HETEDHÉT JÁTÉKMÚZEUM (Székesfehérvár, Oskola utca 2-4.)

a Moskovszky család játékgyűjteményét és Réber László grafikai hagyatékát foglalja magába.

Nyitás: 2012. május 11-én!



A Hetedhét Játékmúzeum Székesfehérvár történelmi belvárosában, a város leggyönyörűbb épületében, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben található. A múzeum két gyűjteményből létrejött állandó kiállítása a gyermeki lét varázslatos világába kalauzolja a látogatót. Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet Magyarországon egyedülálló, és Európában is elismert játékgyűjteménye a 18-19. századi játékkultúra rendkívül míves tárgyi világát mutatja be. A Moskovszky-gyűjtemény játékszerei saját korukról és a hajdani gyerekek vágyairól mesélnek. Réber László gyerekkönyv illusztrációi a mesék világából merítenek. Kiváló érzékkel ragadja meg a szereplők és környezetük karakterét. Szerethető, szeleburdi hősei otthonosan mozognak minden gyerekszobában. Rajzai máig sem szűnő varázsának egyik titka, hogy apró, játékos részletek sokaságával és sok humorral hinti tele a könyvoldalakat.
Mindkét gyűjtemény gyönyörködtet, ámulatba ejt, miközben piacorientált felnőtt világunkban arra emlékeztet, hogy a játék minden, ami az élet, de elsősorban tevékenység, és nem fogyasztás. Hiszen igazi örömet szerezni nem a játékszerrel, hanem annak használatával lehet.


MOSKOVSZKY-GYŰJTEMÉNY
Hol volt, hol nem volt, élt a világon egy kislány. Auer Erzsébetnek hívták. Jómódú polgári családban nőtt fel, boldog gyermekkora volt. Szerető szüleitől - különösen édesapjától - szebbnél szebb játékokat kapott. A boldog gyermekkor hamar véget ért, mert az édesapa korán meghalt. A család másik lakásba költözött. Erzsébet édesanyja úgy gondolta, hogy 11 éves lányának nincs már szüksége babákra, s a férje iránt érzett gyászában megfeledkezett arról, hogy egy alig felcseperedett gyermek számára a játékok az otthon melegét, a család semmivel sem pótolható biztonságát jelentik, akkor is, ha már csak ritkán játszik velük. Auer Erzsébet 1914-ben egyszerre vesztette el rajongva szeretett édesapját, és legkedvesebb játékait.
A Moskovszky-gyűjtemény története ezzel a szomorú történettel kezdődik, és úgy folytatódik, hogy ennek az időközben felnőtté vált kislánynak - és később lányának, Moskovszky Évának is - szenvedélyévé vált a játékgyűjtés, a régi játékok megbecsülése és szeretete. Moskovszky Éva tudományos szinten, több síkon is foglalkozott játéktörténettel, s a hazai játékkutatás kiemelkedő egyéniségévé vált. A nevével fémjelzett gyűjtemény azért különleges, mert a babákkal benépesített, antik bútorokkal berendezett, apró porcelánszervizekkel és egyéb használati tárgyakkal felszerelt parányi babaszobákba bepillantva megismerhető egy hosszú, több mint 100 éven átívelő időszak játékkultúrája, és a polgári életmód számtalan aspektusa (lakáskultúra, porcelán, divat, stb.) A több ezer apró játékeszköz egy része eredetileg is játéknak készült, a műtárgyak más része később vált játékká (pl. mesteremberek remekei, mintadarabjai). A tárgyegyüttesek szinte kivétel nélkül olyan babaszobák, amelyeket eredetileg maguk a gyűjtők rendeztek be és láttak el valamilyen történettel, jelentéssel. Tevékenységük mozgatórugója a játszás, ha úgy tetszik a szerepjáték volt, amelynek köszönhetően a kiállítás látogatói könnyedén beleélhetik magukat régi korok világába, és azonosulhatnak elődeink örökségével.


RÉBER-GYŰJTEMÉNY
Ki ne emlékezne a gyerekkorából a ragyogó színekben pompázó, nagyravágyó feketerigóra, vagy a Négyszögletű Kerek Erdő híres-neves lakóira? A szövegek mellett felbukkanó egyszerű vonalrajzok egy bölcs, emberszerető művész humorral átitatott és merészen a végletekig leegyszerűsített művei. Réber László (1920-2001), e művek alkotója, elsősorban meseillusztrációi révén vált ismertté. Rajzai olyan neves szerzők munkáit kísérik, mint Lázár Ervin, Janikovszky Éva. Ugyancsak kimagasló jelentőségűek azok a gyakran ironikus hangvételű grafikái, melyek a felnőtteknek íródott szépirodalmi művekben jelentek meg.
Az ő rajzai kíséretében olvashatjuk többek között Örkény István egyperces novelláit, Kurt Vonnegut regényeit, Murhy törvénykönyvét és Gerald Durrell könyveit. Több mint négyszáz könyvhöz készített rajzokat, s munkái tankönyvekben is megjelentek. Kevesen tudják róla, hogy nemcsak illusztrációkat, hanem autonóm grafikákat, plasztikákat, valamint három rövid rajzfilmet is készített. Alkotótevékenységét számtalan szakmai elismeréssel jutalmazták itthon és külföldön egyaránt. Szuggesztív, csak pár vonallal kialakított rajzai a XX. századi magyar grafika műfajának kiemelkedő jelentőségű darabjai, amelyek 2012. tavaszától immár a Hetedhét Játékmúzeum kiállítását gazdagítják.