Az Iparművészeti Iskolán 1898-1901-ig Loránfy Antal növendéke volt, de mestere volt Telcs Ede is. 1901-05 között Párizsban és Bécsben tanult. 1906-tól készített érmeket és plaketteket. Korai munkái lágy, érzékeny mintázással a francia "festői" stílus jegyében készültek (Gyermekfej, 1908; Budapesti Kirakatverseny 1911). Különösen szépek zenei tárgyú plakettjei (Pablo Casals, 1912). Utolsó éveiben a naturális formákat stilizálta, munkái keményebbek, dekoratívak lettek (Pécsi József, 1918). Egy-egy szobra (Női akt, Kleopátra - mindkettő bronz, MNG) és számos, elsősorban a halál allegorikus ábrázolásával foglalkozó plakettje jellegzetesen szecessziós mű. Érmeinek sokszorosításával támogatta a Numizmatikai Társulatot éremművészek számára alapított díjak létrehozásában. 1921-ben a Belvedere helyiségében volt hagyatéki kiállítása.

Nagy Ildikó