Tájkép (Város) (Landscape (Town))

leltári szám: 94.33.1. és 94.29.1.
méret: 130x195 mm

korszak: 1910-es évek
képzőműv. ág: sokszorosított grafika
műfaj: városkép, utcarészlet
technika: linómetszet
anyag: papír

Bortnyik 1918 körül kibontakozó kubofuturista kompozícióinak kifejezőerejét erőteljesen felfokozta a sokszorosítás technikája, a linóleum megmunkálásának korlátai nyers formaképzésre, intenzív tónuskontrasztok alkalmazására késztették. A végletekig fokozott expresszivitás, a szándékoltan primitív formaalkotás, a ponyvametszeteket idéző brutalitás a német expresszionisták, valamint a MA körébe tartozó Bohacsek Ede 1913 körüli tájrajzainak hatását mutatja, de hasonló kubizáló, expresszív térképzés figyelhető meg Schadl János vagy Uitz Béla 1918 körüli tus- és szénrajzain is. A Tájkép (Város) jól beilleszthető abba a fejlődési sorba, amelynek kezdőpontján az Ujvári-illusztrációk állnak, ám szemben azokkal a városkép mentes a narratív-illusztratív jellegtől, feszesebben komponált, tisztán a formai problémákra koncentrál. A farkasfog mintákkal díszített házak sorát centrális és diagonális tér hozza mozgásba, s az egymást kölcsönösen felfokozó pörgés és hasítás egységesítő alapritmusát fekete-fehér színkontraszt teremti meg. A Ritmus című linómetszet szintén tájkép, de természeti formái az előbbinél elvontabbak. A következő lépcsőfokot az Evezősök jelenti, amelyen a természeti látvány síkra transzponált geometrikus redukciója az absztrakció határáig fokozódik. A lényegi formaelemek kiemelésének és a képsík elvont ritmizálásának szándéka Bortnyik festményein is megjelenik (Táj házakkal, Sárga-zöld tájkép, Pécs, JPM).

Révész Emese