Ybl Miklós (Miklós Ybl)

leltári szám: 89.139.1.
átmérő: 73 mm

korszak: 1920-as évek
képzőműv. ág: szobrászat
műfaj: érem
technika: öntött
anyag: bronz

Elõlap: Ybl Miklós arcképe jobb profilból. Felirat: ÉPÍTÕMÛVÉSZ - YBL MIKLÓS

Hátlap: három nõi akt tartja magasba a lipótvárosi bazilika stilizált modelljét. Felirat: SVPERIOR - ARTIVM

Ybl Miklós (1814 - 1891) építész, a neoreneszánsz legjelentõsebb hazai képviselõje. Fõ mûve a budapesti Operaház. Hild József halála után, 1867-ben vette át a lipótvárosi bazilika építését, amelyet erõsen átformált. A belsõ kialakítását azonban már más fejezte be.

Beck az 1920-as évek elején egy amerikai gyûjtõ megbízásából éremsorozatot készített magyar építészekrõl, régiekrõl és kortársakról. A sorozatnak sikere volt, bizonyos darabok több példányban is forgalomba kerültek. û maga a legsikerültebbek közé sorolta az Ybl, a Pollack, a Steindl, a Feszl, a Schulek, a Lechner érmeket. Ezek kisebb méretûek és kétoldalasak, míg a kortársakról nagyobb méretû, egyoldalas érmeket mintázott élet után. Három év alatt (1922-25) 22 építész érme készült el, mind öntött technikával, magas plasztikával. A mûfaji hagyományokat követve az érmek elõlapjára az építész arcképét, mintázta meg, a hátlapon pedig valamilyen, általa kitalált építészet û vagy mûvészet allegóriát ábrázolt. Az Ybl érem hátlapján a Beck által többször megformált három nõalak (a Három Grácia-típus utóda) egy variációját látjuk Ybl utolsó mûvének modelljével. Az érem a nõalakok stilizálása, a karok, lábak ritmusa révén még sokat õriz az elõzõ periódus expresszív ábrázolás módjából.

Huszár - Procopius: 936

Nagy Ildikó