Fejléc
Árnyék
 
Deák Dénes (a gyűjtő, mecénás)
Elválasztás

Deák Dénes


(Budapest, 1931. május 7. - Budapest, 1993. augusztus 23.)


műgyűjtő, mecénás, könyvtáros.





Élete

Eredeti nevén Deutsch Dénes, 1931-ben született Budapesten, egy gazdag, nagypolgári, zsidó család második gyermekeként.
A család 1939-ben katolizált. A háborúban családtagjai nagyrészt meghaltak, anyját mellőle vitték el a nyilasok, a bátyjával maradt kettesben. A háború vége után csak édesapja tért vissza a koncentrációs táborból.
1951-56-ig volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának hallgatója, ahol 1962-ben szerzett könyvtárszakos diplomát.
1955-ben változtatta családnevét Deákra.
Egyetemi évei alatt két évig Füst Milánnál lakott. Őt tekintette szellemi atyjának.
Volt plakátragasztó, segédmunkás, vendéglőben elhelyezett könyvtár vezetője, végül a hatvanas évek elején baráti ajánlásra került az Írószövetség könyvtárába.
1975-ben állását elvesztette, ettől kezdve csak műgyűjtéssel foglalkozott.
1988-tól, mint művészeti író, tagja volt a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának.
1990-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat kuratóriuma mecénási tevékenységéért Henszlmann Imréről elnevezett diplomával jutalmazta. 1993 augusztusában Székesfehérvár Díszpolgára kitüntetésben részesült.
1993-ban tragikus körülmények között halt meg budapesti, Vadrózsa utcai lakásában.
Temetése 1993. szeptember 21-én volt, Ábrahámhegyen - egy, a nyolcvanas években támogatásával felépült - templomban.
Családja nem lévén - bátyja elmegyógyintézetben élt, majd önkezével vetett véget életének, Deák Dénes pedig soha nem nősült meg, gyermekei sem voltak - vele a család is kihalt.


A Gyűjtő

A hatvanas években kezdett műgyűjtéssel foglalkozni, kezdetben rézkarcokat vásárolt. Az első jelentős vásárlása három Egry-festmény volt, amiből kettő hamisnak bizonyult. Megtanulta, hogy nem szabad hirtelen döntenie.

Kezdetben nagy segítségére volt Dévényi Iván, a jeles műgyűjtő, művészettörténész, aki több művésznek, így Anna Marginak, Czóbel Bélának, Barcsay Jenőnek is bemutatta. Ők barátságukba fogadták. Czóbel megfestette portréját, Anna Margit átformálta ízlésvilágát. Addig a régi gazdagság romjain, múlt századi képek és bútorok közt élt.
"Hogy tud ilyen sötét képek között élni?" - kérdezte tőle egyszer Anna Margit.
"Rátaláltam a színekre, és a festők barátságával olyan forrásra bukkantam, amely teljesen különbözött a devalválódott szavaktól" - idézi tőle egy újságíró a vele készült riportban.
1975 után - miután Írószövetségi állásából eltanácsolták- csak a műgyűjtéssel foglalkozott. Vásárolt, cserélt, eladott.

Az 1980-as évek elejére gyűjteménye mennyiségét és minőségét tekintve is olyan méretűvé nőtt, hogy az addigi értékőrző munka után a gyűjteménynek végleges helyet keresett. Tudta, a család vele kihal. Sokszor látta addig féltve őrzött gyűjtemények széthullását.
Székesfehérvárt Mrávik László javasolta. A gyűjtemény megőrzésére és szakszerű gondozására garanciát jelentett az István Király Múzeum kortárs képzőművészetet bemutató kiállításainak sora és a múzeum gyűjteménye. Először 1986-ban ajándékozott a városnak egy kisebb, mintegy 80 tárgyból álló kollekciót, melyet a Pelikán Házban helyeztek el. (Kossuth utca 15.)
Az állandó kiállítás 1988-ban költözhetett jelenlegi helyére, az Oskola utca (akkor Zalka Máté utca) 10. szám alá. Az ünnepélyes megnyitásra 1988. augusztus 19-én került sor, az avatóbeszédet László Gyula professzor mondta.
Akkor mintegy 140 műtárgyat - főként festményeket - foglalt magába a kiállítás. Ezen alkalomból jelentette meg Deák Dénes saját kiadásában a Deák Gyűjtemény című albumot, melyet Lóska Lajos szerkesztett, valamint bevezetőjét és a művek ismertetését írta.
A műgyűjtő halála után, 1994-ben bővült a kiállítás területe, újabb épületek hozzácsatolásával. Így jelenleg az állandó kiállításon mintegy hatszáz alkotást: festményt, szobrot, érmet láthatnak a látogatók.


A mecénás


Deák Dénes Székesfehérvárnak nemcsak gyűjteményét adta, majd halála után hagyta, hanem köztéri szoborral is gazdagította a várost. A Bartók Béla téren került elhelyezésre a - a mecénás jóvoltából - Haraszty István mobil szobra, melyet 1994-ben Deák Dénes halála után avattak fel, s kapta a Deák Kút címet. A várost 1990-ben a Deák Dénes Alapítvány létrehozásával is gazdagította.



Nem csak Székesfehérvár részesült a mecénás adományaiból, hanem az ábrahámhegyi Szent László templom is, melynek XVII. századi Immaculata szobrát és XVIII. századi feszület-korpuszát is adományozta, valamint a templom részére kortárs képzőművészektől rendelt alkotásokat, így Csikszentmihályi Róbert készítette el a templom melletti kálvária plasztikáit bronzból, továbbá Somogyi Győző és Udvardi Erzsébet festményeivel, Deim Pál ólom-üveg ablakával ékesítette még a Török Ferenc tervei szerint megépült és 1987-ben felszentelt templomot. Deák Dénes saját kiadásában a templomot ismertető könyvecskét is megjelentett, melyben Szerenka Miklós, Entz Géza, Lóska Lajos írásaival találkozhat az olvasó. Ábrahámhegyen lévő nyaralóját a Veszprémi Egyházmegyének ajándékozta. Az ábrahámhegyi templom őrzi Deák Dénes és családja hamvait.


Szent László kápolna, Ábrahámhegy (Deák Dénes nyughelye):



Írói, szerzői munkássága

1987-ben jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában A budapesti Zsidó Múzeum című könyv, melyben más szerzők és fejezetek mellett a múzeum képzőművészeti gyűjteményéről Deák Dénes írt ismertetőt (219-241.o.)
1991-ben a Gondolat-Idea kiadásában jelent meg Deák Dénes: Festő a világháborúban - Mednyánszky László festészete 1914-1918 című könyve, a gyűjtő szerkesztésében és bevezető tanulmányával.


Bibliográfia a gyűjtőről és gyűjteményéről

- Péntek Imre: Képtáravató Fehérváron - Fejér Megyei Hírlap, 1988. augusztus 19.
- Kabáczy Szilárd felvételei: Városi Képtár - Deák Gyűjtemény (8 fotót tartalmazó oldal)
- Farkas Ezster: Deák Dénes gyűjteményéből. Megalakult a Székesfehérvári Képtár. Fejér Megyei Hírlap, 1986. november 6.
- Lóska Lajos: A Deák Gyűjtemény - Új Tükör, 1988. október 16., p. 27.
- Lóska Lajos: A Deák Gyűjtemény - Művészet, 1988.5.sz., p.50.
- Lóska Lajos szerkesztésében: Városi Képtár, Deák Gyűjtemény Székesfehérvár, é.n. ÉVISZ Reklám és Kiadványszervező Iroda gondozásában, 186.o., 52 színes és 50 ff.illusztrációval
- Mekis János: A Városi Képtár - Székesfehérvár, A Városi Tanács Tájékoztatója 1988/2
- Zsohár Melinda: A mecénás ismét adományozott. Deák Alapítvány Székesfehérvárnak. Fejér Megyei Hírlap, 1990. 175. sz.
- Péntek Imre: Deák Dénes újabb adománya. Adalékok egy műgyűjtő portréjához. Fehérvári Hét, 1990. 15. sz.
- L.Réti Anna: Menekülés festmények és szobrok közé. Kurír, 1991. december 28.
- László Gyula: Festő a háborúban. Deák Dénes könyve Mednyánszky Lászlóról. Magyar Nemzet, 1991. augusztus 28.
- Antalné Angster Mária: A mecénás újabb tervei. Budapesti beszélgetés Deák Dénessel. tvr hét, 1991. május 13-19. P.20.
- Zágoni Erzsébet: Harctéri rajzoló rozsdás revolverrel, viharvert kalapban - Fejér Megyei Hírlap, 1991. május 4., p.7.
- Szűcs Erzsébet: Deák Gyűjtemény = Városi Képtár = Múzeum - Tárgyak + Helyi szellem - Árgus, 1994. 6.sz 105-108.o.
- Képzőművészeti gyűjtemények Székesfehérváron - 8 oldalas színes ismertető magyar és angol nyelven F.k.: Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár igazgatója 1997.
- Gelencsér József: A könyvtáros képtára. Deák Dénes székesfehérvári adománya - Szalon, 1998. november-december 24-30.p.
- A Városi Képtár - Deák Gyűjtemény katalógusa. szerkesztette: Dr. Nagy Zoltán. Városi Képtár - Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár , 2005. (272 oldalas, színes katalógus: Lóska Lajos, Szabó Júlia, Révész Emese, Pataki Gábor bevezető tanulmányaival)


Deák Dénes portréja

Czóbel Béla: Deák Dénes


az ábrahámhegyi templom

Deák Dénes lakása (1993)


Haraszty "Édeske" István: Deák-kút (Téráztató)

AJÁNLÓ

KIÁLLÍTÁSOK

HÍREK

© Városi Képtár – Deák Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10. – deak@deakgyujtemeny.hu
magyarenglish