A Képzőművészeti Főiskolán 1930 és 1935 között Vaszary János, Réti István és Kandó László növendéke volt. Tanulmányait befejezve Miskére tért vissza, ahol gyermekéveit töltötte. Évtizedeken keresztül visszavonultan, mezőgazdasági munkából, szobafestésből élt. 1941-ben rendezett önálló kiállítását követően műveit 1964-ig nem mutatták be. A 60-as évek kompozícióit fehér, világosszürke, rózsaszín, okker kolorit jellemzi, felületük az évek múltával egyre örvénylőbb, rücskösebb, plasztikusabb, ősmasszához hasonló lesz. Naiv művészekkel rokon, de a modern festészet elemeit is alkalmazó, kozmikus világképet formáló egyéni piktúrája utolsó, fehér korszakában teljesedik ki. Érdemes művész (1976). Munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Lóska Lajos