Fejléc
Árnyék
 
Szubjektív objekt
Elválasztás

A Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Művészek Társasága meghívja Önt és barátait a Pelikán Galériába (Székesfehérvár, Kossuth u. 15.) Pálné Hencz Teréz és Arany GOLD Zoltán SZUBJEKTÍV OBJEKT című közös tárlatára. Megnyitja Czinki Ferenc író, szervező, 2016. augusztus 12-én, pénteken 18 órakor. Megtekinthető: szeptember 9-ig, keddtől péntekig 10-től 18 óráig. A belépés díjtalan!


A kiállított művek jegyzéke:

Pálné Hencz Teréz

A híd 1996--2016.; installáció (textil, hímzés); 4 x 240x120 cm
"Egy régi híd pusztulása nagyobb hiányt jelent, mint az épülőé." (1.)
"Nagy művészet, hogy mindenkiben valami módon felismerni a hídnak azt a részét, amin átkelhetünk." (2.)
"A lélek csak azzal szemben közönyös, amire nem gondol." (3.)
"Hidd, hogy van út lélektől lélekig!" (4.)
(Bölcsességek Könyve 1--2.)

Álompárna, 1996--2016.; installáció (textil, hímzés, növény); 160x200 cm
"Az álom, ha csak álom, akkor is gyönyörű szép, s az éden annak is éden, aki elhagyta édenét." (Leino)

...és akkor papír, montázs (műanyag, vászon) 30x25 cm
Diamozaik, 2016.; kollázs (papír, vászon), 40x40 cm
Csend 2016.; elektrográfia; 50x50 cm
Szédülés, 2016.; elektrográfia; 50x50 cm
Égi rezonancia, 2016.; elektrográfia (vászon, print); 70x35 cm, vászon mérete: 100x50 cm
Földi rezonancia, 2016.; elektrográfia (vászon, print); 70x35 cm, vászon mérete: 100x50 cm
Álomfogó 1, 2016.; installáció (rézdrót, nemez); 128x35 cm
Álomfogó 2, 2016.; térplasztika (nemez, rézdrót, műanyag); 18x40x20 cm
Te és én (barátomnak), 2016.; térplasztika (kő, fa, rézdrót); 2 x 15x15x15 cm
Verskövek, 2016.; installáció (kő, toll: haikuk)
Boszannak ajánlva, 2016.; installáció (kő, toll: haikuk)
Ünnep, 2016.; elektrografika; 50x70 cm
Zöldár, 2016.; elektrográfia; 30*50 cm, keretes méret: 50*70 cm

Arany Gold Zoltán: Nizza, 2016.; installáció (papír, akvarell; fólia, fotó); változó méretek; j.n.

Arany Zoltán: Cím nélkül, 2012.; vas, fotó, villanykörte; mag.: 175,5 cm; j.n.; kiáll.: 2012. Kérdések. Pelikán Galéria

Arany Gold Zoltán: Cím nélkül; installáció (fa, fém, cérna); 37*24*26 cm; j. a talapzatán hátul: Arany / Gold / Zoltán / 2014; kiáll.: 2014. Téli Tárlat. Pelikán Galéria

Arany Gold Zoltán: Vércsepp, 2016.; üvegkocka, 40 db 20*20-as üveglap; j.n.

Arany Gold Zoltán: Doromboló, 2010.; forgó optikai objekt (vas); 40*30*20 cm; kiáll.: Fehérvár Szalon, Volksbank Galéria, 2010.
[A doromboló a tekerőkar meghajtásának hatására dorombolni kezd. Ha figyelmesen hallgatja és doromboló hátára illeszti a kezét, be fogja látni.]

Arany Gold Zoltán: Unió, 2015.; mozg(athat)ó objekt (műanyag, vegyes technika); 60*60 cm; j.n.; kiáll: 2015 FMÖT, Csók István Képtár; 2016 Festum Varadum, Nagyvárad
Arany Gold Zoltán: Érintő, 2015.; mozg(athat)ó objekt (műanyag, vegyes technika); 53,5 (54,5) * 57,5 (59) cm; j.n.; kiáll.: 2015 Művésztelepek Pelikán Galéria; 2016. Festum Varadium, Nagyvárad

Arany Gold Zoltán: Cím nélkül, 2016.; objekt (közlekedési tükör, papír, akvarell); 60*70 cm; j.n.


Sajtófigyelő:
http://www.teleelettel.hu/esemeny/2504/szubjektiv_objekt

http://fehervar.net/2016/08/szubjektiv-objekt/ (2016. VIII. 10.)

A szekesfehervar.hu ajánlója (2016. VIII. 9.)

FMH, 2016. augusztus 13., szombat 1. o. -- Simon Erika fotói a megnyitóról (12 db) a feol.hu-n (2016. VIII. 13.)

Bokros Judit: Ihlető álom és rémálom, FMH, 2016. aug. 18.

Látrányi Viktória: Két alkotó, egy kiállítás. Vagy kettő? FehérVár, Kultúra, 2016. augusztus 25., 16. o. [A kiállításról még többet tudhatnak meg augusztus 30-án a Fehérvár Televízió Paletta című magazinműsorából.]





Czinki Ferenc megnyitószövege:

Veszteséglista, a végén apró győzelemmel
Pálné Hencz Teréz és Arany Gold Zoltán kiállításmegnyitójára

Azzal talán nem megyek túl messzire, már itt a legelején, ha azt mondom: önmagában nyilván minden kiállítás egyedi és megismételhetetlen, nehéz volna úgymond kétszer ugyanabba a kiállításba belelépni. Ez halmozottan igaz akkor, ha páros kiállításról van szó, hiszen ilyenkor a tárgyak alkalmi párbeszédbe lépnek egymással. A mai délutántól kezdve, az elkövetkező három hétben, két alkotó, Pálné Hencz Teréz és Arany Gold Zoltán munkáinak párbeszédét hallgathatjuk, amennyiben persze szóba állnak egymással.

Egyelőre úgy tűnik, hogy igen, ami annak a szerencsés véletlennek is köszönhető, hogy Hencz Teréz egyik munkája éppen a két ember közötti egyik kapcsolat, a híd szimbolikáját mutatja meg, keresve sem találhatnánk jobb kiindulópontot tehát. A híd eszköz, szimbólum, útvonal, megoldás, esztétikai gyönyörűség. Nem véletlen talán, hogy a híd szóról eszembe jut a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes szövege, amelyben a szerző (bizonyos EP), nem aprózza el a dolgot úgy mint én, és alaposan feldolgozza az "én" és "mi" közötti függőhidak technikai és történeti hátterét. Idézem: "(H)ogy csupán a legfontosabb függőhídfajtákat említsem: egyszerű, külön lehorgonyzott, önmagában lehorgonyzott, azután a kábelhíd, a ferdekábeles hárfahíd, a ferde csillagkábeles, a ferde legyező alakú és az egypilonos ferde hárfakábeles…". És ha körülnézünk ebben a teremben, megláthatjuk, hogy ezek szerint létezik, boltíves plafonról lelógatott, textil alapú, feliratos is...

Hencz Teréz újabban a haiku műfajával is ismerkedik, érdemes megnézni gondosan válogatott, feliratos köveit az ablakban. És ezzel megint kapcsolódási pontot biztosít a megnyitó személyének hazai terepéhez, az irodalomhoz. Eszembe jut ugyanis egy alkalom, amikor pontosan tíz évvel ezelőtt egy haiku estet kellett levezényelnem, de akkor, a műsor csúcspontjaként az egyik résztvevő egy bonszai fát is elültetett élőben, a nézőközönség szórakoztatására. Ma ez nem lesz, kedves nézőink.

De lesz, van, más. Azért is különleges számomra ez a kiállítás, már a megnyitás tényén túl, mert tulajdonképpen részese lehettem a megvalósításának, láthattam megszületni a tárlatot. Sőt, már ennél korábban csatlakoztam az eseményekhez. Együtt szállítottuk ugyanis ide, ebbe a térbe, Gold munkáit. Borongós, sötét, szerda este volt, esett, és ahogy így cipeltem Gold egyik vastárgyát az egyre erősödő és sűrűsödő esőben, két dologra gondoltam. Az egyik, hogy jó hagyományként mennyi író, költő nyitott már meg kiállítást előttem Fehérváron, de nem csak ebben a térben, hanem más kiállítóhelyeken is. Hogy csak a legutóbb itt szereplőket soroljam, Fehér Renátó és Kemény István, vagy más helyszíneken Esterházy Péter vagy Pilinszky János. És a másik dolog, amire gondoltam, így az esőben, a vastárggyal a kezemben, hogy velük biztos nem pakoltattak kiállítást.

De előbb-utóbb komolyra kell fordítani a szót, mert pontosan itt mögöttem pehelykönnyűnek látszó, de elég súlyos képek lógnak. Csoda, hogy kibírja őket ez a piros zsinór. Látszólag, könnyű, nyári, családi akvarellek, Nizza, a Côte d'Azur, de amint kontextusba helyezzük őket, egy újsághír, egy veszteségekkel teli év, és egy fehér teherautó kontextusába, akkor hirtelen elviselhetetlenül nehézzé válnak. De mielőtt még azt gondolnánk, amit egyébként joggal gondolhatnánk, hogy ezekből a tragédiákból nem lesz kiút, sétáljunk át Gold másik alkotásához, az uniós zászló közepére helyezett tükörhöz, és lássuk meg magunkat benne, és azt is, hogy ebben az Európában mindenkinek van helye. Most kéne igazán európainak lenni, a szó hagyományos értelmében, amikor éppen a legnehezebb. De nincs semmi baj. Mert hiába választották ki valakik maguknak Európát és azon belül pont Franciaországot, hogy megtörjék, hát jól beválasztottak. Hogy egy brit-amerikai tévékomikus (John Oliver) gondolatmenetét vegyem kölcsön elég nehéz lesz megtörni azt a népet, amelyik olyan kultúrával és életstílussal rendelkezik, mint franciák, és akiknek ott van: Jean-Paul Sartre, Edith Piaf, tengernyi vörösbor, a puhadobozos Gauloises, Camus, a camembert sajt, a Madeleine-keksz, a makaron, Marcel Proust, és akkor még a francia csókról nem is beszéltünk. Hát, akárkik is vagytok, sok szerencsét hozzá. Mi pedig tanuljunk a franciáktól, ahogy eddig is kellett volna.

És hogy, így a végén, visszatérjek az idei év nagy veszteségeihez, eszembe jut egy újabb mondat Esterházy Pétertől, ami meglepően rímel mindenre, ami eddig elhangzott, és mindenre, ami itt látható: "Habár fölül a gálya, alul a víznek árja, azért a Côte d'Azur."




AJÁNLÓ

KIÁLLÍTÁSOK

HÍREK

© Városi Képtár – Deák Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10. – deak@deakgyujtemeny.hu
magyarenglish