlik, hogy ki olvassa.
Már sokadik hónapja követjük a másoló műgyűjtőnk ténykedését, és sokadik hete próbálom rögzíteni az eseményeket, vannak már kézzel fogható bizonyítékaink, egy elmosódott fotónk, de még mindig messze vagyunk a valódi válaszoktól, és félek, ezek akkor is homályban maradnak majd, ha végül kiderül a férfi kiléte. Mert egyáltalán nem az számít, hogy kiről van szó, hanem a miértre lenne jó választ kapni. Talán naiv elgondolás ez, de ha megértjük a motivációt, csak akkor tanulhatunk az esetből. Miért gyűjti valaki a saját maga készítette hamisítványokat, hiszen másolni csak akkor lenne értelme, ha eladná őket. Vagy miért próbál meg valaki elhelyezni egy másolt képet a valódiak közé, hacsak nem azért, hogy megmutassa a saját tehetségét? Persze, tehetségnek tehetség - de vajon érték is? Nyilvánvalóan nem ér annyit, mint az eredeti, de akkor mennyit? Munka van mögötte, meg teljesítmény is - de ötlet semmi.
Akinek nem ismerik el a tehetségét, az végül titkos híresség akar lenni.
A művészi pályája ívét próbálom most elképzelni magamnak, ha ez ív egyáltalán. Hogy a gyakorlásból miként lett profizmus. Biztosan egyszerű formákkal kezdte. Másoljunk le most egy négyzetet és egy kört - mondta egyszer.

2. Játékos ismeretszerző fázis:
Beszélgetés: Mi valójában a műtárgyhamisítás? Mit jelent a művek eredetisége? Hogyan lehet bizonyítani? Vajon hogyan dolgozik a hamisítónk?

"Hamis" képek kerülnek a falra igazi kerettel, ezeket kell kiszűrni a gyűjteményből.
Módszerek, technikák megismerése.
Beszélgetés a műgyűjtésről, annak veszélyeiről, értékről és értéktelenről, giccsről stb
Beszélgetés a kompozícióról, a Képtár alkotásairól. Hogyan komponál a művész? Mit kell figyelni? Mi ez a sok paca és vonal?

3. Kreatív feladat:
Színes fólia kompozíciók változtatható háttérrel - játék a struktúrával. Rendbontás: egy-egy harmonikus egységet megbontása oda nem illő színnel, formákkal. (Közben fotózás, majd közös megtekintés.)

4. Értékelés:
Egymás kompozícióinak megtekintése. Az élő kompozíciók összehasonlítása a papír alapúval.

Eszközök:
"Hamis művek"
Sálak, színes anyagok
Kompozíciók a foglalkoztató terembe
Fényképező
Laptop
Projektor

Festmények:
Az aktuálisan kiállított összes kompozíció.

V. óra: Nyomtalanul - Kisplasztikák

1. Bevezetés:
Korábbi megengedő hangulatom határozottan múlni kezdett, amikor rájöttem, hogy az úgynevezett "meg nem értett" alkotó, mostanra elkezdett szórakozni velünk, ám viccei inkább otrombák, mintsem szeretni valóak. Láthatóan élvezi, hogy mi a felkutatására szövetkeztünk, és mintha semmit nem érzékelne abból, hogy valójában csak megérteni szeretnénk. Ma reggelre egy bugyuta - szerintem szándékoltan bántó humorú - versrészletet helyezett el az egyik asztalon, ahonnan jól látható lábnyomok vezettek a pincébe a kisplasztikákhoz. Minden faragatlansága és pimasz pökhendisége ellenére idemásolom az említett szöveget:
Fenn a létrán áll két angol
végzetük szörnyen lehangol
mert a létra felborul
s ők kinyúlnak ott alul.
Nem rakhatjuk össze őket
ha már egyszer összetörtek.


2. Játékos ismeretszerző fázis:
Jegyzetdarabkákon tulajdonságokat találunk, melyeket éjszakai látogatónk helyezett egy-egy kisplasztika mellé. Emellett még 4 verskezdeményt is találtunk látogatónk tollából, melyeket szertehagyott az épületben. A versrészletek pozitív külső, pozitív belső és negatív külső, valamint negatív belső tulajdonságokról szólnak. A feladat az, hogy ilyen csoportosításban a gyerekek 4 csoportra osztva összegyűjtsék a tulajdonság kártyákat, majd saját szavaikkal kipótolva befejezzék a verset.
Beszélgetés a kisplasztikákról. Vajon melyik, miért kelthette fel a hamisító érdeklődését? Megtapogatjuk a kijelölt műveket! Vajon volt olyan köztük, melyet tapintás után választott?

3. Kreatív feladat:
Agyagozás a foglalkoztató teremben, kis szobrok készítése: a megadott tulajdonságok formába öntése.

4. Értékelés:
Egymás munkáinak megcsodálása, összehasonlítása.

Eszközök:
Tulajdonságkártyák
Verskezdemények
Agyag (vagy gyurma)

Kisplasztikák:
Az összes kiállított kisplasztika "játszik".

VI. óra: Aukció

1. Bevezetés:
Visszautalás a hamisításos, kompozíciós órára.
Amit mi együtt készítettünk itt, az is műtárgy? Akkor akár szervezhetünk egy aukciót is, amin eladásra bocsáthatjuk műtárgyaitokat!

2. Játékos ismeretszerző fázis:
Utalás az előző foglalkozásokon már megbeszélt gyűjtőszenvedélyre: gyűjtés, a gyűjtemény bővítése. Az aukciók szereplői, tartozékai.
Licitálás: érték és mérték kapcsolata
Aukció megszervezése a gyerekek saját alkotásainak és a Képtár által felajánlott képeslapok, reprók, stb. áruba bocsátásával eszmei/jelképes áron.

3. Kreatív feladat:
A választott csoportok külön-külön feladatrészt végeznek az aukció megszervezésével kapcsolatban: Műtárgyak kiválasztása, sorrend felállítása
Meghívó, plakát tervezése
Képleírások készítése (technika, méret, stb.)
Lebonyolítás forgatókönyvének elkészítése (max. fél óra)
A szereplők kiválasztása (kikiáltó, hoszteszek, biztonságiak, művészettörténész stb.)
Vendéglátás

4. Értékelés:
Beszámoló: a csoportok beszámolnak egymásnak arról, hogy mit végeztek az aukció ügyében, megvitatják, értékelik a feladatrészeket.

Eszközök:
Minden elkészült munkának jelen kell lennie
Meghívó
Képleírások
Rajzeszközök, ollók, díszek, nyomdák, színes papír a meghívókhoz, képcédulákhoz
Karton a plakáttervezéshez
A tényleges aukció, a pályázat záró rendezvényén, egy családi nap keretein belül kerül megrendezésre.
(Meghívó a szülőknek, tanároknak!)

Festmények:
Saját művek felhasználásával.

• múzeumi óra
• Élmény KÉP - Tudás TÁR. TÁMOP Múzeumok Mindenkinek Program (Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése)