Ady-fej (A húszéves Ady) (Ady)

leltári szám: 94.318.1.
méret: 33x20x22 cm

korszak: 1920-as évek
képzőműv. ág: szobrászat
műfaj: kisplasztika
technika: öntött
anyag: bronz

Ady Endre (1877 - 1919) költő maszk-szerű portréja. Sima haja jobb oldalon elválasztva, balra fésült. Csukott szemhéja mögött erősen kidomborodó szemgolyók. Koponyája lapos, lesimított. A művész - és az ő nyomán a szakirodalom - 1924-re datálta a művet. Ez az évszám szerepel bevésve az MNG-ben lévő példányon (ltsz: 56.133-N), melyet még a Fővárosi Képtár vásárolt a művész kiállításán a Tamás Galériában, 1943-ban. A jelen példányon viszont egyértelműen a bemélyített 922-es évszám olvasható.

Ady Endrét a halottas ágyán többen lerajzolták, illetve maszkot készítettek róla. Ezért az "igazi" maszk készítését több művész is magának tulajdonította. Bár a készítés és sokszorosítás meglehetősen zaklatott és zavaros körülményeit W. Somogyi Ágnes filológiai alapossággal feldolgozta (Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál. In: Tegnapok és holnapok árján. Szerk.: Láng József. Bp., 1977. 361-416), a kérdést nem lehet egyértelműen megoldani. Az azonban biztos, hogy Bokros Birman nem volt ott a művészek között. A legszebb Ady-fejet mégis ő készítette.

A portré alapja feltehetően a számtalan példányban sokszorosított, akkor már közkézen forgó halotti maszk. Bokros Birman szobrán azonban erre csak a külsőségek - lehunyt szem, kisimult arc, hiányzó koponya - emlékeztetnek. A szobrász maga "a húszéves Ady" portréjának tartotta ezt a művét, és ezzel a címmel jelent is meg az 1928-ban kiadott Bokros Birman kötetben. Éppen ezért megdöbbentőek Rabinovszky Máriusz szavai ugyanebben a kötetben: "A halál megbékélt simasága ömlik el az arcon, a haj harmonikus kontúrján." Bokros a húszéves Adyban is a "halál rokonát" ábrázolta. A kisimult arc ünnepélyes és időtlen, a lehunyt szemhéj mögött megérezzük a befelé tekintő szemet. Ez a belső koncentráció árad szét a fejen, amelynek zárt formáit a szemöldök, a szemhéj és a száj rajzos, ornamentális íve tagolja. A fej emlékeztet a néger maszkokra, illetve az azok nyomán készített art deco plasztikákra.

Bokros Birman először 1925-ben, a Mentor könyvesbolt kiállítóhelyiségében mutatta be a portrét, itt vette meg az első példányt Heltai Jenő, aki akkor az Athenaeum könyvkiadó irodalmi vezetője volt, a kiadó számára. A másodpéldányt 1927-ben adta el a szobrász Goga Octaviannak. Ezek sorsát nem ismerjük. A portréról további bronz másolatok készültek. 1941-ben rendezett műterem kiállításán pedig Bokros Birman kisorsolt egy terrakotta Ady-fejet a látogatók között. A Petőfi Irodalmi Múzeum két terrakotta (ltsz: 59.895 és 87.54.1.) valamint egy gipsz példányt őriz a szoborból (ltsz: 74.126.1.). "Legmeghittebb, legbensőbb elképzelésem a nagy lírikusról." - írta a portréról a művész, aki máskor is megmintázta költőt (Ady-síremlékterv, 1927).

Nagy Ildikó