Önarckép szöggel és kalapáccsal (Self-portrait with Nail and Hammer)

leltári szám: 89.66.1.
méret: 42,3x56,4 cm

korszak: 1930-as évek
képzőműv. ág: festészet
műfaj: önarckép
technika: olaj
anyag: papír

Ámos önarcképek egész sorát festette, amelyeken keresztül a festészetében végbement stilisztikai és módszerbeli változások jól nyomon követhetők. 1929-ben készült önportréja a rembrandti örökségből kiinduló önelemzések sorába illeszkedik, míg 1930-as Ady-maszkos önarcképe allegorikus tartalommal és oldottabb festésmóddal párosult. Az 1937-ben festett Párizsi önarcképen megjelenik a fej maszkszerű, kontúros bontása, amely rokon a jelen festményen szereplő arc szerkezetes felépítésével. A portré látszólag hétköznapi jelenet (szögelés) közben ábrázolja a festőt, mégis drámaiságot sugall. Ezt a feszültséget fokozza a több rétegben megfestett, sötét kontúrokkal körbehatárolt fejforma, az élénk piros csíkok vérszerűsége, valamint a vízszintes helyzetű téglalapban megjelenített kompozíció zsúfoltsága, illetve a festő álla alatt hangsúlyos elemként feltűnő kalapács hegyes kontúrja. A meggyötört arcra fókuszáló kép előre vetíti Ámos élete végén festett, megrázó látomásokká fogalmazott tragikus hangvételű festményeit.

Szeifert Judit